Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 3. szám - Az 1843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben [2. r.]

10 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (46) Kétségkívül szigorú intézkedés, de a fegyelemre a börtönben nagy szükség van és ha megemlítjük a Sing-Síngnek egy régebbi szokását, azt, hogy a rakoncátlankodó fegyenceket vízbe merítésekkel próbálták észre téríteni (egészen addig tartották benne a vízben míg a szerencsétlen nem kapáíódzott) — mondom, ha összevetjük a két fenyítéket, könnyű lesz eltalálni, hogy melyik az emberségesebb. A javaslat megengedi, hogy oly rabok, akik a szökésre ismételt kísérleteket tettek, a nem árthatás és meg nem szökhetés állapotába tétessenek. Javulás esetén azonban a kényszereszközök nem alkalmazandók. A börtönfegyelmet 3 tagból, a íö és az aligazgatókból és a jegyzőből álló bíróság gyakorolja, kik beiktatásuknál bírói esküt tesznek. Az ítélet azonnal végrehajtandó, azt azonban kötelező orvosi vizsgálat előzi meg. A VIII. fejezet (109 —lí 2. §. §.) a törvényható sági börönökben fenntartandó fegyelemre nézve tartalmaz szabályokat. A IX. X. XI XII. fejezetek szervezeti szabályokat, a XIII. fejezet (175—323. §. §.) a kerületi börtönök tisztviselői személyzetének szolgálati utasításait tartalmazza. A felügyeleti jogkör az egész börtönrendszerre nézve a XIV. fejezet (324—343. §.) srerínt a kír. helytartó tanácsot illette volna. A helytartó tanács kebelében alakult központi biztosság 6 tanácsosa közül (egymást fölváltva) négyen az orvosi személyzetnek maguk mellé veendő egy tagjával évenként legalább egyszer meglepetésszerűen, de ezen kívül még egyszer rendes időben vizsgálják meg a kerületükbe esö börtönöket. Mint látjuk a javaslat gondoskodott róla, hogy a humánus rendelkezések betartása szigorú ellenőrzés által biztosítassék. A XV. és XVI. fejezetek (344—37í. §. §.) a börtönök építésére nézve tartalmaz intézkedéseket. Ezek szerint a fogházakat és a börtönöket ugy kellett volna építeni, illetve a meglévőket átalakítani, hogy a magánzárka rendszer elve — az elkülönítés éjjel-nappal — keresztülvihető legyen. A kamarácskák a korbeli állapotokhoz képest nagyon humánusak lettek volna. Egy zárka hossza és szélessége 2 öl, 2 láb, magassága egy öl 4 láb lett volna. Elrendeli a javaslat, hogy a zárkának elegendő világosságot kell kapnia, hogy téli fűtése célszerűen eszközöltessék stb. Fürdőszobák, klozet és kamara, konyhák, sütőkemencék, mosóheíyek, kórház, kápolna, sétahelyek építése és felszerelése mind elöíratott. A javaslat XVII. fejezetében (372—380. §§ ) Í0 kerületi börtön felállítását rendelte el egyenként 500 zárkával. A XVI. fejezet végül a törvényhatósági és kerületi börtönök első felállítására és azontulí fenntartására szükséges költségekről tartalmaz érdekes intézkedéseket. Elrendeli ugyanis, hogy e költségeket (törvényhatósági fogházak és börtönök) nemesek és nem nemesek vagyoni állapotukhoz szabandó igazságos arányban kivétel és különbség nélkül közösen viselik. A kerületi börtönök felállításának költségeit a királyi pénztár viseli, míg a fenntartásukra vonatkozó költségeket a törvényhatóságok saját pénztárukból fizetik. Az utóbbi költségeket nemes és nem nemes szintén egyformán viselik. Ez intézkedésekben szembeöltően jelentkezik a javaslat demokratikus jellege. Meg kell még említenünk, hogy indítvány tétetett a javaslat tárgyalásakor arra ís, hogv a kerületi börtönökkel javító iskola ís kapcsoltassék