Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 5. szám - A választói jog. A választói jog kiterjesztése. Általános választói jog

Első évfolyam 5. szám Miskolc, Í925 május JOG- ES ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA ÉS A MISKOLCI ÜGYVÉDI KAMARA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal : Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR, PUTNOKI BÉLA ügyvéd, a jogakadémia jog- cs államtudományi államvizsgálóbízottságának kültagja ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 90.000 K., félévre 45.000 K. Egyes számára Í6.000 korona TARTALOM: Paky Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a választójogi bízottság előadója: A választójogi javaslat. — Hollós István miniszteri tanácsos, pénzügyígazgató : Az együttes adókezelés előnyei és akadályai. — Kovács József dr. ügyvéd : Egy uj ügyvédi bífurkáció. — Hacker Ervin dr. egyetemi m., jogakadémiai ny. r. tanár : A halálbasegités problémája. — Záhorszky Gyula dr. kír. törvényszéki bíró: Az Í876: XVI. t.c. Í5. §. magyarázata. — Szűcs Jenő városi aljegyző : A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései (2. folytatás). — ífj. Mikulecz Antal III. é. joghallgató : Az állam magángazdasága. — Bruckner Győző dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai dékán : Tímon Akos. - Milasovszky László IV. é. joghallgató ; Külföldi ösztöndijat a miskolci joghallgatóknak I — KÖNYVSZEMLÉI Kéthely Sándor dr.: Fínkey Ferenc, A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota. — JOGAKADÉMIA hivataloshireL - - ÜGYVÉDI KAMARA hivatalos hírei és évi jelentése. —• HÍREK. X A választói jog A választói jog kiterjesztése. — Általános választói jog. Amikor erről a témáról a „Miskolci Jogászéíet" hasábjain beszélek, lehetőleg nem a politikának, t. í. a gyakorlati politikának, még kevésbbé a pártpolitikának szempontjából, hanem a politikai elméletnek tanításai alapján az államtudomány fényprízmájának megvilágításában óhajtok e kérdéssel foglalkozni. Maga a választói jog egyike azoknak a kérdéseknek, amely, mióta a reprezentáció elve érvényesül a társadalmak állami berendezkedésében, a legélénkebben foglalkoztatja a közvéleményt. Kik bírjanak választói joggal tehát kik folyjanak be közvetve a törvények meghozatalába azáltal, hogy a törvényhozó testület tagjait választják és kik lehessenek képviselők tehát kik folyjanak be közvetlenül a törvények meghozatalába ? oly kérdések, amelyek a közügyek íránt érdeklődő nagyközönséget mindenütt élénken foglalkoztatják, kivált nálunk/ ahol az állami ügyek iránti érdeklődés — szerintem nagyon helyesen és örvendetes módon — intenzívebb, mint sok más államában az alkotmányos életnek. Mert mindenki tudja s ha nem tudja, hát érzi, hogy ugy a törvények szabatossága, minta konkrét társadalmi, kulturális és gazdasági kérdések helyes törvényi szabályozása végeredményében az egyén boldogulását jelenti, míg a rosz időben és helytelen irányban megalkotott pongyola törvény gátja lehet az egyesek anyagi és kulturális tökéletesbbülésének. így tehát az egyesre nézve éppen nem közömbös, hogy kik hoznak törvényt az ő életviszonyairól. A nemzeti képviselet egy igen kényes instrumentum, amelynek gyors és eredményes működése igen sok feltételtől függ. Kik, milyen életkorban ? Minő testi, szellemi és erkölcsi kellékek birtokában ? Minő jogi viszonyban az állammal (állampolgárság) ? Minő jogi viszonyban a lakhellyel (domícílíum, illetőség) ? A férfiak mellett nők is bírjanak választójoggal ? Minő jogi védelmet biztosítson az állam az egyes választók ebbeli jogosultsága hatósági megállapításánál (a választók összeírásánál) ? Minőt a szavazati jog gyakorlásánál? Minő adminisztratív, "büntetőjogi és közjogi rendelkezésekkel biztosítsa azt, hogy a választók szavazati jogukat meggyőződésüknek megfelelő elfogulatlansággal gyakorolják ? Minő intézkedésekkel akarja elérni azt a legfőbb célt, hogy a választás eredménye megfeleljen a választók hamisítatlan akaratának ? Minő jogi védelemben részesíti a jogosan megválasztott képviselő megbízását ? Minő feltételek közt teszi lehetővé a jogtalanul megválasztott képviselő megbízásának érvénytelenítését ? stb. stb. szinte a kérdéseknek kimeríthetetlen sokasága mered elénk, amelynek mindegyikével a politikai tudományban a könyveknek és monográfiáknak egész sorozata foglalkozik. De ha általában véve minden alkotmányos 'or szágban elsőrendű fontosságú a választójog kérdése, sokszoros fontossággal bír ez Magyarországon és éppen most, több okból. Elsősorban azért, mert az Í874. XXXIII. tc. óta, tehát 50 év óta nem alkottak olyan uj választójogi törvényt, amely a gyakorlatban életbe lépett volna. (Az Í9Í3. évi XIV. és W8. évi XVII. t. cikkek életbelépésére ugyanis nem került sor.) Sőt elmondhatjuk, hogy Í848 óta nem történt törvényes intézkedés a választójog kiterjesztése terén, mert hiszen az Í874. évi XXXIII. tc. nagyban és egészben nem volt más, mint az Í848. évi V. tc. által a bírtok, jövedelem és foglalkozás cenzusára alapított választójognak adócenzusos választójoggá való átalakítása, amelyről többen állítják — és nem alap nélkül — hogy kiterjesztés helyett inkább szűkített a választójog keretein. Az Í9í9-íkí és í922-íkí nemzetgyűlési választásokra vonatkozó kormányrendeletek pedig, — amelyek az általánosságig kiterjesztett választói jogot a gyakorlatban megvalósították — szükségrendeletí jelleggel bírnak. így tehát elmondhatjuk, hogy az Í848. évi választójogról a valóságban máris átléptünk az általános választói jog mezejére, törvénykönyvünknek azonban — ha a gyakorlatban már kipróbált választói jogot tartalmazó javaslat törvényerőre emelkedik — csak most válik eleven részévé. Pár év híjján 80 esztendő folyt le A Miskolci Ügyvédi Kamara 666/1925. sz. határozata értelmében a Kamara tagjai a lapot tagdijuk fejében kapják.