Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 5. szám - Timon Ákos 1850-1925

(80 MISKOLCI JOGASZELET Í3 ták a Kubinyi Julía, s«ül. Garamszegi Géczy 80 tallérnyí adományát. Ugyancsak a halíe—wittenbergi egyetemen tett Poldt Mátyás í 735-ben egy Í333 tallérnyí alapítványt azon célból, hogy ennek kamatai Torkos András egykori győri evangélikus lelkész férfíágon való utódaínak, vagy ezek hiányában rokonaínak adományozandó azon feltétel mellett, ha az ágostai hitvalláshoz hívek maradnak. Ilyenek nemlétében az adományozás joga a wittenbergi alapítvány tanáraira száll. A németországi egyetemeken kívül még az utrechtí egyetemen tettek a magyar evangélikus ifjak számára alapítványi ösztöndíjakat. Ezek a következők i í. Guitjamson Bemhard Dániel végrendeíetíleg 9000 lívre sterlinget hagyományozott pfaízí és magyar evangélikus theologusok számára, akik időnként az utrechtí egyetemre jönnek tanulmányaik folytatása, vagy befejezése végett. 2. Everwyn Anna Sandbrínkben magyarországi és erdélyi ev. theologusok javára végrendeletíleg 20,000 forintot hagyományozott. Ezeknek az itt felsorolt alapítványoknak jelenlegi sorsáról tudomásunk nincsen. Mikénti felhasználásukról legtöbbnyíre a mult srázad közepéig vannak adataink. Ezek azóta, részint feledésbe mentek, részint kihasználatlanul hevernek azért mert ifjaink ezeket az egyetemeket egy-kettő kivételével nem igen látogatják. Különösen a nemrégiben lezajlott világégés gyakorolhatott nagy hatást ezekre az alapítványokra. Hisszük, nem végezne felesleges és eredményfelen munkát az, aki fáradságot és időt nem kímélne azért, hogy ezeknek az ösztöndíjaknak a mai sorsát kikutassa. A mai magyar főiskolai hallgatóságnak kőíföldí tanulmányait nem egyedül azok az okok teszik indokolttá, amelyeket cikkünk elején kíséreltünk meg kifejteni. Hogy ez a főiskolai ifjúság a külföld megismerése, a külföld egyetemeinek hallgatása által több tapasztalatra és nagyobb tudásra tegyen szert, az ma egyetemes magyar érdek. A numerus clausus miatt sok főiskolai hallgató külföldön végzi tanulmányait. Miskolcról többen vannak Párísban, Milanóban, Prágában és Németország különféle egyetemein, míg az anyagiakkal küzködő magyar ifjúság nem keresheti fel a kultúra nyugati metropolisait. Elérkezettnek látjuk az ídőt arra, hogy nemcsak munícípíumok, hanem latifundiumokkal rendelkező főuraink is kövessék őseink nemes példáját és lehetővé tegyék néhány miskolci joghallgatónak, ha nem is egy évi, de legalább néhány havi külföldi tartózkodását. Történelmi példákkál próbáltuk illusztrálni azt, hogy főuraink és tehetősebbjeink mennyire szívükön viselték a múltban a főiskolákat hallgató ifjúság érdekeit, mily nagy anyagi áldozatokat hoztak azok tanulási lehetőségeinek fokozására és mily nemes cselekedetekkel dokumentálták azt a meggyőződésüket, hogy a külföld ismerete mily lényeges kelléke annak, hogy valaki nagyobb eredmények elérésére képes legyen. Ma ez még hatványozottabb mértékben áll fenn. És vájjon a mai kor nemzedéke tud-e ugy lelkesedni, tud e ugy áldozni olyan célokért, mely egy nemzet fiainak saját hazájában való maradhatását, élni lehetőségét van hívatva biztosítani. A párisi nyári tanulmányút küszöbön van, tízen már erősen tanulnak franciául és várják, hogy a . miskolci ev. jogakadémiai ifjúságnak akadjanak olyan nemeslelkü patrónusai, akik