Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)
1925 / 11. szám - Szempontok a részvényjog vizsgálatánál
MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 kíntetében nem oíyan díszes, mínt a fejedelemé". — Onegezíos hadi tényeket is vitt véghez, mint vezér — önállóan ; Attílla fiával Ellákkal ö fejezte be az akatzírok teljes meghódítását, majd ugyancsak őt küldte a fejedelem követség élén, hogy Attílla ottan Ellákot, mínt legidősebb fiát fejedelmül tegye. Amikor követek érkeztek Onegezíos sátra elé, a fejedelmet Onegezíos felesége fogadta — sok szolgálóval, — meg is vendégelték Attíllát, majd Attílla Onegezíost az Ellák gyámjává tette. Fontos államügyekben mindig részt vett Onegezíos ís, az igazságot ís az ő társaságában szolgáltatta a fejedelem, Onegezíos ismerte legjobban az ősi szokásokat esetleg törvényeket, — ezeket még a legelőkelőbbekkel szemben ís mindig megvédte és mindenkivel megtartatta egyaránt. — Mindezek a hún nemzet bírájának nagy tekintélyét tanúsítják. Nagyon hasonló állása, jogköre az első királyok által emelt korlátokból felszabaduló későbbi nádoréhoz, aki a király távollétében az ország kormányzója, a király után a legfőbb bíró, a kiskorú kíráíyfí gyámja, az ország hadvezére és első embere. Onegezíos, mínt Szabó László kimutatta, nem ís tulajdonnév, hanem az Onéggézeís görög szó a hatóság neve, s mínt ilyen, „hún vezért"-t jelent. Ezt a megállapítást igazolni látszik a későbbi történet, a honalapító magyarok történetét illetően hiteles kútfők tudósításai. Constantinus Porphyrogennetos császár De admínístrando ímperío című művének a magyarokra vonatkozó 40., „A kabarok cs turkok nemzetségeiről" című fejezetében magyarázatul füzí, hogy: „azaz.... a gyula és harka nem tulajdonnevek, hanem méltóságok". Hogy a gyula méltóságnév Ibn Roszteh (Dasztah) persa-mohamedán íszpaháníaí földrajzíró ís bizonyítja, aki a „Magyarokról" írja ,, . , . annak a férfiúnak címe, kí felettünk tényleg uralkodik dsíla". Ugyanez a persa Gurdézínáí .. . „Aki az ügyeket intézi, azt dsílának nevezik". Ami a büntetések nemét, módját illeti, ismét Prískos rhétor közöl adatokat: látta, amikor egy szökevényt, kit kémkedéssel ís vádoltak, a húnok keresztre feszítettek. Prískos rhétor két foglyot ís látott, valószínűen a rómaiaktól hún fogságba esett két légionáriust, akik kezeiken és lábaikon meg voltak bilincselve, látta ezek kivégzését ís : a foglyokat a húnok karóhoz szegezték és torkukba hegyes cöveket szúrtak. Attílla a hűtlenséget ís kegyetlenül büntette. Egyik írnokát, aki a reá bízott arany kelyheket elsikkasztotta, karóba huzattá a hűtlenségért. A felsorolt adatok a büntetések nemeire nyújtanak tájékozást. Ezek nemei voltak tehát: keresztre feszítés, karóhoz szegzés, torokba hegyes cövek szúrása, karóba huzatás. A hatalmas, művelt római ís, műveltsége dacára — pokolian kegyetlen büntetéseket alkalmazott: megégetést, megkövezést, szétdarabolást, vadállatokkal széttépést, megfeszítést stb.