Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám - A választott biróságokról s a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott biróságok alakitása körül [1. r.]

ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (W) rozik a lömegbc visszatéríteni a megtámadható jogcselek* mény utján szerzett javakat; mégis azzal a külömbséggel, hogy a jogutód nem fordulhat a tömeg ellen a viszont­teljesítés visszatérítéséért, hanem csak a jogelőd ellen. A 35. §. 2. bekezdése értelmében a megtámadási jog jóhiszeműségük ellenére is gyakorolható, ők ugyanis a hagyaték erejéig az örökhagyó személyét helyettesitik. Minthogy a törvény külömbséget nem tesz, e bekezdés rendelkezései a jogutód örököseire is alkalmazandók. Csf. 36. §. A est. 36. §--át az 1912. LIV. tc. 23. §. 1. bekez* désének utolsó mondata hatályon kivül helyezte, helyébe az 1911. I. tc. 207. §-a és megfelelő rendelkezései léptek. Csf. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hal hó alatt elévül. E rendelkezés indokát a megtámadási jog szigoru­ságában találja, ugyanis a forgalom biztonsága nem türi meg a hosszas bizonytalanságot. — Az elévülés félben szakadására és nyugvására az általános szabályok irányadók. Az 1926. évi március hó 5 napján életbelépett 1410—1926. M. E. sz. rendelet kapcsán szükségessé vált a cikksorozat kezd2fén jelzett 4070—1925. M. E. sz. rendelet helyett a kényszeregyezségi eljárásnak csődeljárásba való átmenetele esetén a csődmegtámadási jog körében történt módosulások ismertetésének az uj rendeletre való hivatkozás, azért azt a következőkbe pótlólag beiktattam, bár a cikk szempontjából változásokat a 4070—1925. M. E. sz. rendelet megfelelő szakaszai nem tettek. A csődtörvény 27. és 28. §*aiban meghatározott határidőkhöz ujabb határidőket füz az 1410—1926. M. E. számú úgynevezett csődönkivüli kényszercgyezségi eljárásról szóló felhatalmazási rendelet 88. §. 2. bekezdése mely szerint: „Ha a bíróság hivatalból vagy az eljárás megszün­tetésétől számított tizenöt nap eltelte előtt előterjesztett levelemre az adós ellen csődöt nyit, az egyezségi eljárás megindításának joghatálya a csődnyitásig fenmarad. 27. és 28. §-ai értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyezségi eljárás megindításának napjától kell számítani." Az ilykép megnyitott csődben az egyességi eljárás­ban történt bejelentés joghatálya, amennyiben a bejelentés megfelel az 1881. XVII. tc. idevonatkozó rendelkezéseinek, fennmarad és a csődben az idézett tc. Az eljáiás megindításának joghatályáról a rendelet III. fejezett intézkedik a 19 — 23. fokban. 19. §. Az egységi eljárás megindításának jogh.iíáiya azzal a nappal áll be, amelyen a hirdetményt az eljáró bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztették. 20. §. Az adósnak a kérvény benyújtása napjától kezdve az eljárás megindításáig nem szabad ingatlanait elidegeníteni, vagy megterhelni, vagyonához tartozó dolgon, vagy jogon külön kielégítési jogot engedni és róluk élők között ingye­nesen rendelkezni. Az eljárás megindításától kezdve az 1. bekezdésben felsorolt jogügyleteknek, valamint oly ügyleteknek hatályos­ságához, amelyek az üzlet, a gazdaság, vagy a kenyérke* rcscl folytatásához rendszerint nem tartoznak, a vagyonfel­ügyelő hozzájárulása szükséges; ingyenes jogügylet azonban ily hozzájárulással sem lehet kötni. Az adós köteles az üzlet, a gazdaság, vagy a kenyérkereset folytatásához tar­tozó jogügyletet is abbanhagyni, ha az ellen a vagyonfeU ügyelő kifogást íesz. A vagyonfelügyelő a befolyó pénz átvételéi, fizetések, vagy más kötelezettségek teljesítését magának tarthatja fenn a magánegyesség létrehozására, rendelkezésre álló határidő tartama alatt ez az utóbbi ren­delkezés nem nyer alkalmazást. Oly cselekmény, amelyet az adós az 