Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 11. szám - Dr. Szabó Sándor: Törvényjavaslattervezet a pénzügyi közigazgatás szervezetéről. Sárospatak, 1925. 66 l. [Könyvismertetés]

(Í77) MISKOLCI JOGASZÉLET Í3 helyreállításáról, a magyar nemzeti bankról és a belső kölcsönről szóló törvénycikkek szövegét tartalmazza. Nagy Elek tanulmánya ezzel az összefoglalással, ha mélyebb és szélesebb megvilágításokra a legtöbb kérdésnél nem is törekszik s tisztán az események tömör, vagy vázlatos felsorolásánál marad, komoly értékkel gyarapította a politika • magyar tudományos irodalmát. Az a kép azonban, melyét a Nemzetek Szövetségével való kapcsolataink ily összefoglaló feltüntetése tár elénk végtelenül nyomasztó és lefagyasztja a lelkünkben a reménység legzsengébb hajtásait is, melyeket a sok szenvedés után a Népszövetségbe vetett amúgy ís gyenge hit mégis csak kífakasztott. Szomorú perspektívákat nyit a jövőre és azt a meggyőződést érleli, hogy az igazság és megértés jogán a Nemzetek ' Szövetségétől nincs mit remélnünk. Zsedényi Béla dr. J Államszámviteli tanfolyam a jogakadémián. Régi óhaja teljesült a jogakadémíának, mivel a II. félévtől kezdődőleg az államszámvíteltant, amit Eperjesen ís rendszeresített, újra bevezetheti a kollégiumok közé. Az álíamszámvíteltan előadásait eddig ís csak azért mellőzte, mivel a menekülés okozta válságok miatt a pénzügyi jogi tanszék csak a mult félévben volt bétölthető. Az álíamszámvíteltan h:tí két órában lesz előadva s két félévig tart. A tanfolyam hallgatása u^y a téli, mint a nyári félévben megkezdhető. Ezt a tanfolyamot azok hallgathatják, akik valamely középiskolát síkeres érettségi vizsgálattal fejeztek be, vagy a középíparískoíában végbizonyítványt kaptak. Beiratkozhatnak továbbá az államszámvíteltaní tanfolyamra olyan egyének ís, akik legalább már egy év óta szolgálatban vannak s ettől a vizsgálattól függ a jövőjük. Államszámvíteltaní vizsgálat a tanfolyam végén tehető le Budapesten. Az államszámvíteltaní vizsga képesít az állami és törvényhatósági hivatalokban számgyakornok, számtíszt, számellenőr, számvizsgáló, gondnok, könyvelő, főkönyvelő, pénztárnok, főpénztárnok, alszámvevő, főszámvevő, sóellenőr és sótárnokí állásokra. Hivatalt lehet vele szerezni az államnyomdánál, állami épületek felügyelőségénél, állami hidak felügyelőségénél, az államvasutak gépgyárainál, állami gyáraknál és'^kohóknál, árvaházaknál és árvaszékeknél a dohányjövedéki hivataloknál, az illetékkiszabási hivataloknál, az állami jószágígazgatóságoknál, pénzügyígazgatóságnál, a minisztériumnál, ; ójövedékí hivatalnál, a tébolydáknál és kórházaknál, a tengerészeti hatóságnál és vasutaknál. Az államszámvíteltaní tanfolyamra beiratkozni í926. január hóban a jogakadémiai beiratkozások alkalmával lehet. Kollokviumok a jogakadémián. Az í925—26. tanév I-ső felében a kollokviumok december hó 14-től i9-ig tartatnak. Alap-, jog- és államtudományi vizsgák. A hadijog alapján vizsgázók és azok, akik jog és államtudományi államvizsgát akarnak tenni, kellőképen felszerelt kérvényüket legkésőbb december hó íO-íg nyújtsák be a dékáni hivatalba s hozzá Í0.000 koronát mellékeljenek. A vizsgák Í2, Í4 és í5-én