Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 11. szám - Dr. Szabó Sándor: Törvényjavaslattervezet a pénzügyi közigazgatás szervezetéről. Sárospatak, 1925. 66 l. [Könyvismertetés]

14 MISKOLCI JOGÁSZÉLET 078) Statisztika: Borsodmegye bűnügyi statisztikája. Egyházjog: a) A protestáns egyházak jogi kiala­kulása hazánkban; b) A miskolci görögkeleti egyház kialakulása és jogi állása. Filozófia: Verulamí Bacon filozófiája. Közigazgatási jog: A közigazgatási alanyi jogok. Nemzetgazdaságtan: A földértékadó jelentősége termelési és szociálpolitikai szempontból. A pályatételek kidolgozásához az egyes szaktaná­rok szívesen szolgálnak felvilágosítással. Egy-egy pálya­nyertes munka jutalomdíja í,000.000 korona. Miskolc, í 925. évi november 25. Dr. Bruckner s. k. a jog- és államtudományi kar e. i. dékánja. Kamarai választmányi ülés. Ügyvédi Kamaránk választmánya november Í8án dr. Glós Károly elnök­lete alatt választmányi ülést tartott, amely elrendelte, hogy a Kamara kötelékébe tartozó összes ügyvédek felhívassanak az ügyvédjelöltek magaviseletére vonat­kozó jelentések megtétele végett. Az Í874. évi XXXIV. t.-c. í3-ik §-a alapján megteendő e jelentésekben a főnökök kötelesek nyilatkozni, hogy az ügyvédjelöltek a szokásos irodai órák alatt egész tevékenységüket tényleg és kizárólag a joggyakorlatnak szentelik s amennyiben a jelöltek ezen a kír. Kuría ügyvédi Ta­nácsa által megkívánt feltételeknek eleget nem tesznek, ez a Kamaránál azonnal bejelentendő, mert az álbe­jegyzések megtorlása végett a Kamara ügyésze kény­telen lesz a legerélyesebben közbelépni. Ugyanezen a választmányi ülésen egy konkrét esetből folyólag élénk vita indult meg a választmány tagjai közt a pártfogó ügyvédi kirendelések kérdésében. A választmány adó-, kamara közigazgatási, fegyelmi és segélyezési ügyeket is tárgyalt ezen ülésében. Az „Ügyvédek Lapjából" vesszük át az alábbi pár sort, amely sok vonatkozásában aktuális a mi Kamaránkra nézve is, de általában csaknem vala­mennyi Kamarára. — Kell-e Kamara ? Letartóztattak egy ügyvédet. Nem mindennapi, egyszerű küzködő szegény embert, hanem egy „tanácsos" urat, szereplőt, naponta az új­ságban megjelenőt, akinek a neve mindenütt olvas­ható, csak a Kamara körzetében nem. Nemrég egy másikat ís letartóztattak. Ismertnevü, újságcikkekben gyakran olvasható, sok száz milliót kereső. A közönség szinte gyanakodva néz az ügyvé­dekre még a „kíválóakkal" az ísmertnevüekkel ís baj van? Nem látja azonban a közönség azt, hogy ezek a kiválóak, ezek azt ismert nevüek mindenütt kivál­nak, csak az ügyvédség terén nem mindenütt ísmert­nevüek, csak a kamarai közéletben nem. Legfeljebb a fegyelmi bíróság előtt. Mí okozta azt, hogy ezeknek az ügyvédekn*^ az értékelése oly feltűnően különböző a nagyközönség és az ügyvédi közvélemény előtt ? Az ok az, hogy a Kamarát, az ügyvédség önkormányzó testületét nem veszik semmibe, az ügyvédek közt ís sokan vannak, akik lekícsínylík, nem méltányolják a Kamarát, nem akarják megadni neki azt a szerepet, ami megilleti, törekvéseit elgáncsolják, hatáskörét megszorítani igyek­szenek, munkájában részt venni nem akarnak. Minden más testületben elképzelhetetlen az, hogy valaki bármit ís elérhet pályáján, ha a saját testülete, fegyelmi hatósága előtt nincsen meg a kellő jő hírneve. Mit látunk az ügyvédeknél ? Volt eset rá, hogy két ügydarabot kellett a Kamarának egy és ugyan­azon ügyvéd részére kézbesítenie, az egyik „méltósá­gos" úrrá való kínevezése, a másik a fegyelmi Ítélet, amellyel pénzbírságra ítélte a kamara fegyelmi bírósága. Egy most letartóztatott ügyvéddel ís megesett az, hogy röviddel címmel való kitüntetése előtt fegyelmi büntetést kapott. Mondanunk sem kell, hogy e kitüntetések ado­mányozása előtt a kamara véleményét senki sem kér­dezte meg. Tekintélyes anyagi előnnyel járó vagyonfelügyelő­séget kapott nemrég egy ügyvéd, aki még nem jog­erősen fel lett függesztve az ügyvédség gyakorlatától és azóta ís már éppen tizenegy ujabb fegyelmi feljelen­tés folytán van ellene eljárás. Idősebb, 20—25 éve kifogástalanul működő, a háborúban és fronton szolgált ügyvédek hiába várják, hogy a haszonnal járó kőzmegbízatásokban ők ís ré­szesüljenek. Ez az eredménye annak, hogy a kamarát mel­lőzik, véleményét meg nem hallgatják, minden más befolyás, minden más ajánlat erősebb, mint az arra hívatott testületé. Ebben hibásak elsősorban maguk a kamara azon tagjai, akik a saját testületüknek nem adják meg azt a tiszteletet, amely megilleti, ezzel maguk gyengítik azt az autonómiát, amelynek az erőssége a saját érdekük volna. Az eredmény: az ügyvédség téves megítélése, a közvélemény teljesen hamis képzete mindarról, ami az ügyvédséggel összefügg, A szomorú eredmény talán eszükbe juttatja a kamarai intézmény lekicsinylőinek azt, vájjon meg­kívánhatja-e az ügyészség, hogy más becsülje meg azt a fészket, amit ő maga lebecsül és érdekében áll-e, hogy az ügyvédek hírnevét és tekintélyét a kari tes­tületen kívül állók hamis adatok alapján állapítsák meg s így a közismertség valósággal az ügyvédek antíszelekcíóját váltsa ki. Hirdetmény. A miskolci Ügyvédi Kamara közhírré teszi, hogy A) az ügyvédek névjegyzékébe átjegyezte: Dr. Szilva Ferencet Putnokról — Encsre a Kamara területén belől. B) az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte: Dr. Török József ügyvédjelöltet Dr. Tolnay Andor miskolci, Dr. Radda Gyulát Dr. Tolnay Ferenc miskolci ügyvéd mellé joggyakorlatra. Kelt Miskolcon, az Ügyvédi Kamara választmá­nyának 1925. november hó í8-án tartott üléséből. Dr. Glós sk., elnök. Dr. Forgács sk., titkár. MAGYAR JÖVŐ Nyomdaüzem és Lapkíadóvállalat Rt. Miskolc, Hunyadí-ucca 2Í Telefon: 8-82 Lakodalmi, eljegyzési és báli meghívók, falraga­szok, könyvek, mindennemű hivatalos és üzleti nyomtatványok ízlésesen és olcsón készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents