Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 3. szám - Az 1843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben [2. r.]

(45) 9 kötve, hogy mikor keljen, mikor feküdjék ha csak a birói ítélet nem kötelezi munkára. Mindezek a rendelkezések azt bizonyítják, hogy a bizottság tagjai tiszteletben tartották a foglyok emberi méltóságát azonban ismét terhére írjuk a javaslatnak azt az intézkedést, mely szerint, ha a fogoly fél évnél hosszabb ideig tartó fogságra ítéltetett hetenként csak kétszer sétálhat egy óráig arra kijelölt helyen, szabad levegőn — egyébként — rövidebb ideig tartó fogságnál ismét csak orvosi rendeletre van megengedve a szabad levegőn való séta! Mint mondottuk a félévnél rövidebb időnyi rabságukat a büntető hatóságok börtöneiben töltő rabokról az V. fejezet intézkedik. Mihelyt a rab a törvényhatósági börtönbe megérkezik személyi adatai felvétele után intézeti ruhába öltöztetik. Ha betegnek találják, orvosi kezelés alá veszik. Megjegyzendő, hogy ha vagyonos a rab, bármely orvossal kezeltetheti magát. A rabok tisztálkodására, nyírására, beretváíására különös gond fordíttatík. Miután a rabot kijelölt kamarácskájába vitték 3 napig teljesen magára hagyják, hogy elmélkedhessek. Etelén és italon kívül semmit nem kap — még könyvet sem. Senkit nem láthat — azonban, hogy öngyilkosságot ne kövessen el, vagy magában kárt ne tehessen — megfigyelik. Ennek a célja természetesen az, hogy a bűntettes magábaszálljon a zárka magányában. Nézzünk csak be egy ilyen cellába! Rend, tisztaság fogadja a belépőt. A bútorzat a büntetés céljának meg'elően nagy kényelmet nem nyújt, de az emberi méltóságnak megfelelő. Van a cellában nappal a földről felhajtva falba illeszthető lapos vaságy szalmazsákkal és vánkossaí, lepedővel és pokróccal. Van benne asztal is, szék is, mosdótál, kupa, seprő és szemétkosár stb. Az étkezés szintén egyszerű, de egészséges. Minden rab kap naponként I és fél font „jól kísítött, egészséges, rozskenyeret, már teljesen meghűlt állapotban", délben egy ítce testtápláló" levest és főzeléket, melyre egy héten háromszor egynegyed fontnyi főtt hus csont nélkül tétetik. Elegendő ivóvizet kapnak. Ma ezeket az intézkedéseket mindenki természetesnek találja és talán még csodálkozni is hajlandó, hogy a jellemezésnél ez egyszerű dolgokra is kiterjeszkedünk ! Ha azonban időt szentel rá valaki és a.2 előbb említettem írók munkáiba5) belemélyed, kénytelen megállapítani, hogy ez egyszerű és természetes önként értetődő eszközök beállítása a büntetésvégrehajtásba a korbeli állapothoz képest nagy haladást jelentett. Bölöní Farkas Sándor írja (Í843.) a korabeli megyei fogházakról, hogy azok, a megromlott erkölcsök szemétházaí, ahová egy időre kihányatík a társasági életet megvesztegető rothadt rész, hogy ezek házában, mint a gonoszság iskolájában a henye élet unalmai közt még rendszeresebben betanultassék a gonoszság a status költségén." Nos — a javaslat „henye életre" — unalomra nem nyújt alkalmat, hanem bizony alaposan megdolgoztatja a rabokat. A munka •— a testi munka is — nemcsak fizikai, testi, hanem lelki szükséglet is ! Különösen a letartóztatásí intézetekben! 