Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 5. szám - A választói jog. A választói jog kiterjesztése. Általános választói jog

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (74) lasztójog általánossága és lesz a választói jog korlátozott, erre nézve számszerű ítéleti mértéket nem állapíthat meg az államtudományi) Az elválasztó határt nagyon nehéz elméletileg megállapítanunk, de kétségtelen, hogy míg van arra megérett olyan társadalmi osztály, amely a választójogból ki van zárva, vagy ha fel ís van minden társadalmi osztály ruházva a választójoggal, de annyira megszigorított feltételek mellett, hogy a teljeskoru (nőknél magasaabb életkorú) lakosság többsége kimarad a választójogból, ott általános választói jogról nem beszélhetünk. A korlátozott általános választójogot ezen a határon innen kell keresnünk.'') Reakciós irányzatok muló felülkerekedése idején a választói jog átmeneti korlátozása következik be. A közjogi intézmények szükségszerű demokratikus átalakulása és a kultúra mind általánosabb elterjedése azonban gondoskodik arról, hogy a fejlődés a választói jognál is a jogkiterjesztés irányában haladjon, A választói jog kiterjesztésének részletkérdése a nők szavazati joga. Sokat vitatott kérdés, amelynek érdekes múltja van. Még 18 í 9-ben Bentham, a radikalizmus úttörő politikai írója, aki a radikális reform lényegét az általános, titkos, egyenlő és évenkénti szavazásban látja, hozzá, teszi, hogy „senki sem gondol arra, hogy a nőknek szavazati joga legyen". Am ez a felfogás két generáción tul megváltozik s pld. Norvégia már í 907-ben, majd a háborús tapasztalatok lélektani hatása alatt megadja a szavazati jogot a nőknek: Dánia (Í9Í5), Izland (Í9Í5), Ausztria (I9Í8), a Német birodalom (í 919), Csehország (Í9Í9), az Eszakameríkaí Unío 14 állama (I9Í4—Í7), Kanadának 6 tartománya (Í9Í6—Í 7), Hollandia (J9Í7 csak a passzív választójogot) és Anglia (19í 7), ahol Asquíth, a női szavazati jognak régi ellensége, ünnepélyesen visszavonja eddigi ellenállását és szárnyaló szavakkaí javasolja a szavazati jog megadását az angol nőknek, akik a háború alatt oly fényesen „megdolgoztak megváltásukért" Az Í9Í7. évi angol reform megadja, de csak az aktív szavazati jogot az olyan 30 éves nőnek, aki í. á helyi önkormányzatban választásra jogosult önálló, 2. ilyen férfíválasztónak a felesége. Nálunk az 1870-es évek óta kezdik hangoztatni a parlamentben a nők szavazati jogát. E gondolat mindjobban hódít és a magyar nők a háború al ttí példás viselkedésükkel megnyerik a közvéleménynek eddig ellenkező nézetű széles köreit. Mert a háború alatt a nők a gazdasági élet minden terén, sőt a közhivatalokban ís sikerrel igyekeztek pótolni a hadbavonult férfiak munkáját, a hadi jótékonyság terén pedig oly fényes tevékenységet fejtettek ki, hogy a közvéleménynek nagy többsége immár egészen természetesnek találja a nőknek szavazati joggal való felruházását, amelytől még nem régen idegenkedtek. Először az Í9í9-íkí, majd az j922-íkí választási rendeletek adták meg nekik a vox jogát és íme most tör4) Az országos statisztikai Hivatal által előzékeny módon rendelkezésemre bocsátott legújabb 1919-22. évi adatok szerint a kontinens Í0 parlamenti államának átlagában a népességnek 43.26% -a bír választójoggal. Magyat országon választói joggal birt 1890-ben az összes népességnek 6*7 százaléka, Í881-en 5"9, J890-en 5-5, 1899-ben 5'3, !900-ban 5*9, 19í4-en 68, 1922-ben 29"4 százaléka. (Kovács Alajos előadása a Magy. társadalomtud. társ. Í925 ápr, 16.) 