Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 3. szám - Bányajogi kérdések

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET és igénye, hogy magának és családjának tűzhelyet biztosítson és ugy, mint a fecske, ha csak sárból is, fészket rakhasson. Sok községben azonban ennek a lehetősége sem volt meg, ott különösen, ahol a lehetőségek terjeszkedésének hitbizományi, állami vagy ehez hasonló megbonthatatlan bírtok állta útját. A törvény végrehajtásánál a földtulajdonosok részéről még a házhelykérdésnél ís ellenzéssel találkozunk s ezen intézkedést a forradalmi és kommunísztíkus eszmék maradványának tekintik, holott a törvény kirekeszti a juttatásból azokat, akik az elmúlt időkben a haza és társadalmi rend ellen vétettek, maga a házhelyhez juttatás pedig lényegében kibővítése az Í88Í. évi kisajátítási törvénynek; ennek a törvénynek meghozatalakor a kommunizmust még hírből sem ismertük és ha nem lehetett kommunísztíkus intézkedésnek tekinteni azt, ha valakinek ingatlanát vasút, csatorna, bányatelep, vagy más nyereséghajtó vállalat résiére megfelelő kártalanítás mellett I88Í. év óta kisajátítottak, nem jogos és nem igazságos kommunísztíkus intézkedésnek tekinteni azt sem, ha valakinek ingatlana a mai időkben és jelenlegi lakásviszonyok mellett a nagyon ís közérdekű házhelyhez juttatás céljából ígénybevétetík. A törvénynek a földhözjuttatásra vonatkozó rendelkezései ís célszerűséget és közérdeket szolgálnak ugyan, azonban sem a végrehajtó közegeknek rovására nem szabad írni azt, hogy a törvény meghozatala óta súlyosbodott gazdasági és pénzügyi helyzet miatt nem állhat elő az az üdvös eredmény és nem válhatik valóra az a sok vérmes remény, melyek a törvény végrehajtásához fűződtek. A törvény ugyanis a magántulajdon teljes védelmében azt az elvítázhatíanuí helyes szabályt állította fel, hogy a földtulajdonos a tőle elvont területért teljes kártalanításban részesítendő : ha most figyelembe vesszük a törvénynek azt a másik sarkalatos tételét, hogy földhöz juttatásban kívánja részesíteni a háború által legnagyobb mértékben sújtottakat, akik tehát munkaképességüket vagy kenyérkeresőjüket elveszítették, továbbá azokat a derék földmunkásokat, akik a haza iránti kötelességeiknek a lefolyt világháborúban megfeleltek, de vagyontalanságuknál fogva vagyont vagy ingatlant szerezni képtelenek s ha figyelembe vesszük azt a sajnálatos tényt, hogy az állam maga nincsen abban a helyzetben, hogy a föld megszerzéséhez segélyt nyújtson, valamint ho^y ma nincsen egyetlen oly hazai pénzintézet sem, mely a nincsteleneknek ingatlan megszerzéséhez vagy gazdasági felszereléshez olcsó kölcsönt vagy egyáltalán kölcsönt folyósítana, ugy különösebb vizsgálódás és kutatás nélkül reá kell jönnie minden gondolkozó főnek, hogy a különben üdvös földbírtok törvény végrehajtásának Csonka-Magyarországon akár szanálás előtt, akár szanálás után mely körülmények az akadályozói. Tény, hogy a természetben leadandó földvagyonváítsággal, mely az állam tulajdonába megy át s amely területek haszonbérletek utján értékesíttetnek, továbbá a kís haszonbérletekkel némí mértékben pótolva van a földhöz juttatásnál fenforgó nehézség, azonban ez az országnak nem minden területén egyenlő méretű, mert p. o. Borsod-, Abauj és Gömörmegyékben, ahol kisebb számban vannak oly mezőgazdasági birtokok, melyek a földvagyonváltságot természetben róják le