5) Bölöní Farkas Sánlor: Utazás Északamerikában Í843. stb. Ll még Dombováry : Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század elsó felében 1906. „A munka és a nehéz munka is, hacsak nem tuí sok, önmagában véve valóban gazdag forrása a boldogságnak. Mindnyájan tudjuk, mily gyorsan telik az idő, ha kellően el vagyunk foglalva, míg .a rest kezére súlyosan nehezülnek a percek. Az elfoglaltság eíüzí a gondot és az élet apró bajait. Az elfoglalt ember ü) nem ér rá töprengeni vagy bosszankodni/' Igaz I pihenésre is szükség van, de „kétségkívül óvakodnunk keli tőle, hogy pihenésünk ne váljék a kövek mozdulatlanságává, amelyek csak addig tartják meg fenségüket, amíg a hegyi patak csörgeti és a mennydörgés csapkodja őket, de ha a víz árja csöndes és a vihar elült, eltűrik, hogy a fű beborítsa őket, zuzmó nőjjön rajtuk és az eke porrá törje . . . Az a pihenés, amely dicsőséges, az a zergéé amint gránit ágyán fekszik; nem az istállóban lévő ököré vályúja fölött." (Ruskín.) A javaslat ennek a dicsőséges pihenésnek a lehetőségét nyújtja a raboknak. Az elmélkedésre szánt 3 nap elteltével a börtönigazgató tudatja a rabbal, hogy mit kell dolgoznia az ítélet szerint. A szükséges ingóságokat is megkapja és ha kezdő, mesterségébe bevezetik. A rabok télen lí és fél órát, nyáron í 2 órát dolgoznak,természetesen megszakítással. Arabok munkaközben, de egyébként sem élvezhetnek szeszes italokat. Nagy zajjal vagy tüzolvasztássaí járó munkát nem lehet folytatni a börtönben. A rabok munkateljesítményéről naplót vezetnek. A munkabér négyötöde a börtön közpéntárát, egyötöde a rabot illeti. A pihenésre szám időt nemes irányú olvasmányokkal töltik a rabok és kötelező az istentiszteleten való részvétel. A VL fejezet (7Í—86. §§.) a félévi vagy annál hosszabb tartamú rabságra ítélt, következéskép büntetésüket a kerületi börtönök egyikében szenvedő rabokra nézve tartalmaz intézkedéseket. Ezekre nézve a ruházkodásban, élelmezésben, felkelésük és lefekvésük idejében, foglalkoztatásukban, valláserkölcsi oktatásukban a megelőző fejezetben ismertetett szabályok nyernek aík ímazást. Megjegyzendő azonban, hogy a rabok a kerületi börtönökben saját ruhájukat semmi szín alatt nem viselhetik és hetenként kétszer egy óráig szabad ég alatt mozoghatnak. A VII. fejezet (87—Í08. §.) a kerületi börtönökben gyakorlandó börtönfegyelemre, .az ezt gyakorló bíróságra és ennek eljárása — módjára nézve állit tel szabályokat. Csekélyebb kihágások az igazgatóság feddése által toroltatnak meg. Ismétlődés esetén a főtt ételnek egy napi részletes elvonása, vagy egy napi böjt kenyéren és vízen, vagy az ágynak egy éjjelre való elvonása a büntetések. Többszöri ismétlődésnél a fenyíték 3 napra ís kiterjeszthető, sőt 3 napi sötétzárka is alkalmazást nyerhet. A csendzavarás, a tilos közlekedés és a munkakerülés kiválóan sötétzárkával, ágy elvonással, böjttel söt kopíaítatássaí ís büntettetnek. Ugyanígy toroítatnak meg a kincstári tárgyak szándékos megrongálása és a tisztviselőkkel szemben tanúsított engedetlenség vagy tiszteletlenség mely utóbbiak tettlegesség esetén 30 napi sötét zárkával büntethetők. Hogy öli az a sötét zárka csak az tudja aki már becsukatta magát egy ilyenbe! 6) Lord Avebury : Az élet örömei. ,,A munka könnyeddé teszi a lelket, Szorgos napra az éj ád nyugtot, enyhet. Dus kincsekben, hiányt ha érez, De békét és egészéget élvez/' (Gray.)