Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 6. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [1. r.]

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (94) Kramar, a csehszlovák állam első miniszterelnöke, aki oly nagyszerűen állapította meg, hogy a hatalmas orosz birodalom a cári, ístenkegyelméből való uralkodás megdőltével, azért omlott össze, mert a másik összetartó kapocs, a forradalmi szellem, negatív volt, csak a cár' elleni gyűlöletében erős, különben pedig ködszerű, fantasztikus, gyermekesen naiv, tudatlan és könnyelmű ahhoz, hogy pozitív munkával építse újra az államot, 2) — azt már nem veszi észre, hogy a csehszlovák állam fennmaradásának, a hite is csak fantasztikus gondolkodásra vallhat a megálmodott és valóra is vált határok és feltételek között. Az események hullámai még nem simullak el tökéletesen és a nagy világháború rázkódtatásaít még korántsem lehet befejezettnek tekinteni. De a békeszerződések mégis, legalább egyidöre, tényleges állapotokat teremtettek és e faktumokkal, ha küzdünk is ellenük, számolnunk keíl. A magyar jövő egyik legfontosabb kérdése kapcsolódik be a csehszlovák állam létébe és jövőjébe. Közel egy millió magyar él az uj államalakulat keretében s évszázadok tradíciója által sorsunkkal egybekapcsolt szlovák testvéreink sorsa és kizsákmányolása sem lehet előttünk érdektelen. Fontos tehát ismernünk azokat a létfeltételeket, amelyek közt élnek és amelyeket reájuk az uj alakulat meghatároz. De jelentőséggel bír a csehszlovák köztársaság alkotmánya azért is, mert alkotói a diadalt aratott demokrácia ideális alkotásának tartják. Mélyebb bepillantás végett szükséges azonban az államalakulás legfőbb mozzanataínak az ismerete is, mely a de facto állapotoknak magyarázatául szolgálhat. I. A történeti előzmények. A cseh szeparatísztíkus törekvések első történet* dokumentuma a világháború alatt a cseh emigránsok Párísban, Í9Í5. jan. 28-tóí február 5-íg ülésező kongresszusának proklamációja, az úgynevezett párisi proklamáció, amelyben a külföldi csehek és az emigránsok képviselete a Habsburgok uralma ellen fordul s törekvései céljául a cseh és tót területeket egybefoglaló cseh állam megalapítását jelöli meg. A csehek külföldi komíteéja ettől kezdve állandó permanenciában van s Í9Í5. novemberében egy ujabb nyilatkozatot közöl, amelyben céljaként már az önálló csehszlovák államot tűzve kí, feladatait abban körvonalazza, hogy hivatása lesz a külföldet a dolgok való állásáról tájékoztatva, az entente és a semleges hatalmak politikusai és sajtója előtt a cseh nép kívánságait tolmácsolni. E programm betöltésére alakul a párisi nemzeti tanács, amely az ügyek vezetését és az entente hatalmak képviselőivel való össeeköttetést energikusan a kezébe veszi, megalakulásától kezdve lelke lesz az egész cseh nemzeti mozgalomnak és legjelentősebb alkotó faktora később a csehszlovák állam kialakulásának is. Szervezkedése kiterjed az entente és a semleges hatalmak összes országaira s legelőször Oroszországban kezdi meg munkálkodását, ahol agítácíója az összeomlás után termékeny talajra talál. A párisi nemzeti tanács Oroszországban fiókot alakit s ez a kiewi rezolucíóban az alakítandó cseh-szlovák állam célját azzal indokolja, hogy az uj állam majd gátat fog állítani Németország terjeszkedése elé az Adria előtt és keleten s a németek és magyarok gazdasági kizsákmányolása és uralma által megingatott jogrendet fogja újra Középeurópában felépíteni. De a belföldi csehek sem hagyták a kritikus ídő2) Dr. Karel Kramar: ,,Die Russische Krízis." Deutsche