Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 12. szám - Káronszerzés és a compensatio lucri cum damno

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET bcrtnek egyik örökemlékü tanítása az, hogy az ember­ben azok a képességek fejlődnek kí leginkább, ame­lyeket gyakorol, amelyeket pedig nem gyakorol, azok elpetyüdnek. Ebből okszerüleg folyik. az a további con­clusíó, amint Grosschmíd mondja, a codex megfosztja a jogi műveltséget a maga perspectíváítól. Mert a codex jurístája a jogot a maga közvetlen építményei­ben, idomaiban sohasem szemlélheti, úgyszólván ugrál a codex paragrafusain, mint a madár a kalíckában. A codex jurístája előtt nincs ott a jogéletnek a szabad levegője, nagy természete. A közelít és a távolít, mondja Grosschmid, egybekapcsolni, századokon végig látni: erre tanít a szokásjog. „Míg a codex az ő kis kamarájában rövidlátóvá tesz". De legyen előttünk a legtökéletesebb ptkv. anél­kül, hogy felületes bírálat vádját vonnánk magunkra. Megállapíthatjuk mindegyikről azt, hogy egyes jog­intézmények keretében lehetővé teszi ez eltérő, mond­hatnám sokszor az ellentétes döntéseket, más kérdé­seket pedig egyáltalán nem old meg. Hogy mely matériák tartoznak az előbbi s melyek az utóbbi kate­góriába, a kérdéseket nem kívánom érinteni, mert messze eltérítene tárgyamtól. Már egy előbbi cikkemben érintettem, hogy egyet­len egy codex sem képes megoldani azt a kérdést általános szabállyal, hogy az események láncolatába belépett accídentálís körülmények mikor szakítják és mikor ném a causalítást. Egy ilyen megoldhatlan kérdés a káronszerzés és az ezzel rokon compensaüo lueri cum damno kérdése. A káronszerzés alatt a károsító tényből származó előnynek a beszámítását értjük. A compensatío luerí cum damno már általáno­sabb jelentménnyel bíró fogalom, mert nemcsak az egy és ugyanazon cselekményből származó előnyök­nek és hátrányoknak a kompenzálását engedi meg, hanem a különböző tényből származottaknak is. Az első kérdés az, hogy lehet-e oly általános jogtételt felállítani, amelynek alapján a ténykörülmé­nyek egysége és a többsége, más és ugyanazon tények közötti határvonal kérdésének a megoldására minden esetben direkciót adna. — A második kérdé­sünk az, hogy mindkettőt elfogadta-e a mi jogéletünk, vagy csak egyiket. A harmadik, szintén fő kérdés, hogy van-e kompenzációnak minden esetben helye, vagy adott esetben az kizártnak tekinthető. Amin megakadunk már az, hogy mit kell érte­nünk a más és mit ugyanazon tény és mit a tény­körülmények többsége és mit a ténykörülmények egy­sége alatt. Ez az első megoldatlan probléma. Ezokból tehát a káronszerzés és a conpensatío luerí cum damno közötti határvonal kérdésére nézve legfeljebb csak ál­talános szabály állitható fel, de hogy konkrét esetben káronszerzés, vagy compensatío luerí cum damnonak fog-e minősülni az előttünk álló tényállás, sok fejtörést fog okozni. Tankönyvíróínk (Raffay II. 185—í 86 1. Kolos­váry B. II. 36 1.) abban a felfogásban vannak, hogy jogéletünk csak a káronszerzés esetében ad helyt a kompenzációnak. Ezt a felfogást látszik elfogadni a K. T. 72. §-a és a T.-nk is (1. Í694 §.) Bár igaz, hogy a T.