megértve az ifjúság nemes törekvéseit, lehetővé teszik, hogy a miskolci joghallgatók beléphessenek a Sorbonne kapuin. Milasovszky László. ON AKOS 6850 1925. A magyar jogtudomány egyik szorgalmas, fáradhatatlan művelőjének kezéből kihullott a toll Í925 április hó 8-án, Timon Ákos, a magyar alkotmány és jogtörténetnek és katolikus egyházjognak jeles tanára, akinek neve a külföldi tudományos körökben ís előnyösen ismert volt. pihenni tért. A budapesti m. kír. Tudományegyetem e tudós professzora előbb (Í877) győri jogakadémiai tanár volt. Eleinte, még győri jogakadémiai tanársága idején, a dogmatikus egyházjog a kedvenc stúdiuma és a gyakorlati jellegű egyházjogi problémákat lehetőleg jogtörténelmí megvilágításban mutatja be Mindig a kérdés genezisére visszamenvén, jut el szabatosan megállapított jogi tételeihez, melyekhez egész életén át szigorúan ragaszkodott. Nagy alapossággal megkonstruált tantételeít nagy lelkesedéssel, fanatikus kitartással és benső hittel hirdette és védte. Merev tudós volt és nem nagyon ismerte el, hogy tételei esetleg javításra szorulhatnak. Külföldi tanulmányainak hatása alatt írta meg „A germán ösalkotmány" c, tanulmányát, amelyben a germán hübérrendszernek, mint jogi intézménynek pontos és szép ismertetését adja. Ezen első mélyenjáró jogtörténeti tanulmánya után főleg egyházjogi kérdések foglalkoztatják és jogtörténeti módszerrel boncolgatta a párbér, concordatum, várost kegyuraság és utóbb a Csongrua kérdéseit. nA párbér a katholikus egyházjogban" (Í882) és „A párbér Magyarországon jogtörténeti fejlődése és jelen állása szerint" (Í385) c. értekezései feltűnést keltettek és sok vitára adtak alkalmat. A pár bér jogtudományunknak egy sokat vitatott fejezete és sok sérelmet jelentett a protestánsoknak, mert az í 870: XXVI. t. c, kimondotta azok párbérmentességét. Timon a párbér közjogi természetét személyes tartozásnak minősítette és a Curía ítéletei ís ingadozók voltak e tekintetben. A Curía egy ideig közigazgatási útra utasította a nemkatolikusok ellen támasztott párbérköveteléseket, de utóbb 30. és 3í.-ík döntvényeiben már Timon tanulmányaínak hatása alatt állott és bírói útra terelte a párbért. A bírói uton elmarasztalt protestáns hívek erre jogvédelmet kerestek legfelsőbb egyházi hatóságuknál és ekkor indult meg a nagy párbér vita, amelyhez jogakadémíánk volt tudós professzora, dr. Raffay Ferend „A párbérkérdés megoldása" (Budapest Í898) és „A párbérüyy megvédése" (Í902) c. munkáiban éles elmével hozzászólt. — A párbérügy még ma ís helyes és igazságos elintézésre vár. Ezen egyházjogi kérdésekkel való intenzív foglalkozás alkalmassá tette Tímont arra, hogy a katolikus egyház autonómiájának tervezetét kidolgozza és a congrua- bízottság előadója legyen. A congrua-rendezés gyakorlati keresztülvitele ís az ő érdeme és e téren szerzett érdemei fejében kapta a miniszteri tanácsosi címet. A győri jogakadémia megszüntetése után í890-ben külön tanszéket szerveztek számára és kínevezték a magyar alkotmány és jogtörténelem tanszékére a budapesti kír. Tudományegyetemen. Ezzel egy időben József főherceg ő reá bízta József Ágost és az elhunyt László főherceg jogi oktatását és Mária Dorottya főhercegnőt ís ő tanította jogi alapismeretekre. Szigorú és pontos professzor volt és „Magyar alkotmány éz jogtörténetem" c. müvének megjelenéséig