Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám - A választott biróságokról s a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott biróságok alakitása körül [1. r.]

•(107) TVÉISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 dolog minden részletéhez, mint ahogy ért az a tanult építész, aki most maga lesz a biró. Magam mint főtárgyalási jegyző a háború legnagyobb ló-panamájában heteken ágy jegyeztem pár ezer lóról Nagymagyarország legkitűnőbb szakértőinek a véleményeit, s nem merem magamról állítani, hogy csak annyira is értek a lóhoz, mint egy városi kupec. (Sőt ma, mikor már tudom, hogy mekkora stúdium a ló, határozottan laikusabbnak érzem magam hozzá, mint eddig.) Gondoljunk csak rá, mi, akik ismerjük a dolgok menetét, hogy hányszor érezheti az a biró egy bonyolultabb perben a szakértő újabb hiányát akkor, amikor már az ítéletet szerkeszti. Gondolkodás nélkül feltesszük róla, hogy lelkiismeretes ember, de ebben az esetben is hetek lehetnek szükségesek ahhoz, hogy ugy megértsen egyes részletkérdéseket, mint ahogy órák alatt megérti azokat az az egyetemet végzett nagyprakszisu szakember. A szakismeretekben való teljes 'jártasság, az egyedül helyes szakszerű "elintézésen kivül, sok időmegtakarítást, gyorsabb elintézést is jelent. Újlaki szerint ezenkívül a rosszhiszemű fél szakmabeli bírája előtt inkább feszélyezve lesz az alaptalan perlekedésben s többször lesz egyesség köthető, mint a rendes bíróságoknál. A szakszerűség dominálásának az elve a szakperekben szerintem fontosabb még annál is, amilyen fontos a gyorsaság a kereskedelmi perek elintézésénél. Egyetlen szempont lehet itt döntő, hogy az igazukat kereső peres felek az egyességben vagy ítéletben, mely végeredményben csak rájuk tartozik (a gyakorlatban ez máskép nem lehet), megtalálják a maguk igazát, s megn3Tugodjanak. Ismétlem, a maguk igazát találják meg: kereskedő a kereskedő, iparos az iparos igazát. S ezt az ő külön gusztusuk, speciális szükségletük szerint senki más nem adhatja meg nekik ugy, mint az ő szakmabeli kereskedő- vagy iparostársuk. Lehet, hogy valaki, aki nem szakbeli, meg is ütközik azon az ítéleten, melyet a kereskedő vagy iparos-birő hozott két másik kereskedő vagy iparos ügyében, szerintem, ha a peres felek megnyugodtak benne, az Ítélet mindenképen helyes, mert legfőbb célja mégis csak ennek a két vitatkozónak a megnyugtatása volt. Két cigány közt a harmadik cigány (távol legyen tőlem minden írivolitás), két falusi paraszt közt a községi biró akárhányszor jobban eltalálja az „anyagi igazságot"', mint a legképzettebb hivatásos biró. Mindez pedig oda fog vezetni — s mai gazdasági viszonyaink közt részemről szükségesnek is tartom, hogy oda vezessen, — hogy a kereskedelmi és iparkamarák lentebb vázolandó tevékenységének az analógiájára, saját' érdekkörük most jelzett irányú támogatására, a legközelebbi jövőben más 'kamarák is be fognak rendezkedni. Gazdasági ügyekben érdekeltek vagy műszaki kérdésben vitában állók miért is fordulnának a kereskedelmi kamarákhoz?! Azt mondhatja valaki, aki már ismeri valamennyire a,törekvéseinket, hogy hiszen az elnök úgyis jogászember kell hogy legyen, a szavazó bírákat pedig ki-ki úgy is teljesen szabadon választhatja (ebben a tekintetben tényleg semmiféle listához kötve nincs), azt felelem rá: a bizalom fél megnyugvás, a sikernek 50 százalékban titka s gazda a mezőgazdasági kamarához, mérnök a mérnöki kamarához, ahová egyéb ügyes-bajos dolgával máskor is úgyis el-eljárogat, mindig nagyobb bizalommal fog menni. A gyakorlatnak, az