össze, melyben a Í6 éven aluli bűnösök külön, az intézet nevének megfelelő bánásmód mellett taníttassanak.') Ezeknek a terveknek a végrehajtására azonban nem került sor.s) 6. Az 1843. évi büntetőjogi javaslatból, mely a kor egyik legtökéletesebb törvényhozási munkálata 9) — fájdalom nem lett törvény. Az országgyűlés tárgyalta ugyan, de a főrendi tábla a halálbüntetés törlése miatt nem fogadta el. 10) Igaz ugyan, hogy a börtönügyi kódex javaslatára nézve a két ház között megegyezés jött létre, azonban szentesítést ez a javaslat sem nyert A kancellária a börtönügyi kódex javaslatának admínístrativ jellegű részét szentesítésre ajánlotta, az úgynevezett elméleti részt pedig a legközelebbi országgyűlésre kívánta utalni. Még azt tesszük hozzá, hogy az uralkodó pedig azzal az indokolással tagadta meg a szentesítést, hogy az admínístrativ rész nem törvénybe való és meghagyta a helytartó tanácsnak, hogy tegyen intézkedést az ügy utólagos tárgyalására. Ezzel a jogegyenlőség és emberszeretet szent jegyében született szép javaslat — sok ezer elítélt reménysége — kútba esett! 7. Az országos bizottság fennkölt lelkű tagjaínak elégtételül szolgálhatott az a körülmény, hogy a javaslatot, mely a későbbi törvényhozásokra nagy befolyást gyakorolt - nyugaton jól ismerték és méltatták. Európában a kodífikácíó stádiumába csak a magyar javaslattal jutottak a reformeszmék. Hatott javaslatunk az í 545. évi porosz javaslatra és közeli rokonságban van az Í88Í. évi holland és Í890. évi olasz kódexekkel, a magyar törvényhozást illetőleg pedig, csak annyit jegyzünk itt meg, hogy büntető törvénykönyvünk novellája ís csak az Í843 évi javaslathoz, vitte közelebb az igazságszolgáltatást* Fayer írja, hogy ha valaki egykor pártatlanul akarja megírni a büntetőjogi kodífikácíó fejlődéstörténetét Európában — a reform kornak kezdetét a magyar javaslat megjelenéséhez lesz kénytelen kötni: (Id. m. V, 2350.) 8. Vannak, akik kétségbe vonták a javaslat eredetiségét. Némelyek szerint a bádení (í839.) javaslat gyakorolt volna nagy befolyást az 1843. évi magyar javaslatra. Ez nem felel meg a valóságnak ! Soha két javaslat nem mutatott még nagyobb ellentéteket a főbb határozmányokban, mint ez a kettő ! A bádení javaslat elfogadja a hármas felosztást. Elfogadja a halálbüntetést, melynek \1 esetét különbözteti meg! Érdekes, hogy még azt ís halállal bünteti (597. §.) ha a jogosulatlan vadászó a vadászatra jogosultnak, vagy erdészének ellenáll és ez alkalommal ölést vagy testi sértést követ el! n) A bádení javaslat a „művelt osztályok" számára különböző büntetési nemeket állapít meg. Ezek, ha aljas 7) L: Hacker Ervin: Börtönügy. Pécs 1918. 36 old. s) Az első javító ház 1845-ben nyílik meg Zeleméren, a második 1847-ben. Mindkettő magánalapitás volt, melyeket az absolutizmus tüntetett el 9) L: Angyal: A magyar bjog tkve. Bpest 1920. I. köt. I°J Jó lesz talín itt megjegyezni, hogy midőn a halálbüntetés tárgyalásakor valaki szemére lobbantotta a katholikus klérusnak, hogy hallgatásával kételyben hagyja a házat, hogy vájjon elfogadja e ezt a büntetésnemet vagy sem, felállott Lonovícs József, csanádi püspök és kijelentette, hogy a? egyház ellene van a halálbüntetésnek és az egyház tagjai a jelen esetben ís ellene fognak szavazni (Ll Fayer: az 1843. évi javaslatok anyaggyüjteménye. Bpest. 1896. I. köt. 237. 1.) JI) Az 1843. évi porosz javaslat a halálbüntetésnek 10, a francia btk. az 1832. évi novella után 8 esetét állapítja meg.