Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (Í24) Kereseti kérelem. Az eddigiekben a kereset jogalapjai ismertettem, befejezésül, minthogy a keresetnek másik fó'alkateleme a kereseti kérelem, pár szóval arról is megemlékezem. >•>• Hogy a kereseti kérelemnek mire kell irányulnia, a megtámadási per jogi természetéből kell kiindulnunk. A megtámadható jogügylet a hitelezők irányában eredetileg érvénytelen, a megtámadási per tehát nem con^ stitutiv, hanem declarativ per s minthogy a Bp. 394. §^a értelmében a biróság határozatában a kereseti kérelmen tul nem mehet, a megtámadási kereset petitumának maraszt talásra kell irányulnia, vagyis a est. 33. §-ának megfelelő kérelmet kell magában foglalnia. A pluspetició, amennyiben jogra, nem pedig értékre vonatkozik,, igy csődbeli hatálytalanság helyett absolut érvénytelenség kéretik, nem árt. Magyary szerint a kereset a kereseti fényalap és a kereseti kérclen előadásából áll. A törvény Plósz álláspontja nyomán (Bp. 129. §. 3. 'p.) a jog előadását ki* vánja meg, de megkívánja azon tényállítások előadását is, amelyekből a felperes keresetét származtatja. , A lényeg tehát mindkét esetben a tények előadása. Természetesen csak olyan tényekről lehet szó, amelyek jogok keletkezíetésére alkalmasak s igy mindkét álláspontnak igaza van, mert a jogokat keletkeztető tények előadásában, ha nem is kifejezetten, szükségszerűen benne van a jogállitás is. A csődmegtámadási keresetnek is tehát határozott tényekre alapiíottnak kell lennie. Csődbeli semmiség helyett megtámadás, avagy- ellenkezőleg, ez utóbbinak is más-más törvényhely felhívásával való érvényesítése nem jogalapváltoztatás, mert a lényeges jogalap mindegyik esetben az adós cselekvőképességének a hitelezők érdekében való megszorítása, a jogügyleti semmiség vagy megtámadhatóság alapján azonban már a jogügylet alaki, vagy tartalmi hiányossága lévén a csődbeli semmisségről vagy megtámadhatóságtól jogalapjában különböző. A kereset tárgyának értékét azon összeg képezi, melynek erejéig a csődhitelczők megkárositottaknak állíttatnak, végrehajtási jogcselekmény megtámadása esetében pedig a lefoglalt ingók becsértéke. Abban a kereseti kérelemben, hogy a jogügylet a közadóssal szemben hafályíalanitfassék, a tömeg részéről a csődhitclezőkkcl szemben való hatálytalanítás iránti kérelem is bcnnfoglaltatik. (B. T. 54—1896.) A megtámadási kereset kérelme csupán oda irányulván, hogy a bejelentett követelés a csődhitclezőkkcl szemben hatálytalan, ezen az alapon, ha a követelés valódinak ismertetetett cl, az ennek alapján szerzett végrehajt íási zálogjog hatálytalanítása, mini a kereseti kérelmen tul lerjedő ki nem mondható (b. 4531 — 1898.) A felperes akkor, amikor a biztosítási, illetve a ki* clegitési végrehajtást rendelő végzés alapján foganatosított nyilvánkönyvi bejegyzéseket megtámadta, megtámadta ma-gát a végrehajtási eljárást is, emellett pedig nem volt semmi szükség arra, ami különben szintén célra vezetne, hogy megtámadja a biztosítási, illetve kielégítési végrehaj* tás elrendelésében nyilvánuló jogcselekvényt is. (C.52.1898.) Ingatlanra vonatkozólag a marasztalás helyes for* mulája: Alperes köteles a kereseti ingatlant a felperes csődtömegbe visszabocsálani (feltéve, hogy az ingatlan tényleg is birtokába lett adva a megtámadottnak) és tűrni, hogy azzal felperes a bukott sajátjaként rendelkezhessék, ugyancsak tűrni, hogy a B . . . . sorszám alatt foglalt lu* lajdon bekebelezésre (előjegyzésre) följegyezzék, hogy