5) Magyarországon az í 922/23 évi választói névjegyzék szerint a 24 éven felüli férfilakosságnak 78.3, a női lakosságnak 40.3n/o-a bir választói joggal. vényes uton ís készülnek bevonulni a szavazó polgárok közé. A nők szavazati jogának kérdését lehet a családi és közgazdasági élet, vagy a biológia szempontjából különfélekép megítélni. Tudom, vannak heves ellenzői is, én azonban helyesnek és szükségesnek tartom azt, mert éppen a küszöbön álló nagymértékű jogkíterjesztés miatt keresnünk kell oly konzervatív tényezőket, amely a radikalizmus veszélyeivel szemben megnyugtató biztosítékot adnak/') Én ezen biztosítékok egyikét a nők szavazati jogában látom. Mert hiszen a nő, megállapodott korban, főleg ha már anya és feleség, jobban tapad az otthonhoz, mint a férfi. Örök igazság marad, hogy míg a férfinak az otthona a világ, addig a nők világa az otthon. Ezt az ő világát ösztönösen félti a radikális elsíetés minden veszedelmétől. Van azonban egy körülmény, ami nem teszi lehetővé, hogy a nőknek ugyan olyan mértékű választói jogot adjunk, mint a férfiaknak. S ez az, hogy a nők általában nagyobb számban vannak, mint a férfiak és így ugyanazon feltételek esetén, több lenne a női választók száma, mint a férfiaké. 7) Azt pedig már mégis csak el kell kerülnünk, hogy a nők legyenek többségben a választók közt, minthogy ez végeredményében női parlamenthez, női kormányzathoz vezethet, ami pedig ellentétben állana a női nem tulaj donképení hivatásához fűződő világnézetünkkel és meggyökeresedett hagyományainkkal. Ezért még a népszavazásszerü Í9Í9. évi választói jog is különbséget tett az életkor tekintetében férfi és nő között, hogy a férfi választók többségét biztosítsa. Ezt a helyes arányt tartja meg a javaslat ís, sőt növeli azáltal, hogy a szellemi képzettség kellékét, amely a férfiaknál a 4 elemi elvégzésből áll, 6 elemire emeli fel. 8) A fejlődés tehát a mind általánosabb választói jog. Hogy mikor következik be indoka és szüksége annak, hogy a választói jog keretei bővíttessenek, annak meghatározása a gyakorlati politika feladata és helyes megállapitása az államférfinak kiváló érdeme. Nehéz feladat mert hiszen nézeteink a reakcióról, liberalizmusról, radikalizmusról, demokráciáról korok szerint változnak. Ami az elmúlt nemzedék idején liberális haladás volt, az a mai viszonyok között reakciós vagy éppen retrográd lépésnek tűnik fel, az egykori haladás ma a visszaesés látszatával bír. A közjogi berendezéseket és reformokat csak annak a kornak szemüvegén át látjuk helyes megvilágításban, amely a reformokat megvalósította. Közjog és történet-tudomány ikertestvérek. A jogkíterjesztés helyes indokai az alkotmány és a társadalmi fejlődés történeti ismerete nélkül el nem bírálhatók. Az általános választói jog felé haladást nagyban 6) A nők szavazati joga a polgári elemeket erősiti, szemben a radikalizmusra hajló munkás elemeivel. Mutatja ez a következő kis összeállítás: polgársághoz munkássághoz tartozik őszes lakosságban férfi 956.000 980.857 24 éven felüli nö 1,150.000 987.104 választók közt férfi 53 % 47 % tt tt nő 65 35 7) Nálunk kerekszámban 200.000-el több a 24 éven felüli nő, mint férfi. 8) 4 elemi elvégzése mellett is választójoga van annak a nőnek, akinek legalább 3 gyermeke van, vagy önálló háztartásban saját jövedelméből (keresetéből) tartja el magát.