Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)
1925 / 5. szám - Az 1876: XVI. tc. 15. §. magyarázata [1. r.] - A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései [2. r.]
MISKOLCI JOGÁSZÉLET (78) Ezek. közt ott találjuk mindenekelőtt az egyéni szabadságjogok és egyéni biztosság szempontját. Mi biztosít ugyanis bennünket arról, hogy a halálbasegítés megengedésének esetében nem fog-e ez az intézmény visszaélések elkövetésére lehetőséget nyitni és módot szolgáltatni. Mig mellette viszont az szól, hogy éppen csak általa válna lehetségessé a gyógyíthatatlan beteget a hosszú gyötrelmektől és fájdalmaktól megszabadítani, mint amilyenekkel például a legtöbb rákos megbetegedések járnak. Ezenfelül azonban még az ethíkaí okok hosszú sora szól a halálbasegítés megengedése ellen. Megvalljuk mí is, hogy nehéz a végleges állásfoglalás e probléma tárgyában. Tudásunk mai fokán azonban úgy véljük, hogy helyesebb a halálbasegítésnek a beteg kérelmére való megengedése ellen állást foglalni, mert a leghatalmasabb mellette szóló szempont, hogy éppen csak ily módon kímélhetjük meg a gyógyíthatatlan beteget felesleges kínoktól, — nem helytálló. Hiszen az orvostudomány számtalan olyan eszközt, például morfíumínjekcíókat ismer, amelyek segítségével a gyógyíthatatlan beteget a fájdalmaktól megszabadítjuk. Érdekes, hogy éppen azok sorából, akik egy hosszú életen keresztül a gyakorlati jogi szempontok elfogadását e lenző irányzat hívei voltak, gondolunk a klaszzíkus büntetőjogi irányzatra, hogy éppen ezeknek az elméleti szakembereknek feje: Bindíng Károly leípzigí egyetemi tanár volt az, aki életének alkonyán: „Díe Freígabe der Verníchtung lebensunwerten Lebens" címen írt dolgozatában foglalt állást a halálbasegítés mellett. Bínding, a német szellemóríások egyik legnagyobbja munkáiban található ez a paradoxon mutatja íegtalálábban, hogy milyen felette nehéz e tárgyban az állásfoglalás! Dr. Hacker Ervin. Az 1876: XVI. tc* 15* §• magyarázata A bíróságaink e tekintetben ingadozó gyakorlatának és az ez által teremtett jogbizonytalanságnak megszüntetése végett tökéíetesbb törvényhozási szabályozás bevárása még sok csalódás és elkeseredés elszenvedésére adhat alkalmat. Pedig anélkül ís elég, sőt tul sok része van ezekben ma a magyarnak. Igyekezzünk tehát mielőbb megtalálni és követni azt a jogi elvet, mely különösen a mí sajátos viszonyaink között a mí érdekeinknek leginkább megfelel. Az, — hogy eddig ezt nem találtuk meg, — csak ugy fogható fel, hogy annak keresésénél nem mentünk elég messzire. Nem elég távol álló s ezért nem elég átfogó, az összes felvetődő kérdéseket el nem döntő s ezért eltérő eredményekre vezető szempontokból indultunk ki. Különösen az a kérdés nem talált megoldást, hogy a magánérdeket szolgáló egyéni rendelkezési szabadsággal szemben annak alakszerűségekkel való korlátozását minő közérdek és mily fokban teszi szükségessé ? A világtörténelem tanúsítja, hogy az emberiség létért való küzdelmében a legtöbbet köszönhetett, a kultúráját köszönheti a munkamegosztást lehetővé tevő együttműködésnek, vagyis az egyesek legjobban kihasználható erői összetételének, egyszóval az összetartásnak. *) *) Egész idáig kell visszamennünk. Ma ís ez a legbecsesebb kincsünk, leghasználhatóbb fegyverünk. Sajnos azonban, hogy a magyarnak épen ez a leggyöngébb oldala. Csonka hazánk még jobban nélkülözi ezt a fegyvert, mint azokat, amelyektől Trianon megfosztotta. A visszavonás turáni átka ellen kell elsősorban biztosítani magunkat minden intézményünkben. Az emberi társulásnak legelemibb alakulatánál: a családnál kell már résen lenni, hogy ez fel ne üthesse fejét. Az ember a saját egyéni érdekét szokja meg már a hozzá legközelebb eső közérdeknek: a családja közös érdekének alárendelni, Intézményesen kell biztosítani, hogy az ember még akkor se véthessen családja ellen, mikor annak anyagi érdekköréből a saját életének megszűntével kilép. Hazai rendes jogunkban (íus reguíare) a halál esetére való jogutódlásnak ősi alapja szerencsére a családi kötelék, amivel jogalkotásunk nemesen honorálta a vérségi kapcsolatból folyó összetartás (solídarítas) és kegyelet (quíetas) erkölcsös érzését. Ezen általános emberi tulajdonság azonban nem minden esetben, vagy nem mindenkinél egyformán forog fenn. Ilyenkor a nem vérrokon részéről —, vagy a vérrok~>nok részéről különbözőképen tapasztalt szeretetnek, néha pedig az életben elfogadott szolgáltatásnak viszonzása, vagy jótékonyság gyakorlása, vagyis a család közös érdekénél magasabb közérdek erkölcsileg szükségessé teszi, hogy az ember halála esetére ís szabadon rendelkezhessen vagyonáról. Magánjogunk (Verbőczy Trípartítuma, Ideiglenes törvénykezési szabályok) tehát kénytelen volt a fennálló jogrendszer elveitől eltérően megengedni (íus síngulare), hogy a családi kötelék helyett kivételesen az örökhagyó akarata ís lehessen jogalapja a halál életében való jogutódlásnak. (Folytatjuk.) Dr. Záhorszky Gyula. V A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései (Folytatás.) A magyar állampolgárságról az í879. évi L. t.-c. rendelkezik. Ezen törvénnyel eddig nem volt baj. De jött a trianoni békeszerződés. Az Í92Í. évi XXXIII. t.-c. nemcsak elszakította Magyarország nagy részét, de megfoszt magyar állampolgárságától olyan embereket, akik itt születtek, itt éltek, semmiféle más nyelven, mint magyarúl nem tudnak. Tehát itt nem valami idegen elemekről van szó, hanem színmagyar emberekről. A régi állampolgársági törvény szerint mindenki magyar állampolgárnak tekintendő, aki Magyarországon született, vagy aki Í874. és Í879. évek között Magyarországon lakott és valamely községben föl volt véve az adózók jegyzékébe. Ennek bizonyítása nem volt túlságosan nehéz és abban az időben a lakosság 99. százaléka ezeket a feltételeket könnyű szerrel tudta igazolni. A trianoni békeszerződés értelmében azonban mindazon magyar állampolgárok, akiknek elszakított területen volt illetőségük, tekintet nélkül tartózkodási helyükre, Í92Í. július 26-án külföldi állampolgárok lettek, A békeszerződés azonban a kisebbségi jog védelme alapján mindenkinek lehetővé tette, hogy az ország szétdarabolásával járó vitás állampolgársági kérdésekben maga döntse el azt, hogy melyik