e bejegyzés X. Y. csődtömegével szemben hatálytalan. Vagy: feljegyzését annak, hogy az ingatlan X. Y. csődtömegéhez tartozandó. (Grosschmied 554. oldal.) Források: Előadásom forrásaiul Grosschmied Béni: Fejezetek közeimi jogunk köréből, Apáthy István dr.: a magyar csődjog rendszere, Králik Lajos A csődtörvény, dr. Bern* hard Miksa: „A csődmegtámadási jog" cimü munkák szolgáltak, a joggyakorlati részt dr. Tury Sándor Hiteltörvé* nyek gyűjteménye cimü összeállításából és a GrilLfélc döntvénytárból merítettem. A kényszeregyezségi eljárásnak a tárgykörömbe vágó részeinél dr. Meszlény Artúr: A csődönkivüli kényszeregyezségekről cimü munkája volt a forrásmunkám. A perrendi részekkel kapcsolatosan dr. Magyari Géza: A magyar polgári perjog cimü a keres* kedelmi és váltójogi vonatkozásokban dr. Nagy Ferenc: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve, dr. Kuncz Ödön : A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata, a magánjogi vonatkozásokban, dr. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata, kevés római jogi hivatkozásnál dr. Szentmik* lóssy Márfon: A római jog insfituíioi cimü munkának vettem nagy hasznát. Sajnos a rendelkezésemre állott idő rövidsége miatt nem volt módomban az egyes elférő nézeteket részletesen, sőt túlnyomó részben egyáltalán felsorakoztatni s az anya* got elegendő részletességgel ismertetni s igy kénytelen vagyok előadásomat az idő rövidségére hivatkozva, men* tcgetődzéssel befejezni. E mentegetődzést azzal kapcsolatban, hogy a munkám a „Miskolci Jogászélet" hasábjain is megjelent, kény* íclen vagyok még azzal kiegészíteni, hogy munkám a miskolci kir. törvényszék területén joggyakorlaton lévő bi* rósági titkárok, jegyzők, joggyakornokok és ügyvédjelöltek 1925. évi november hó 9*én tartolt előadására, tehát ere-* detileg szóbeli előadásra készült, amikor is stílusának ne* hézségei az élőszóval való kiegészítés utján enyhültek, az írásban való megjelenéshez pedig nem volt időm átstilizálni. Szívós Barna dr. A hadikölcsön^cimlet tulajdonosok kártalanításáról Németország, Lengyelország, Csehország és több más állam már megoldotta ugy-ahogy az állami kötvények felértékelésének kérdését. Nálunk még egyenlőre várnak vele. A kötvénytulajdonosok hatóságilag elnézett magánakciója azonban tudatosan és eredményesen folyik országszerte, (legutóbb politikai hadikölcsön-párt is alakult), a kis sárga propaganda-füzetek öles betűkkel kérdik a legtöbb könyvesbolt és papírkereskedés bejáratánál: „Mi lesz a hadikölcsönnel?'' Ugyanezt kérdi a kötvénytulajdonosok üdvözlő küldöttsége, melyet néhanapján egyik-másik diszpolgárrá választott miniszter elé bocsátanak. Az illetékes fórumok eleinte a „non possumus" álláspontjára helyezkedtek s kijelentették, hogy az állam nehéz gazdasági helyzete nem engedi meg e különben nagyon méltányos közóhaj rendezését. Ugy látszik azonban, az utóbbi időben enyhült az „illetékesek'' merev elutasitó álláspontja, a pénzügyminiszter utolsó nyilatkozata szerint élénk figyelemmel kisérik állandóan az igazságos és lehetséges megoldásokra ajánlott, felmerült tervezeteket. Ennek, a kormányokra nézve meglehetősen kényelmetlen kérdésnek a megoldását még sokáig el lehet odázni, az egyetemes igazság elvének azonban előbb-utóbb diadalra kell jutnia. Valószinü, hogy a hazafias felbuzdulásnak áldozatul esett özvegyeknek még sokáig kell nyomorogniok, az önhibájukon kiviH tönkrejutott, egykor vagyonos árvák könnyeinek még hosszú ideig kell folyniok,