-eket — A húnok a rómaiakkal sokat érintkeztek büntetés nemeiket — ha azok már különben ís elüttük ís ismeretesek nem lettek volna — eltanulhatták tőlük. Valószínű, hogy ezek a büntetésnemek nem ís voltak előre megállapítva, — azokat különböző esetekben különféleképen hajtották végre — a bosszú heve, a végrehajtó természete, a bün nagyságához — egyszóval mínkenkor az adott körülményekhez képest ... A lényeg az, hogy a húnoknáí ís a büntetések rendkívül kegyetlenek és embertelenek voltak, — mínt általában a barbár és félbarbár népeknél, — de megkövetelte azt a sokféle népelemből alakult félbarbár nép fegyelme és a hódító cél. Amikor eZ a hadicél volt a főparancsoló- különösen a közösséget, a hadi erőt sértő és veszélyeztető cselekmények büntettettek a legnagyobb szigorral, mínt a hűtlenség, szökés, árulás . . . Az igazságszolgáltatás gyors volt: Attílla a szökevényeket, mihelyt azok kézrekerültek, azonnal kivégeztette. Az igazságszolgáltatás kivételt nem türt, hasonló sors érte még a fejedelmi származású szökevényeket ís ... A büntetéseknek meg volt az elrettentő, példaadó hatása ís — részint a súlyos, kegyetlen büntetések által, részint azok gyors végrehajtása révén ís, — például szolgált nemcsak a húnoknak, hanem az idegenek előtt ís, mert Attílla a rómaiak szemeláttára végeztette kí az általuk visszaadott szökevény húnokat. Prískos rhétor adatából azt ís tudjuk, hogy már a húnok ís alkalmazták a rabláncot, a kéz- és lábbílíncseket, — bizonyára súlyos esetekben és mínt a fenti eset mutatja — megbízhatatlan bűnösökkel szemben . . . Végűi még az állapítható meg a nagy hűn fejedelem igazságszolgáltatásáról, hogy ezt a hatalmát ís nemcsak bölcsen, igazságosan kezelte, de annak gyakorlásában valósággal fáradhatatlan volt, naponta többször ítélkezett, kora reggel már megjelent sátra előtt, maga hallgatta meg és intézte el az ügyesbajos dolgokat, panaszokat, igazságosan, kegyet érdemeket nem ismerve, nyilvánosan, megfontoltan és gyorsan. A rendelkezésre álló kevés forrásadatból ís megállapítható tehát, hogy a nagy hún fejedelem büntető hatalma, igazságszolgáltatása ís méltó volt nagyságához . . . Baranyay Károly dr. Szempontok a részvéhyjog vizsgálatánál A magyar reszvenyjog magva az Í875. XXXVII. tc. a német hasonló törvény magyar talajba átültetése s bár ez gyorsan, alig néhány nap alatt lett kodifikálva, nagyszerű munka a maga idejében, mégis gróf Széchenyi István hasonlatával kell hogy éljek, aki a magyar alkotmányt kocsijához hasonlította, mellyel megjárta fél Európát minden baj nélkül, amely lyel azonban még egy ilyen útnak nem merne neki indulni. Azt hiszem így vagyunk a magyar kereskedelmi törvénnyel ís: jó volt egy félszázadon át, de ma már nem felel meg a fejlődő kereskedelmi élet követelményeinek. Egy cikk kerete szük ahhoz, hogy rendszeres módon menjek végig s mutassak rá e törvény a mai viszonyok melletti tökéletlenségére, inkább ethíkaí, főként azonban gazdasági szempontból akarok rámutatni a részvénytársaságokra vonatkozó' törvény legfeltűnőbb hibáira. S ha cikkeimben sok ís a közgazdasági vonatkozás, hivatkoznom kell Clémentra, aki azt mondta, hogy: ,,1'économíe polítíque, est la scíence la plus posítíve, la plus utíle et la moíns íncomplete, sans elíe on ne peut faíre ní polítíque, ní phílosophíe, ni légíslatíon, ní morale utíles et uraíes." (A gazdaság politika a legpozitívabb, a leghasznosabb és a legtökéletesebb tudomány j enélkül sem hasznos és helyes politika, sem filozófia, sem törvényhozás, sem erkölcs nem lehetséges.) Nem tartom különben helytállónak Manson angol író véleményét, hogy a részvényjog terén történt visszaélésekről többet beszélnek és írnak, mínt amennyi ok tényleg van rá, mert a részvénytársasági visszaélések aránytalanul nagy szenzációt okoznak. A