igazi, a mindennapi életnek a jelenségeit ilyen dolgokban sohasem szabad figyelmen kivül: hagyni. Julow Jenő dr. (Folytatjuk.); A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése. (Folytatás.) Cst. 30. §. A fizetés, melyet a közadós váltóra teljesít, a 27. §. alapján meg nem támadható, ha a váltóbirtokos a fizetés elfogadására a többi váltókötelezettek elleni visszkereseté* nek különbeni elvesztése mellett a váltótörvény szerint kötelezve volt. Ily esetben a tömegnek a kifizetett váltó összegért az utolsó viszkereset, vagy amennyiben a váltó egy har* madik érdekében adatott tovább, ez utóbbi felelős, ha a váltó továbbadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomással birí. E szakasz indokolására kiragadom a váltótörvény néhány rendelkezését. Vt. 38. §. A váltóbirtokos a felajánlott részletfizetést vissza nem utasithaija. Ví. 41. §. I. 2. p. A fizetés hiánya miatt a kibocsátó és a forgatók ellen érvényesíthető viszkereset fen* tartására szükséges: 1. hogy a váltó fizetés végett bemutatfassék;: 2. hogy ezen bemutatás és a fizetés nem teljesítése kellő időben felveit óvással igazollassék. Vt. 42. §. Ha valamelyik előző az óvást ezen ki* fejezéssel: „óvás nélkül," vagy „költség nélkül" elengedte, a váltóbirtokos ezen előző ellenében a viszkereset fen* tartása végett óvással élni nem tartozik. Az óvás elengedése azonban a váltóbirtokost azon kötelezettség alól fel nem menti, hogy a bemutatást kellő időben teljesitse, Mint ismeretes, van fő, viszkereseti és járulékos váltókötelezettség. A vizkereseti kötelezettek és a járu* lékos kötelezettek elleni igény érvényesítésének előfeltétele a váltó disdionorálása. Ha már most a hitelező a lejáratkor a fizetést az egyenes váltókötelezettől el nem fogadná, elvesztené visz* kereseti jogát előzői ellen, ha pedig elfogadja s azt vissza kellene neki fizetnie, a megtámadhatóság következtében minden esetben olyan helyzetbe kerülne, mely által a váltó elvesztené, azt a jelentőségét, mellyel a kereskedelmi for* galom könnyű és gyors lebonyolítása érdekében bir, mely* nél fogva — hogy kissé bátrabban fejezzem ki magamat — mondhatni ugy tekintik, mint a készpénzt és amely je* leníősége abból a megnyugtató tudatból épül fel, hogy a váltó megszerzőjének vagy egyik, vagy másik váltókötele* zetlől, de mindenesetre meg kell kapnia követeléséi. A ke* rcskcdelmi élet lüktetésének zavartalansága érdekében a váltóba vetett , ezt a bizalmat nem lehetett megrendíteni, azért a f.zetést, melyet a közados váltóra teljesít, a 27. §. alapján megfámadhatóvá nem lehetett tenni. A törvénynek azonban a hitelezők erdekeit sem lehetett szem elől tévesz* leni, azért a mcgtámadhatallanságol a viszkereseti jog kü* lönbeni elvesztéséhez kötötte. Ha tehát nincs viszkereseti kötelezett előző, vagy a viszkereseti jog a diszhonorálás foly* tán már megszereztetett a 30. §. védelme a hitelezőt többé meg nem illeti. Viszkereseti kötelezett előző azonban csak saját vál* tónál és csak az esetben nincs akkor is, ha a rendelvé" nyes a váltót tovább nem adta, vagy ha a váltó a vt. 12. §*ának megfelelően felelősség nélkül adatott tovább. Ha azonban a váltó e megjegyzés nélkül tovább adatott, for* gafíatolí, itt is van viszkereseti kötelezett és pedig legutolsó fokban a rendelvényes. Idegen váltónál viszkereseti kötc* lezettnek szükségszerűen kell lenni, ez legutolsó fokban a kíbócsájtó. A váltótörvény 38.. §*a értelmében a váltóhitelező csak a lejáratkor felajánlott fizetést lévén köteles elfogadni viszkereseti.igényének.különbeni elvesztése terhe alatt, az