Übersetzung von Alfréd Schübefc. München í925. ket kihasználatlanul. A titkos szervezetek hálója röviddel a háború kitörése után újból bővülni kezd, Az osztrák parlament különböző cseh pártjai, egyöntetű eljárás végett egy egységes cseh szövetségben egyesülnek és a cseh pártok képviselői Í9Í6. novemberében maguk közül egy nemzeti bízottságot, národni vybort választanak, mely a cseh politikai élet vezetését ettől kezdve a belföldön a kezében tartja. Í9Í 7-ben már a nyilt állásfoglalásra is sor kerül. Május 30-án, amidőn a cseh képvísleíök. az osztrák parlament egybehívása után a Reíchsrathba vonulnak, Stanek, a cseh szövetség elnöke egy kijelentést olvas fel, melyben a csehek a dualizmus fenntartása ellen és a Habsburg-monarchia szabad államok szövetségévé való átalakítása mellett foglalnak állást s követelik e kereten belül a csehszlovák nép minden ágának egyesítését. A legintenzívebb és lázas munka azonban í913. nyarán indul meg, amidőn a központi hatalmak meggyengült katonai pozíciója az agítácíót a siker reményével kecsegteti. Mindeddig csak egy maroknyi elégedetlen elem és egy pár fanatikus művének tűnhetett fel a propaganda, most azonban lángot vet az egész boszorkánykonyha.'A szintén kimerült és az utolsó csapásra leselkedő entente is szítja a tüzet s valóban nagy és fanatikus munka indul meg, Massaryk és Benes vezetése alatt Amerikában, Párísban, de magában Csehországban is és ez a munka nem hagy többé egy pillanatot sem kiaknázatlanul. Szeparatísztíkus nyilatkozatokat, melyekkel az entente előtt igazát bizonyíthatná, mindeddig csak Csehországban és a cseh emigránsok között sikerült a propagandának felhaj szólnia. A Tótföld megnyilatkozása hiányzott a koncertből. Csak a cseh aspirációk hangoskodtak. Massaryk amerikai utja ezt a híátust ís betölti. Agítácíója létrehozza az amerikai csehek és szlovákok szövetségei között a híres píitsburgi egyezményt, mely helyesli a párisi nemzeti tanács politikai programmját, de feltételül köti kí a Tótföld külön és önálló közigazgatását, bíróságait és nemzetgyűlését. A párisi nemzeti tanács ezalatt légiókat alakít, azokat az entente rendelkezésére bocsájtja, szorgalmasan ápolja a diplomáciai összeköttetést az ententehatalmakkaí s hadviselő félként való elismerésre törekszik. Í9Í8. április 2\-én már katonai egyezményt köt Olaszországgal, június és július hónapokban pedig az alakulandó cseh-szlovák állam képviseleteként való elismertetését készíti elő, mely törekvése végre augusztus 9-én először Anglia részéről nyer elismerést. „Eín völíkerrechtlíches Nóvum!" — mondja Epsteín.8) Anglia egy diplomáciai nyilatkozatban a csehszlovákokat szövetséges nemzetnek s a három csehszlovák hadsereget szövetséges hadseregnek ismeri el. Példáját követik a többi hatalmak ís s Franciaország a csehszlovák államnak történeti határai között való visszaállítására ís kötelezi magát. Bent Csehországban a Wiíson-féle önrendelkezési jog jelszava alatt lobban lángra újra a tűz. Július í3-án újraalakul a národni vybor, a cseh pártoknak az Í9H- évi választások szerinti számáránya alapján, kiegészítve egynegyedrészben kiváló cseh közéleti személyiségek által. E nemzeti választmány most már csehszlovák nemzeti választmánynak nevezi magát, manifesztumában az önálló, demokratikus csehszlovák államot követeli és a cseh törekvések permanens belföldi szerve marad az összeomlásig, amidőn a hatalmat átveszi. Az események közben feltartózhatatlanul halad3) Dr. Leo Epsteín: Sttidíenausgabe der Verfassungsgesetze der Tschechoslovak Republík." Reíchenberg, Í923.