Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 3. szám - Az 1843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben [2. r.]

8 MISKOLCI JOGÁSZELET (44) nyok és ércek. Vámmentesek továbbá mindennemű só és konyhasótartalmu forrástermékek, sósjizek. Rengeteg tétel vámmentes a vegyészeit iparok és a, - szénbányászat anyagait magukban' foglaló csoportokban. Különböző savak, olajok, viaszok gyanták, cserzöanyagok és festékek. Vámmentes a kőszén, barnaszén, nyers ásványolaj, koksz stb. A papíros és sokszororító ipar termékei közül egyedül a műnyomatok, könyv, folyóirat, zenemű vámmentes, bár Csonkamagyarországon egy-két kisebb üzemen kívül papírgyárunk nem maradt. Ennek magyarázatát a minisztert indokolás akként adja, hogy tekintélyes papírgyárak kezdték meg üzemüket, vagy vannak alakulóban, illetve települnek át ide, melyeknek védelmére gondolni kell. Addig ís azonban, míg •belföldi papíriparunk termelőképessége kielégítő lesz, a papírbehozatal számára átmeneti vámkedvezmények biztosíttatnak. A vas és fémipar termékeiből vámmentes a nyersvas, vas és acélhulladék, ólom, cink, r~z, nikkel, alumínium. Vámmentesek még a papírosgyártó és textilipari gépek, nyers drágakövek, • nemes fémek, eredeti festmények stb. A textilipar termékei közül csupán a kókuszfonal, fésült és mügyapju, vatta, szövőfonal, nyers és fehérített selyem, a konfekcionált cikkekből a szőrme és szücsáruk vámmentesek. Ennek az árucsoportnak vámtételeit a törvényhozáshoz annak idején benyujott törvényjavaslat miniszteri indokolása ekként magyarázza. A régi egységes vámterületen Ausztriának s azon belül a cseh—morva iparnak, egyeduralkodói szerepe volt. Nehéz helyzetben volt a magyar textilipar, mely ennek dacára szépen fejlődött. Az elzárkózás, a magas vámvédelem szépen fejlesztette ezt az iparágat, mely a legfontosabb közszükségleti cikkeket volt hívatva kielégíteni. Érthető, hogy a megkisebbedett állam lázasan törekszik tovább fejleszteni ezt az iparágat s már eddig ís szép eredmény mutatkozik, egyre több gyár létesül. Ennek a tovább fejlődésnek alapot adni és irányt szabni, ez a vámtarifa intenciója. Miként az eddigiekből ís látható, a vámtarifán végigvonul mint főirányelv a mazőgazdasági és ipari termelés védelme egyfelől, a kereskedelempolitikai kampányra való harci felkészülődés másfelöl. Végül még az állam pénzügyi érdekek megóvása szab határt a vámtarifa intézkedéseinek. A vámtarifa tételnek részletes boncolgatása ma semmíkép sem lehet feladatom egyfelől azért, mert e téren miként kifejtettem, a minisztérium rugalmasan alkalmazhatván a részletes intézkedéseket, sok változtatással kell számot vetnünk, másfelöl, mert autonm vámtarifáról van szó, melynél nem tudhatjuk, minő változtatásokat, módosításokat fognak megrögzíteni az egyes államokkal lefolytatandó szerződéses tárgyalások. Meg kell még röviden említenem a tarifa vámfizetésre vonatkozó intézkedéseit. Az aranyértékre szóló vámokat árfolyam pótlékkal kell majd fizetni az aranypénz hivatalos középárfolyama szerint, félhavonként automatikusan állapítja meg a pénzügyminiszter. Megjelent most már 1924, dec. 12-én a vámtarifa törvényt Í925. január í-ével életbeléptető minisztériumi rendelet (8250. M. E. sz.) A külkereskedelem szabad mozgásának tere bővül. A behozatalra nézve fennállott