Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 11. szám - A valorizáció jogalapjáról

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET illetve 2*5 százalékról egyaránt 10 százalékra,.) Ennek ellenére ís a legfiatalabb csoport romlása kedvezőtlen perspektívát ígér. 8. Az \920-as népszámlálásba beillesztett kérdőpontok módját ejtették annak, hogy a jelenlevő népesség tagoztassék a szerint, hogy az idegen születésű lakosság amióta tartózkodik a fővárosban. A belső és külső vándorlások nagyra bessülhető kútfőjét képezik as így nyert adatok. A trianoni „békemű" hatására és általában az „utódállamok" eljárására jellemző, hogy milyen népvándorlás jellegét öltötte magára az a háború végeztével újra megélénkülő beköltözés, amely Í9í4-t.l kezdve imígy alakult. Az idegen születésűek közül Budapesten él. W4. óta 24.702 Í9Í7. óta Í6.905 W5. óta \7.988 19Í8. óta 26.747 W6. óta í 9.115 Í9Í9. óta 27.685 Í920. óta 69.200 Ha figyelembe vesszük, hogy Budapest egész decennálís szaporulata 49.000 lélek és ha másrészt azt nézzük, hogy a háborús évek átlagos beköltözését kb. ugyanennyivel haladta felül az í920-ban beáramló, főleg menekült egyének száma, akkor fogalmat alkothatunk arról, hogy mit jelentett a menekülés Budapest népesedésére. E nélkül teljesen stagnált volna a népesség. Schneller Károly dr. ^ A valorizáció jogalapjáról A* átértékelés gazdasági újjáépítési költségvetése pénzügyi müvelet, terve jogi szervezet. A jogügyletek körében, amelyek az áru és értékforgalom közvetítésének módjai, a pénzromlás kölcsönös, de ellentétes irányú hatást váltott ki. Az adós a pénz értékcsökkenése által illegitim tőkét és jövedelmet szerzett, a hitelező viszont a jogvédte körét túlmenő, ugyanilyen arányú veszteséget szenvedett. A pénzromlás védőoltása a pénzügyi konceptíó, amely azonban meg nem fogant és ezért helyére a valorizáció került, amely a valutapolitika által el nem hárított vagyonromlás mentő kísérlete. A közgazdasági irányú törekvések gyakorlati csődje a magánjog körtben arra vezethető vissza, hogy kihatásai a magángazdaságra nem jogszabályból eredtek, hanem a véletlen játékával függtek össze. A jogéletén kívül kizárólag a pénzügyi mederben hömpölygő hullám az egyiket maga alá temette, a másikat ugyanakkor az elmerült áldozat kincseivel partra sodorta. Az infláció következtében a vagyonszerzési láz egyre emelkedett a köztudatban, mert a jog benső szózata a káprázattól erejét vesztette. A jogérzület e szunnyadó időszakában, aminek emlékei a vagyoni katasztrófák, a követelési jog oltalma szűkebb körre szorult, mint az egyéb ingó, avagy ingatlan vagyoné. Ennek oka, hogy a törvényhozás míndezídeíg a magángazdaságí szempontok jogi védelméről megfeledkezett. A hitelező érdekében fizetési tilalmat nem állított fel, sőt ellenkezőleg a hamissá vált névértékű pénz fizetőeszköz jellegét őrizte meg. E mulasztás a valorizáció előjátéka, amelyben a jogi érzék ösztönös terméke: a bírói gyakorlat szerepet vállalt, mert átérezte, hogy a pénz romlásával felbillent egyensúlyának helyreállítása a jogrend nélkülözhetetlen feltétele. Az igazság szellemét követte, de alapköveit nem egységes eszmekörbőí fejtette ki, mert abból a felfogásból indult ki, hogy a jogviszonyok változatos természete az okozati összefüggés következetes alkalmazását kizárja. Igaz ugyan, hogy a jogszabály — a keletkezésére kiható okok folyománya, de igazságossága ott megszűnik, ahol az ok azonossága különböző megoldásra vezet. A pénzromlás - amely jogi okot kiváltó előfeltétel — egy és ugyanaz a jogviszonyok mindennemű körében, a teljesítés módja, amelynek mértéke az elvállalt kötelezettség tartalma, színién általános érvényű jogszabály. Ezen alapgondolat is ugyanaz marad, mégha változott életviszonyok az okok láncolatába beékelődtek, mert ezáltal nem az összefüggés szűnik meg, hanem az életre keltett jogszabály a jóhiszeműség és méltányosság révén még erősebben az igazság felé hajlik. Kétségtelen, hogy a jogvédte érdeket sértő pénzromlás tényéből önálló kötelem nem keletkezik, úgyszintén a fizetési késedelmen túlmenő vétkességben sem fűződnek az alapkötelemtőí független jogi következmények, mert jogi érvényétől az eredeti kötelmet a a létrejöttét követő körülmények meg nem fosztják, hanem csakis hatályát osztályozhatják, avagy fokozhatják. Altalános elv, hogy az adósnak ugy kell kötelezettségét teljesíteni, amint az életfelfogásra kiható körülményekből a méltányosság megkívánja. Ennek keretében pedig a pénzromlás ténye nem egyéb, mint az mélvreható befolyás, — amely miatt az általános jogszabályt alkalmazni kell. Emiatt a pénz értékváltozása sem a fizetési késedelem, sem önálló kötelmet előidéző jogi tény, hanem a szerződéskötéskor megnyilvánuló ügyleti akarat marad mindvégig az a jogalap, amely a jogviszony szerződésszerű rendeltetését feltételezi és egyenlő erővel mindkét fél jogát védi, a kötelezettségét szabja meg. A jogi gondolkozás díscíplínája lazulna meg, ha az átértékelésre ís kiható ezen anyagjogí szabály kivétel nélkül nem érvényülne a jogi kategóriák minden terén. E tekintetben a jogfosztő gyakorlat nem következetesen halad, mert gyakran a vétkességben rejlő jogalapra tért át. Ez az ut jogalkotási szempontból is göröngyös, mert a törvény rendszerint csak szerződést pót ó jogszabály. A törvényjavaslat, amelynek hiteles szövege még közkézen nem forog, a napilapokból merített intézkedései miatt széles körökben kelt nyugtalanságot. Ennek hullámai el nem fognak simulni, ha a törvény a szerződésbe vetett hitet és bizalmat, megóvja és azt a feltevést tartja ébren, amiből a felek a szerződéskötéskor indultak kí. De ezen szempont a messze távolba néz és közelről sem lát, ha azt a gazdasági helyzetváltozást nem veszi észre, amibe a szerződi felek az ügyletkötés óta kerültek. Tyrnauer Márk dr. HHf)Bf|^jj KÖNYV- ÉS PAPIRKERESJ jp 111 W M C- KEDÉSE = MISKOLCON Széchenyi-ucca I. szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zenemüvek, iró- és rajzszerek, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagoknak öt százalék engedmény