lesznek. Dr. Obetkó Dezső alapítvány. Az akadémia elhunyt illusztris professzora, dr. Obetkó Dezső nevére özv. dr. Obetkó Dezsőné 5,000.000 koronás alapítványt tett, melynek kamatai évenként egy szorgalmas joghallgatónak lesznek kíadandók. Obetkó Dezső közel 23 évi jogi tanárkodása alatt mindég a legmelegebb szeretettel és vonzalommal viseltetett ugy a jogakadémia tanári kara, mint a jogakadémia ifjúsága iránt és az ifjúság ís több ízben jelét adta az Obetkó Dezső iránt megnyilvánuló szeretetének. Legméltóbb formája az iránta való kegyeletnek özv. dr. Obetkó Dezsőné alapítványa. — De más szempontból ís élénk figyelmet érdemel ez az egy professzor özvegye által tett alapítvány. A jogakadémia ugyanis a meneküléskor elvesztette nemcsak jóléti intézményeit, de elvesztette összes alapítványait ís és az uj otthonban ez az első alapítvány, ez az első állandó jellegű ifjúsági segélyezés. 649/Í925-26. sz. Pályázati hirdetmény* í. A tiszai ág. hít^. ev. egyházkerület miskolci jogakadémíája által hirdetett pályakérdésekre csakis ennek az akadémiának rendes hallgatói pályázhatnak. A pályázaton részt vehetnek olyanok ís, kik a pályázati határidő lejártakor ezen akadémiától nyert végbizonyítvány birtokában vannak már, de a pályakérdés meghirdetésekor még az akadémia rendes hallgatói közé tartoztak. 2. A pályamüvek nyelve magyar. 3. A pályamüvek beadásának határideje minden év április í-ső napja. A pályadíjak kiosztása a jogakadémia évzáró közgyűlésén történik. 4. A pályamüvek ncgyedrét alakban, idegen kézzel, vagy lehetőleg írógéppel tisztán, de mindkét esetben csak a lap egyik oldalára írva, lapszámozva, bekötve és jeligével ellátva a kar dékáni hivatalához nyújtandók be. 5. A pályamüvekhez használt források és segédeszközök nemcsak általánosságban és együttesen, hanem az illető részleteknél külön-külön, pontosan fa teljes cím, kiadás, megjelenési hely és idő) és lapszámszerínt ídézendők. 6. A szerző nevét, illetőleg a pályázatra való jogosultság megjelölését tartalmazó lepecsételt levélen ugyanaz a jelige álljon, mint a pályamű címlapján. 7. A felsorolt feltételeknek meg nem felelő, vagy a kitűzött határidő után beadott pályaművek pályázatra nem bocsáttatnak, illetőleg nem jutalmaztatnak. 8. A kar a pályadíjat az aránylag legjobb pályaműnek csak az esetben adja kí, ha az magábanvéve ís méltó a jutalomra. Ha két olyan pályamű találtatnék, melynek mindegyike magába'nvéve ís méltó a jutalomra, a kar közöttük megosztja a pályadíjat. 9. A pályadíjat rendszerint csak egy dolgozó nyerheti el; társszerzők nem nyerhetnek jutalmat. Í0. A benyújtott pályamüvek nem adatnak vissza, hanem a kar levéltárában helyeztetnek el. íí, A pályamű a szerző tulajdona marad, aki azt szabadon kioszthatja. Ha azonban a pályamű kiadása alkalmával a pályázatra, illetőleg jutalmazásra hivatkozik, köteles a bírálatokat egész terjedeímökben a dolgozat mellett kinyomatni. Az 1925—26. tanévben a következő pályatételek tűzettek kí: Római jog: Az utalványról. Magyar jog- és alkotmány történelem: A magyar ősi államszervezet kútfőinek kritikája. Büntetőjog: A rehabílítatío intézménye és annak kritikai méltatása. Közjog: A kormányzó jogi helyzete.