korlátozó rendelkezések hatályukat vesztik, ugyanúgy a kivitelre nézve fenállott korlátozó rendelkezések. Alig néhány árura nézve marad fen korlátozás, így a behozatalban az államegyedáruság tárgyaira (dohány, só, sacharín, lőpor stb.) rendészeti szempontból a filmek, ásványolajok, nyomtatványok, postagalambok, hadiszerek, egészségre ártalmas szerek, rádiókészülékekre nézve. Megjelent továbbá a végrehajtási rendelet s a betüsoros árulajstrom ís. (í 72700—924. P. M. rend.) Óriási anyaggal keli itt megbirkózni a vámhivataloknak. Ezért tartalmaz a minisztérium december í2-én megjelent rendelete egy átmeneti intézkedést. Ezen átmeneti rendelkezés kiemeli, hogy a vámjog szabályozásáról szóló í 924. XIX. t. c. még életbe léptetve nincs, következéskép még egyelőre, vagyis ennek a törvénynek az életbeléptéig a vámeljárásban és a vámok alkalmazásánál az eddig alkalmazott szabályok és gyakorlat szerint kell eljárni. Miután azonban, mint már kifejtettük, az Í924: XIX. t.-c. nagyrészt a régi vámeljárási szabályok összefoglalása, a mai eljárás nem sokban tér el az uj (1924 : XIX.) vámeljárástól, melynek részleteivel csak a végrehajtási rendelet megjelenése után foglalkozhatunk majd. Az ide vágó joganyag tüzetes tanulmányozására alkalmas szakmunkák (forrásmüveím): A m. kír. minisztériumnak 1906. évi 800—M. E. számú rendelete az osztrák-magyar vámterület autonóm vámtarifájáról. (Hatályon kívül helyezve.) Zawadowskí Dr. Pavlínovíc : Pénzügyi szabályok gyűjteménye. IV. kötet (J9Í2.) A vámjog szabályozásáról szóló J924 i XIX. t.c. (Országos Törvénytár.) Törvényjavaslat. Indokolás. Dr. Köníg értekezése a vámjog szabályozásáról. (Közgazd. Szemle Í924.) A vámtarifáról szóló í924 : XXI. t.-c. Törvényjavaslat. Indokolás. Dr. Staub Károly Az uj autonóm vámtarifa. Teljes rendszeres és betüsoros árulajstrommal, legújabb módosításokkal és az összes rendeletekkel. (Dr. Staub, Dolnay, Dr. Vári Vámjogi Törvénytár.) Ez a kitűnő munka pompás összeállításban, világos áttekinthetőséggel tárgyalja a vámtarifa teljes joganyagát. Valóságos vámjogi kódex. Mátyás Jenő. Vámpolitikai alapfogalmak. Wittich Andor. Az 1843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben Itt az alábbi eltérésekkel a megelőző fejezetek intézkedései alkalrráztatnak. A büntetésvégrehajtás folyamán lépten-nyomon találkozhatunk a javaslat szerkesztőinek nemes e nberszeretetéröl tanúskodó rendelkezésekről. Álljon itt ezek között első helyen az, hogy a foglyokat a látogatásoktól nem szabad elzárni. A látogatásokhoz a fogházigazgatóság ad engedélyt. írószereket tarthat. Különös figyelmet érdemel és a bízottság tagjaínak lovagias gondolkozására vall az, hogy a foglyok leveleiket „töretlenül" kapják kézhez és viszont a fogházból kikerülő levelek nem kerülnek cenzúra alá. Gond fordíttatott a foglyok lelkiművelődésére ís. Kötelező rendelkezést tartalmaz a javaslat arra nézve, hogy a fogoly a lelkész látogatásait tisztelettel köteles fogadni. Saját költségére elláthatja magát olvasmányokkal, festhet, rajzolhat és munkáit szétküldözheti. Kiegészíti ezt a rendelkezést az a nemeslelkü intézkedés — mely különösen az intelligensebb foglyokat érintette volna — nevezetesen, hogy aki gyertyáját maga szerzi be, az annak használatában nincs korlátozva. Sőt abban sincs a fogoly szabályokhoz