-nk tételét csak a társasági jogviszony körére látszik felállítani, de hogy az a magánjogi ter­ritórium más részében is alkalmazást talál, a joggya­korlatnak ide vonatkozó döntései kétséget nem hagy­nak fenn. A T. íd. rendelkezése és annak az indokolása azonban leszögeznek egy-egy tényt. És pedig az í694. §. teljes határozottsággal mondja kí azt, hogy a más esetekben szerzett előnyöknek a compensatíoja kí van Zárva. Az ind. pedig azt,, hogy nincs kizárva az egy és ugyanazon ügyletből (tényből) származó előnyök és kárnak egymással való kompenzálása. A most mondottakból kettő folyik: először az, hogy kompenzációnak a mi joggyakor­latunk szerint csak káronszerzés esetében van helye; másodszor pedig, hogy káronszerzés esetében is adott esetben az kí lehet zárva. Ennek példái gyanánt hozza fel Szentmíkíósí (1. „Káronszerzés" c. Jogtud. Közlöny XLI., 5. sz.) a kivágott fák kivágási költségei, levágott tinó bőre értékének, a kisajátítás után a tulajdonosnak visszamaradt telek értékemelkedésének, tűzbiztosítás esetében a felvett biztosítási összeg, Jancsó pedig (A Magyar házassági és házastársi öröklési jog c. m. Í5. old.) az eljegyzéstől alapos ok nélkül való visszalépés esetében a mennyasszonyí ruha anyag értéke betudásának az eseteit. Szentmíkíósí szerint a kivágott fák, a leölt tinó­nak az előnyként jelentkező levágásí költségek és a tinó bőre értékét a károsult a neki okozott kárába betudni köteles. Hasonlókép Jancsó szerint a meny­asszonyi ruhának az ára vagy egészben, vagy legalább az egyéb használatra való átalakítására szükséges költ ség és az értékveszteség erejéig megtérítendő kiadásnak fog vétetni, vagyis a ruha anyag értéke erejéig be­tudásnak lesz helye. Ellenben nincs beszámításnak helye kisajátítás után a tulajdonosnak visszamaradt telek értékének a kisajátított ingatlanon yasut elveze­tése által előálló értékemelkedése, valamint baleset, vagy tűzbiztosítás esetén a biztosítási összeg felvétele által előálló gazdagodás erejéig. Abban, hogy a fák kivágása esetében helye van a kompenzációnak, általános érvényű jogtéteít fel­állítani nem mernék, mert mindig az volna vizsgá­landó, hogy tulajdonos kivágatta volna-e az erdejét, vagy sem. Mert ha a tulajdonos azt nem tette volna, a vágási költségek kompenzálásának helye nincs, mert előny a levágásból a tulajdonosra nem hárult. O azt semmikép meg nem spórolta. A többi esetekben magam is koncedálom a kompenzációnak a kizárását. Ha most már azt kérdezzük, hogy miért van az egyik esetben betudásnak helye és miért van az más esetekben kizárva s hogy mi okozza az eltérő meg­oldást, mí idézi elő az egymással azonosnak tetsző eseteknek két osztályra való elkülönülését, ezt, amint fentebb kifejtettem, általános jogtétel felállítása által meg nem oldhatjuk, feleletként csak legfeljebb azt mondhatjuk, hogy a kompenzáció lehetősége és ki­zártságára nézve a károsult által szenvedett kárnak a helyes felbecsülése nyújthat nekünk direktívát. A végső konklúziónk az elmondottakból csak az lehet, hogy a mí jogéletünkben csak káronszerzés ese­tében lehet szó a kompenzációról, a compensatío luerí cum damno esetében az már kí van zárva, de hogy előbbi esetben mikor van annak helye, mikor van az kizárva, erre nézve már általános jogtétel fel nem állít­ható, jogérzékünk lesz egyedül mécsvílágunk a kérdé­sek útvesztőiben, valamint abban a kérdésben is, hogy egy adott tényállás a káronszerzés vagy a compensatío luerí cum damnonak minősíthető-e ? Szilágyi Antal dr. llflff)VB?tií KÖPJYV- ÉS PAPIRKERES­J BY1U W C KEDÉSE ===== MISKOLCON Széchenyi-Mcca I. szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zeneművek, iró- és rajzszere k, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagoknak öt százalék engedmény

Next

/
Thumbnails
Contents