s ahol a birtokok kiegészítő részét erdőterületek ís alkotják, amelyek nem esnek természetbeni földvagyonváltság alá, sőt az erdőüzem fenntartása céljából még a mezőgazdasági terűletek ís kisebb mértékben vehetők igénybe, a törvény végrehajtása összehasonlíthatlanul több akadályba ütközik, mint a latifundiumokban bővelkedő alföldi vagy dunántúli vármegyékben. Záradékul csak annyit, hogy azokban, akik a földreformtörvény végrehajtásával foglalkozunk, gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a földbírtoktörvény gyorsan és eredményesen nem hajtható végre, ha a hitelviszonyok nem változnak és ha nem juttatják olcsó kölcsönhöz azokat, akiket a törvény földhöz juttatni kiván. Bálás Elemér. )^ Bányajogí kérdések A borsodi bányavidék, a magyar Ruhrvidék szomorú napokat él. E bányák pusztulásának szemlélete adta a buzdítást a bányajogí s elsősorban az aktuális szén jogi kérdések fejtegetésére. Okuljunk a nagy nemzeti vagyon pusztulásán s az összeomlás gazdasági és jogi okainak szemléletéből kiindulva, a romokhoz legalább néhány kis követ adjunk az újjáépítés tervezetének céljaira. A borsodi, valamint a trianoni béke óta létesült magyar szénbányák története — csekély kivétellel — tipikus példái törvényhozásunk és kormányzatunk tétlenségének s a vállalkozók gazdasági és jogi felületességének. E bányákat a világháborúban tönkrement magyar nemzetgazdaság európai elszigeteltsége és a nagy szénínség hozta létre, amelyek a busás nyereség reményével a tőkék és vállalkozók nagy tömegét csalogatták a széntermelésre. Egy év alatt több szénbánya keletkezett, mint békében egy évtized alatt, ám. nem történt még arról sem gondoskodás, hogy a láz elmultával az uj bányaalapíásoknak legalább a nagy (egészséges) része állandó nemzeti vagyon maradjon. A szénbányászathoz nagy tőke, szakértelem, észszerű kitartás szükséges s a bányák életét legalább 50— \ 00 évre kell megalapozni. A mi uj vállalkozóinkat valami kóros hazárdszellem ejtette rabul, a legtöbb uj bányának még ma sincs rendes szerződése, több bánya pedig gazdát cserélt ugy, hogy a jogelőd tulajdonjoga csak a hírek és a köztudomás által vannak bizonyítva. A békebeli kőszénbérek a kétszeres, sőt olykor a négyszeres értékükre emelkedtek. A vállalkozók féktelen versenye s a szűkkeblű kisbirtokosok kíncsvágya még azzal a kézenfekvő eshetőséggel sem számolt, vájjon mi lesz, ha vámsoiompóínk megnyílnak a külföldi szén előtt ? Es megnyíltak és a „kosztpénzbe" adott szénvagyon holttőkévé sülyedt, a nagy befektetések kárbavesztek, a vasúti sínből ócskavas lett, néhány ezer magyar munkáscsalád pedig koldusbotra jutott. A magyar gyáripar csak nemrég alakította át drága gépjeit a kisebb kalóriáju hazai szenekhez s ugyan vísszafordíthatók-e most a gépek, mint az adózóknak békebeli kabátjai ? A nemzeti vagyon e nagy pusztulásának azonban nemcsak gazdasági, de —- sajnos — jogi okai ís vannak, ami alatt nemcsak a nagy jogbizonytalanságot, de az egész magyar bányajog épületének rozzant, toldott-foldott állapotát ís értjük. Köztudomású dolog, hogy a széntermelés fokozása minden nemzetre nézve nagyobb érdek, mint bárJ mely nemes fémnek a termelésé. A hazai gyáripar, az egész forgalom, sőt tovább menve a nemzet függetlensége közvet'en függvénye a nemzeti széntermelésnek. Alapvető fontosságú tehát azon jogi alapelv, amelyen, a szén jogi sorsa sarkallík. Nálunk a bányatörvény