Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - A választott biróságokról. A kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott biróságok alakitása körül [2. r.]

1 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (120) abban az esetben, ha — mint már fentebb hangsúlyoztam — a felek másként nem intézkednek, a választott bírósági szerződés vagy feltétlenül (775. §. 2. p. és 780. §.) vagy pedig az egyik fél akaratától függően (772. §.) hatályát veszti. Vagyis azok a §-ok, amelyekre különös tekintettel kell a kamaráktól a jövőben beszerezhető választott bírósági szerződés-blanketták szövegét ugy formulázni, hogy szerződési szabadságukból folyólag önként 1 egyék a felek lehetetlenné önmaguknak is azt, hogy — birájuk bejelentésének az elmulasztásával, vagy azzal, hogy az elnök személyében meg nem egyeznek — szerződésük eredeti helyes célját később meghiúsíthassák. Annak, hogy valaki előre lemondjon arról a jogáról, hogy a jövőben két lehetőség közül választhasson: vagy akarja még mindig a választott birósági eljárást, vagy pedig inkább fordul most már a rendes bírósághoz (772. §.). általánosságban nincs értelme. Az, hogy szabad kezük van. általában a legkedvezőbb helyzet s minél több lehetőségünk van a jövőre nézve (melyről hogy mit hoz, sohasem tudhatjuk), annál szabadabbak vagyunk. Az azonban, hogy bebiztosítsuk magunkat az ellen, hogy ellenfelünk (mikor már oka van félni a gyors és szakszerű ítélettől) az egész szerződés célját meghhisithassa, vagy a már kész Ítéletet támadhassa meg a fenti szakaszokban biztosított joga alapján, fontos érdekünk. — Kössük meg tehát a szerződést ugy, hogy ez lehetetlenné váljon. Az Iparjogvédelmi Egyesület a következő formulát ajánlja : ,iVálasztoti birósági kikötés. A jelen szerződésből származó mindennemű vitás ügyben felék kölcsönösen alávetik magukat az alábbiak szerinl alakítandó választott bíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének. A felek mindenike szabadon választja a választott bíróság egy-egy tagját. A választott bíróság elnökét a feleg kizárólag a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által evégből kijelölt elnöki névsorból választják. A biróválasztás jogának gyakorlása akként történik, hogy a fél részéről választott bíró nevét, állását vagy foglalkozását és lakását valamint a bíró elfogadó nyilatkozatát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének,'illetve helyettesének jelenti be. Az elnök vagy helyettese erről az ellenfelet azzal a felhivással értesiti, hogy biróválasztási jogát a kijelölt határidőn belül gyakorolja. Amennyiben a felek biróválasztási jogukat a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve helyettese által kitűzött határidőn belül nem gyakorolnák, vagy a fél által választott biró megválasztását el nct fogadja, vauy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem gyakorolhatja, ez esetben az illető fél helyett, bármelyik fél kérelmére a birót a kamara elnöke, illetve helyettese nevezi ki. Ha a felek a -választott bíróság elnökének személyében meg nem egyeznek, vagy ha a megválasztott elnök a választást el nem fogadja; vagy tisztének gyakorlását megtagadja, vagy a bíráskodást bármely oknál fogva nem uyakorolhatja. a választott bíróság elnökét bármelyik fél kérelmére a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve helyettese nevezi ki.""' A szöveg igyekszik mindenütt a törvény szövege . lenni. Még ott is. ahol a törvény szövege nem elég világos. Kétséuben hagyat például a 770. §. 2. bekezdése aziránt, hogy választott bírája elfogadó-nyilatkozatát a fél ellenfelévé] mikép közölje. Az elfogadó-nyilatkozat hiteles vagy egyszerű másolatának a megküldésével-e, 5 Iparjogi Számié; XX. évi. ti. sz. vagy pedig egyszerű értesítéssel arról, hogy az elfogadás megtörtént. Ezt a kétséget a törvény miniszteri indokolása sem oszlatja el. De — szerintem — el kell oszlatni a formula szövegének. Olyan magyarázattal, amelyszerinl az elfogadó-nyilatkozat egyszerű másolatának a megküldése a kötelező, v isszaéléseknek vehetjük elejét. Megakadályozhatjuk p. o. azt, hogy a peres felek egyike azzal a valótlan közléssel, hogy birát már választott, s az a megbízást el is vállalta, a vitás ügyet neki Legjobbkor büntetőjogi következmények nélkül elhúzhassa. A formula második bekezdéséi én így szövegezném: A felek mindenike szabadon választja a választott viróság egy-egy rendes és egy-egy pót-tagját, s elnököt illetve pótelnököl is választ. A választott bíróság elnökét illetve pótelnökét felek kizárólag a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által ecélból kijelölt elnöki névsorból választják. Világosai)!) így, hogy a felek magukat elnök választására is kötelezik, amit a törvény rájuk kötelezőnek elő nem ir. A pótbirák előzetes kijelölése pedig szükség esetén nagyon hasznos lehet. A 2—5. bekezdéseket igy módosítanám: A biróválasztás jogának gyakorlása akként történik, hogy a fél a részéről megválasztott elnök (pótelnök), rendes, illetve pót-biró nevét, állását vagy foglalkozását és lakását, ezek elfogadó-nyilatkozatainak az egyszerű másolatával a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnökének illetve helyettesének bejelenti. Az elnök illetve helyettese erről az ellenfelet azzal a felhivással értesiti. hogy biróválasztási jogát a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöke illetve helyettese által kitűzött határidőn belül nem gyakorolná, vagy a bármelyik fél által megválasztott rendes illetve pótbiró a bíráskodást bármely okból nem gyakorolja vagy nem gyakorolhatja, az illető fél helyett rendes illetve pót-birót bármelyik fél kérelmére a kamara elnöke illetve helyettese nevez ki. Ha a felek a választott bíróság elnökének illetve pótelnökének a személyében meg nem egyeznek, vagy ha a megválasztott elnök illetve pót elnök a választást el nem fogadja, vagy tisztét bármely okból nem gyakorolja vagy nem gyakorolhatja, elnököt illetve pótelnököt bármelyik fél kérelmére a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége által kijelölt elnöki névsorból a kamara elnöke illetve helyettese nevez ki. Fenti szöveii egy kicsit hosszú, de annyival kifejezőbb. S a hosszúsága nem fáraszt, ha nyomtatva, készen kapjuk. Ebben az esetben külön okiratként szolgálhat. Mig egy bélyegzővel magának az ügyleti szerződésnek a végére alkalmazhatjuk. Remélhetőleg el fog terjedni az is. hogy a kereskedők, gyárosok, stb. saját nyomtatványaikon kötik ki a választott bíróság illetékességét, épugy, mint ahogy eddig a járásbiróság illetékességét kikötötték. Különben a szerződést a felek bármikor irásba foglalhatják, akár akkor is. mikor ügyük már a rendes bíróság előtt folyik. ..Egyszerűbb lett volna — mondja Baumgarten — az alávetésnek tömörebb formája, mint például a tözsdebirósági alávetésnél. Ez a módszer azonban törvényhozási intézkedés hiányában oly bizonytalanságoknak tette volna ki a választottbirósági-szerződést kötő feleket, mely a választott bíróság célját veszélyeztette volna.'' A már említett célszerűségi szempont vezette a formula szövegezőit akkor, mikor mint láttuk — lehetetlenné igyekeztek tenni azt, hogy kéttagú bíróság alakítása esetén (mihez a törvény a feleknek szintén