Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Magánjog és papyrologia [1. r.]

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (26) belföldön a támogatásra érdemesnek talált célra fordítják. Ezt a rendszert megtartja az uj törvény is, vámkedvezményes behozatali forgalom elnevezéssel, vámkedvezményt, vagy vámmentességet biztosítván az e címen behozott anyagoknak. Külföldet érintő belföldi forgalomról akkor beszélünk, ha valamely belföldi szabadforgalomban levő árut egyik belföldi helyről, másik belföldi helyre előnyösebben lehet külföldi területen keresztül szállítani. Ennek különösen fontos jelentősége van most, midőn Nagymagyarország vasútvonalainak jó része az utódállamok valamelyikéhez csatoltatott, (Ilyenek a Nógrád, Gömör északi területeit átszelő vonalak.) Az itt lebonyolódó forgalomra nézve bizonnyal vámkedvezményt fognak megállapítani a szerződő felek. Vámmentesen volt utalható pld. í904-íg a magyar liszt is Fiuméből Velenczén és Áíán keresztül Tirolba. Szabályozást nyer még a törvényben a légiforgalom és utasforgalom is. Szabatosak és igen kimerítők azon intézkedések, melyek a vámfizetési kötelezettségről szólanak. A vámfizetési kötelezettség minden vámkezelt árunál beáll. Az előjegyzési eljárásban a kötelezettség csak feltételes, akkor áll be t. í., ha az ügyfél a kikötött feltételeknek nem felel meg (pl. a kikészített vagy átvitelre behozott árut nem szállítja ki küHöldre.) A vámtartozás azonnal esedékes, ha a vámadós vámhítelt élvezi. Vámhitelt a pénzügyminiszter tőrvényszékííeg bejegyzett, megbízható nagy cégeknek megfelelő biztosíték és kamatfizetési kötelezettség mellett engedélyezhet. Ennek mindenkori feltételeit ugyancsak ö állapítja meg. Visszament vagy hatályukat vesztett ügyletek alapján a belföldön szabad forgalomba jutott külföldi áruk (külföldi tértiáruk) után a lerótt vámtartozást visszatérítik. Vámmentesek a behozatalban többek közt a következő ingóságok: az állami egyedáruság tárgyai, használt gyári berendezési tárgyak, de csak gyártelepek áthelyezése vagy fiók telep létesítése esetében, áruminták, átköltözködők ingóságai stb. A vámnak a forgalmi adóhoz való viszonyáról megjegyzendő, hogy vámköteles áruk behozatala alkalmával a vételár 3 százalék forgalmi adó címén a vámmal együtt megfizetendő. A vámhivatal veti ki és szedi be. Vámmentes áruk a forgalmi adó alól is mentesek. A posta és utasforgalomban behozott áruk után, az esetben, ha az adóalap megállapításához szükséges és hitelesen igazolt adatok nincsenek, a behozatali vám 25 százaléka fizetendő. Jogorvoslatok. A vámkiszabás ellen irányuló felebbezéseket vagy már a vámkiszabás alkalmával kell jegyzőkönyvbe mondani, vagy 30 napon belül a vámhivatalnál írásban előterjeszteni, a központi vámigazgatósághoz (ezídőszerínt fővámígazgató). A központi vámigazgatóság határozatai ellen további felebbezésnek van helye a pénzügyminiszterhez. A büntető rendelkezésekből röviden kiemelendő, hogy vámjövedéki szabálytalanságokat a vámhatóság, kihágásokat a jövedéki büntető bíróság büntet. A csempészetnek és vámmegröviditésnek még kísérlete ís büntetendő. Kihágások : tiltott áru csempészete, vámköteles áru csempészete. Ezeknek büntetése egy évig terjedhető fogház és pénzbüntetés. Súlyosabban (6 hónaptól, 