Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Alanyi jogok a közigazgatásban

16 MISKOLCI JOGASZELET (96) 3. Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szent István Bajtársi Szövetsége Miskolci Alvezérségének jelentése az Í925 — 26-ikí tanévben A Szent István Bajtársi Szövetség a most lezárult tanévben is hü maradt zászlójára írt jelszavához: „Istennel a királyért és a hazáért!"; a vallásosság, a felekezetiségen felülemelkedő igaz keresztyénség, az ősi magyar tradíciókhoz való ragaszkodás, az integer Magyarországért való küzdelem és a testvéri viszonyig elmélyülő bajtársi összetartás voltak az elmúlt évben is vezéreszméí. J925 augusztus 20-án, megalakulásának évfordulóján tartotta a Szövetség évnyitó, tisztújító nagytáborát, melyen az í 925—26 évi tisztikart a következőképen választotta meg: alvezér: Czövekh Károly jogszigorló, a „József nádor törzs" törzsföje: Szentmiklósy József IV. éves joghallgató, törzsfő helyettese: Orbán József II. éves joghallgató, kincstárosa: Traply Béla III. éves joghallgató, íródeákja: Hazay László II. éves joghallgató. A Szövetség második nagytáborát, Ottó király születésének évfordulóján, november 20-án tartotta, melyen Czövekh Károly alvezér „A legitimista felfogás érzelmi motívumai" cimen tartott előadást a bajtársaknak. A Szövetség a társadalmi életben is intenzív részt vett. Február 6-án Bottlik István báró, nemzetgyűlési képviselő, a Miskolci Alvezérség védnökének és Papp Antal érsek fővédnöksége és a miskolci és környékbeli előkelőségek védnöksége alatt igen szépen sikerült bált rendezett a Korona szállóban. Április 24-én pedig művészi nívójú kulturesttel kapcsolatban avatta fel első dominusait. Ezenkívül résztvett a Szövetség minden nagyobb társadalmi mozgalomban is. Különös odaadással ápolta a bajtársi élet kifejlődését is és e célból kéthetenkínt törzsi táborokat tartott. De nemcsak a Szövetség keretein belül, hanem a Jogásztestülettel és a többi bajtársi szövetséggel szemben is ápolta az összetartás eszméjét. így részt vett a Jogásztestület minden nagyobb akciójában és képviseltette magát a Föderatio Emericana és a Werbőczy Bajtársi Szövetség alakuló gyűlésein. Fenntartotta továbbá a kapcsolatot a fővárosi és más vidéki testvérszövetségekkel is. így 3 ízben küldött képviselőt a budapesti országos nagygyűlésekre. A nyár folyamán pedig a Balatonhoz és Pécsre fog kirándulást rendezni a Szövetség, viszont a pécsi testvérszövetség 40 tagját fogja városunkban vendégül látni, hogy a kölcsönös látogatásokkal ne csak tapasztalatait bővítse, hanem a bajtársi viszonyt országszerte intenzívebbé tegye. Egy munkás év szép eredményeivel zárja a Szent István Bajtársi Szövetség a tanévet és a régi munkakedvvel és uj reményekkel indul az uj tanév felé, hogy diadalra vigye a zászlót, melyre felesküdött. Czövekh Károly « Szövetség miskolci alvezére. 4. A Foederatio Emericana Corporatio Rakoczíana 1925—26. évi jelentése A magyar ugaron életbeszökkenő mag diadalmas fejlődésének kívánt részese lenni Miskolc város keresztény társadalmának szine-java, amikor a hazaszeretet lobogó tüzével szívében a Foederatio Emericana zászlója alatt tömörült. Nemzeti nagylétünk erőforrását a krisztusi eszmék megvalósításában hiszi és meg is akarja valósítani azt, amit lelke örök ösztönével áhít, megvalósítani olyan életformában, amelyben a hétköznapot is ünneppé teszi az ideál közelsége, amelyben érezzük, hogy velünk Krisztus urunk alázata, szeretete, igazsága. Velünk az Isten, mert hisszük öt. Erőt ad, hogy önzetlenséggel, megértéssel, áldozatkészséggel, hősiességgel, nemzetmentő energiával gazdagíthassuk a szegény magyarság kifosztott kincsesházát és szeretettel tölti be szívünket, hogy mindenkit szeressünk, mindenkinek bocsássunk meg és öleljük keblünkre, aki velünk akar dolgozni a nagy magyar célért, az integer Magyarországért. Miskolcon az Emerícanás eszmék meleg felölelésének az eredménye a Corporatio Rakoczíana életrehívása lett. Í925. december 6-án fényes ünnepségen tesz fogadalmat a Foederatio Emericana nagy vezetőinek kezébe a Cruce et Carde ,,Nagymagyarországért" jelszóval a Foederatio Emericana Corporatio Rakoczíana. Az ifjúsági tisztikar ez évben a kővetkező volt: seníor Milasovszky L., conseníor Truskovszky L., secretarius Míkulec A., Czibere K., ceremoníaríus Rímóczy Gy., aerarius Lehoczky O., krónikás Majoros I. Z., sajtóreferens Uhlman A., magíster Ágoston B. A lélekemelő ünnepélyt nagyarányú bankett követte, amelyen a poharak csengése között a szívek összemelegedtek, a szemek tüzében felcsíllogott a lelkesedés, a remény lángja. Kigyúlt és az eszmét kereső emberek boldogan szorítottak kezet, megérezték az eszme tisztaságát, magasztosságát, megérezte lelkük a forrást, amelyből egy uj, tiszta magyar élet fakad. A Corporatio belső életének egészséges fejlődését mutatják a kískáptalan, convent és curíalis gyűlések, amelyeken magyart, keresztényt, társadalmat érdeklő kérdésekkel foglalkozott a Corporatio. Minden hónapban 2—3, vagy több gyűlést tartott a fiatalság, ezeken a curialisokon gyakran szerepelt a hivatalos megbeszéléseken kivül szabadelőadás és felolvasás. Különösen Majoros I. Z. a „Párbaj"-ról tartott előadása emelkedett ki. Résztvett a corporatio az Emerícanás nagygyűlésen, az Emerícanás bálon, képvise.teti magát a priori és seníorí konferenciákon. A fiatalság zöld sapkáját gyakran látjuk résztvenní a magyar és keresztény ünnepségeken, ahol a legtöbbször egy-két tagjának a szereplésével elősegíti a sikert. A Miskolci Joghallgatók Testületének lelkesen dolgozó gárdáját alkotják az Emericana leventéi. Résztvesznek a Jogászbál megszervezésében Míkulec Antal főtitkár vezetésével A tradícíós március Í5 ünnepén plenís coloribus vonult ki az Emericana áldozni a nagy hazafiak emlékének és Majoros I. Z. szavalótehetségével lelkünkbe égette Petőfi Sándor „Talpra magyar"-jának esküjét. Ugyancsak Majoros I. Z. szerepelt a hősök emlékünnepén, ahol Radványí Sándornak a „Hősök emlékezete" című ódát szavalta. A Miskolci Joghallgatók Testülete által rendezett szavalóversenyen Török I. és Majoros I. Z. nyerték el a versenydíjakat. Az akadémia által hirdetett pályázaton résztvett Majoros I. Z., Uhlmann A. a filozófiai Czibere K. a közjogi pályamunkájával. Míkulec A. „Az állam magángazdaságáéról értekezett hosszasan. A szemináriumi életben kivették oroszlánrészüket Truskovszky L., Majoros I. Z., Uhlmann A., Török I.,. Krumm Gy. A miskolci „Jogászélet" hasábjain jelennek meg