Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Az állami adókivetés hatása a községek háztartására

Első évfolyam 2. szám Miskolc, Í925 február MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, a jogakadémia jog- és államtudon'ányí állam vizsgálóbizottságának k űítagja ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 90.000 K., félévre 45.000 K. Egyes számára 16.000 korona TARTALOM i Hoííós István miniszteri tanácsos, pénztigyígazgató : Az állami adókivetés hatása a községek háztartására. — Bárdos Benő dr. nyug. kír. járásbíró, ügyvéd: Az elfogadási nyilatkozat az uj váltótörvény szerint. — Wittich Andor a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára: Vámjog. — Sztehío Zoltán dr. jogakadémiai ny. r. tanár: Magánjog és papyrología. (2. folytatás.) — Baranytiy Károly dr. kír, törvényszéki fairó : Jogászt nevelésünk hiányosságai. — Kétheíy Sándor dr. kir, törvényszéki jegyző: Az Í843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben. — KÖNYVSZEMLE: Bruckner Győző dr.: Karácsonyi János dr., A székelyek ősei és a székely magyarok. — SZÍVÓS Béla : Trócsányí Zoltán, Magyar régiségek, furcsaságok. — JOGAKADÉMIA: Maiéter István. — Zsedényí Béla a jogakadémia közjogi tanszékén. — Kritikai megjegyzések a magyarországi ev. egyház iskoláiról szóló zsinati törvényjavaslathoz. HÍREK y\ Az állami adókivetés hatása a községek háztartására A szanálás köyetkezményeképen az állam kénytelen megvonni támogatását a helyhatóságoktól, a vármegyéktől, városoktól és községektől. Ezen kényszerű helyzetükben tehát a helyhatóságok legegyszerűbb alakulatai, a községek, csonka Magyarországon igen nehéz anyagi helyzetbe jutottak. Magára hagyatottságukban bármennyire igyekeznek is a községek takarékosak és találékonyak lenni, a legtöbbjének nincs alkalma és módja,-hogy a legelemibb szükségleteire az anyagi fedezetet előteremthesse. Azok a források ugyanis, amelyekből ma a községek anyagi erőíkat meríthetik, különösen a kisebb helyeken, anynyíra gyengén csörgedeznek, hogy túlságos igénybe vételük esetén, menten ki is apadhatnak. Vegyük tehát szemügyre, hogy a változott gazdasági viszonyok és a megkötött állami gazdálkodás mellett a községek ma milyen bevételekre támaszkodhatnak ? A községi szükségleteknek fedezetét elsősorban a közvagyon és -yyes fogok jövedelmei képezik.. Ha pedig ílyenúe' a község nem rendelkezik, akkor másodsorban ai '-lílaoi részéről átengedett fogyasztási adók u. m. a bor husíogyasztásí adó, valamint a bor és a különféle szeszes italok után szedhető pótlékok, továbbá az iialmérési illetékek s még rendszerint az általános kereseti adó szolgáltatják. Nem különben az általános forgalmi adó kezelési jutaléka is hozzájárulhat a bevételek fokozásához. Amennyiben a költségvetési szükségleteket mindezek bevételei nem fedeznék, akkor a jogosultak legfeljebb 50 százalék erejéig községi pótadót kivetni s ha még ez sem elég, akkor kérhetik az általános keresett adó százalékának felemelését, A kisebb községekben ugyanis — a legnagyobb körültekintés mellett is — a fogyasztási adók, valamint az ítalmérésí-ílíeték bevételek nagyon jelentéktelenek, sőt az általános kereseti adó is alig jöhet számba, tehát majdnem teljesen a pótadók kivetésére vannak utalva. A községi pótadók pedig adórendszerünknek megváltoztatása folytán csak néhány állami adó után vethetők ki. Ezek ugyanis a földadó, valamint a házadó, A földadó a kataszteri tiszta jövedelem állandósága miatt évről-évre majdnem ugyanazon összegben lévén megállapítva, a változó és egyre nagyobbodó szükségleteknek a fedezeténél évenkínt alig változó ősszeg szerepel. Némi előnyt esak a mívelésí ág változások folytán előálló kataszteri tiszta jövedelem emelkedések okozhatnának, de sajnos, ezeknek hivatalból való bejelentésére még nem fordíttatík elég gond. A társalati adó, mint a pótadó alap, községekben csak a legritkább esetben számottevő. Maradna tehát igazán kihasználandó alap gyanánt a házadó. A házadó ugyanis az utóbbi években a községekben nem vettetett ki azzal a gonddal, amint azt a községi háztartás fedezetének ezen egyik leg" fontosabb és évről-évre fejleszthető alapja megkívánhatta volna A pénzügyi adminisztráció gyakorlati vezetői tehát, amidőn észrevették, hogy a községek háztartása minő anyagi zavarokkal küzd, nem mulasztották el felhívni, sőt járási jegyzői értekezleten kí is oktatni a községi pénzügyigazgatás szerveit a háztartásoknál igénybe vehető bevételek legteljesebb kihasználására. Ezen figyelmeztetés keretében kitanították a községeket arra, hogy a fogyasztási adókat, az adópótlékokat a legnagyobb előrelátással és körültekintéssel — az adózók személy válogatása nélkül — használják ki. Az ítalmérésí illetékek pedig már a községekre való tekintettel nyertek megállapítást ugy, hogy csak a behajtás és beszedés hárult az egyes községekre. Az általános kereseti adó alapjaínak kimunkálására a pénzügyi közigazgatás már csak azért is nagy súlyt helyez, mert az képezi az illető adózó jövedelmi adójának is részbeni alapját. Az államnak és a községnek (városnak) elsőrendű érdeke tehát, hogy az általános kereseti adó minél jelentékenyebb bevételt nyújtson. Tekintettel azonban arra, hogy a kereskedelemnek és iparnak az elmúlt év második felében bekövetkezett pangása még egyre tart, ennélfogva ennek hátrányos hatása az általános kereseti adó kivetésénél is érezhető lesz. Ez pedig kedvezőtlenül fogja befolyásolni a belőle várható bevételt is.