1. bekezdés el'cnére, vagy a 2. bekezdés esetében a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül, vagy kifogása, avagy fentartása elle* nére végzett, az egyességi eljárás befejezetté nyilvánításá­nak előfeltétele alatt (55. §.) a hitelezők irányában ha­tálytalan. Megfelelően állanak az oly jóhiszemű harmadik személyek javára szóló szabályok, akik nem jugosulí sze* mélytől viszterhes ügylettel szereztek jogot. Az előbbi bekezdés alapján beálló hatálytalanságot nem lehet többé érvényesíteni, attól az időponttól számított hat hó eltelte után, amikor a hitelező a hatálytalanság érvényesitheiővé voltáról tudomást szerzett. Az eljárás befejezetté nyilvánításától számított tíz év eltelte után a hatálytalanságot többé egyáltalában nem lehet érvényesig teni. A hat hónapi határidő folyására az elévülés szabá­lyai megfelelően állanak. Az adózónak szabad rendelkezésre igénye van oly összegre, amely a saját és ama személyeknek tartására szükséges, akiket jogszabálynál fogva eltartani köteles. A valóságban befolyó tiszta jövzdelemnck háromnegyed részénél többet azomban e célra nem lehet igénybe venni. Az egyességi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást — ide* értve a zárlatot és szoroszárt is, — elrendelni vagy foga­natosítani nem lehet. Ez a rendelkezés azomban nem gá* tolja, hogy a bérbeadó vagy haszonbérbeadó kérelmére a törvényes zálogjoggal terhelt ingókra a bíróság az 1881 : LX. te. 225. §* alapján biztosítási végrehajtást elrendeljen, vagy foganatosítson. Nem gátolja továbbá az érintett ren* delkezés, hogy a biróság kérelemre az ipari munkaadóval magánjogi szerződés alapján jogviszonyban álló munka­vállaló munkabérköveíelésének behajtása végett, ha a munkavállaló órabér, napszám, vagy hétszám szerint fize­tik, a követelés egész összege erejéig, egyébként legfeljebb havi kétmillió kor. erejéig végrehajtást rendeljen el, vagy foganatosítson ; nyugdijkövetelés tekintetében ily végrehaj­tásnak legfeljebb havi egymillió korona erejéig van helye. Ha az egyezségi eljárás megindítása előtt fogana* tositották az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra zárlatot, vagy szoros zárt, a biró az érdekeltek meghall­gatása után elrendelheti megszüntetésüket és feloldásuk végett a zárlatol foganatosító bíróságot megkeresheti, ha az adós üzlete, vagy gazdasága a zárlat, vagy szoros zár feloldása mellett is előreláthatóan ugy lesz fotytathaíó és ellenőrizhető, hogy a zárlat, vagy szoros zár által biztosi* | tani kívánt követelés kielégítésére szükséges fedezet ren* delkczésérc fog állani. A megszüntetésről a zárlatot foga* naíositó bíróságot értesíteni kell, a zárlatot foganatosító biróság pedig köteles az egyezségi biró említett megke* resésének eleget tenni. A zárlat alól ily módon felszabaduló vagyontárgyak után befolyó jövedelmet, vagy. az esetleges értékesítésükből befolyó ellenértéket elkülönítve kell a 46. §. 2. bekenek megfelelően kezelni. A zárlat, vagy szoros zár megszüntetése nem érinti a végrehajtás egyéb* kénti joghatályát. Ha az eljárást befejezik, vagy csőd el­rendelése nélkül megszüntetik, a zárlat, vagy szoros zár alatt volt vagyontárgyakat, vagy ellenértéküket vissza kell bocsátani a zárlatot foganatosító biróság rendelkezésére. Ily esetben a vagyonfelügyelő a visszabocsáíandó vagyon* tárgyak átlagának megóvásáról az eljárás befejezése, vagy megszüntetése után is (87. §*a bek.) mindaddig gondos* kodni köteles, amíg a vagyontárgyaknak a kirendelendő zárgondnok kezelése alá bocsátása végbemegy. Ha a biró az adós vagyonához tartozó dolgokra, vagy jogokra az eljárás megindítása előtt foganatosított zárlat vagy szoros zár megszüntetését az előbbi bekezdés értelmében el nem rendeli, megkeresésére a zárlatot foga*

Next

/
Thumbnails
Contents