2 évig terjedhető fogházzal) bünteti a törvény a bünrészességet, orgazdaságot, bűnpártolást, a vámjővedékí felügyelet megnehezítését, a vám veszélyeztetését, zársértést. Enyhébb szabálytalanság Í00, 300 korona pénzbírságot von maga után, Végül megemlítendők az ide vágó szakmunkák. A m. kír. minisztériumnak 1906. évi 863—M. E. számú rendelete az osztrák-magyar vámterület autonóm vámtarifájáról. (Í906.) Zawadowskí Dr. Pavlínovíc t Pénzügyi szabályok gyűjteménye. IV. kötet (Í9J2.) A vámjog szabályozásáról szóló Í924: XIX. t.~c. (Országos Tőrvénytár.) Dr. Kőníg értekezése a vámjog szabályozásáról. (Közgazd. Szemle Í924.) A törvényjavaslat indokolása. Wittich Andor, Magánjog és papyrología A jogtörténet, valamint az összehasonlító jogtudonány szempontjából nagyon érdekes az egyptomí görög papyrusok zálogjogi intézménye ís. Amint a római jogban és az összes kultúrnépek jogrendszere kifejlődésének legprimitívebb időszakában, ugy a görög egyptomí papyrusok jogában is megtaláljuk a zálogjog három typikus alakját u. m. a fíducíaríus, azaz tulajdonba adással kapcsolatos zálogjogot, az antíchretíkus zálogjogot és a lex commíssoríával kapcsolt zálogjogot. A P. Heídeíberg No. Í278. (K. e. W-ből)-ban fíducíaríus zálogjoggal találkozunk, mert a zálogtárgy tulajdonjogát a hitelező megszerezvén, csupán annak becsületességére (fídes) bízza az adós azt, hogy elzálogosított dolgának tulajdonjogát, tartozásának vissza fizetése után újból át fogja ruházni az adósra. A nagy számmal előforduló ilyen zálogjogot statuáló papyrusok közül a P. Líps. í. (K. e. Í04.) s a vele összefüggő tartalommal bíró P. Grenf. II. 28. (Í03. K. e.)-re hivatkozom. A tulajdonba adással kapcsolatos zálogjog első tekintetre nagyon hasonlít a római jogi fíducíahoz, mert mind a kettőnél tulajdonjogot nyert a hitelező a zálogtárgy felett, mely tulajdonjog visszaadása, a hitelező fídesére bízatott, mégis nagy különbség van e két jogintézmény között. Míg a római jogi fíducía, a régi formák épségben tartása mellett átalakult dístractíonálható zálogjoggá, addig a papyrusok eme zálogjogi intézménye nem ment át ezen a változáson. Érdekes intézmény az antíchretíkus zálogjog a papyrusok jogában. A zálogos hitelező, a zálogtárgy birtoka mellett jogot nyer a dolog használatához a kölcsön tőkéért fizetendő kamatok helyett. A P, Oxy II. 339. és a P. Tebt. 586-ban oly zálogjogot statuáltak a felek, amelynél fogva a hitelező, a kölcsön töke használatáért az adós házában lakás jogot nyert. A papyrusok között nagyszámmal előforduló antíchretíkus zálogjogot létesítő okiratok szerint, ez a Zálogjog íegtöbbnyíre ingatlanok zálogba adásával kapcsolatban keletkezett. Egyedül álló az idevágó tartalommal bíró papyrusok között a P. Fíor I. Í4, melyben az adős hitelezőjének fiát engedi át szolgai teendők elvégzésére, kamatfizetési kötelezettsége helyett. — Ezt az okiratot nem tekinthetjük zálogjogot megalapító szerződésnek, mert miután szabad ember személye nem lehetett zálogtárgy, nem szolgálhatott a munkába kiadott fíu, a hitelező követelésének biztosítására. Más eset az, természetesen amikor rabszolga nőknek dajkái szolgálatok elvégzésével kapcsolatos zálogba adása fordul elő. Igen sok ily tartalommal bíró papyrust találunk. Az ilyen zálogjog esetében a