Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 11. szám - Budapest népessége a világháború után

Első évfolyam Miskolc, í 925 novembef JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA ÉS A MISKOLCI ÜGYVÉDI KAMARA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl Js Egész évre 90.000 K., félévre 45.000 K. Egyes számára íé.000 korona TARTALOM: Schnelíen Károly dr. egyetemi m., jogakadémiai ny. r. tinár: Budapest népessége a világháború után. — Tyrnaaer Márk dr. kir. ítélőtáblai bíró: A valorizáció jogalapjáról. Kozslík István dr. ügyed, városi tiszli ügyész : Az ipari közigazgatási jog különös tekintettel aháztiparra. B&ranyay Károly dr. kir. törvényszéki bíró: Adatok a hunok igazságszolgáltatásáról. (II. befejező folytatás.) — Bartók Ödön IV- é. joghallgató : Szempontok a részvényjog vizsgálatánál. Lévay József. - Sztehlo Zoltán dr. egyetemi m., jogakad. ny. r. tanár: Seeler Vilmos — KÖNYVSZEMLE: Hacker Ervin dr.: A világirodalo n három uj büntetőjogi kézikönyve iRoux J. A., Cours de Droit Pénal et de Procédure Pénale; Degois C., Traité élémentaire de droit críminel; Híppel, Róbert von, Deutsches Strafrecht I. Folytatás és vége.) — Szontagh Vilmos dr.: Dr. Szabó Sándor, Törvényjavaslattervez p.t a pénzügyi közigazgatás szervezetéről. — Putnokí Béla dr.: Dr. Theodor Lessing, HaarmanndieGeschíchte einesWerwolfs. —ZsedényíBéla dr.: Dr. Nagy Elek, Magyarország és a Népszövetség. — JOGAKADÉMIA hirei. — ÜGYVÉDI KAMARA hírei. - HÍREK. Budapest népessége a világháború után Bár a világ-háború veszteségszámlájának egyes tételeit nehéz összehasonlítólag mérlegelni, a statisztikusnak több oka is van arra, hogy az értékelés ősforrásában: az emberanyagban szenvedett közvetlen és közvetett veszteségek számbavételét ejtse meg a legnehezebb szívvel. Az üresen maradt bölcsők, a produktivitásra hívatott fiatal életeket takaró sírhantok, az idebenn ídőelőtt elhalt tömegek, az elmaradt vagy sietve kötött házasságok a betegségektől aláaknázott családalapítók, az egyes társadalmi rétegek közt történt eltolódások s így e néprétegek demográfiai értelemben ís vett lényeges tulajdonságaínak a megváltozása: mind oly veszteségek, oly bajok, a melyek egész generáció tartamára megbénítják a társadalom normális életét s a melyek önmagukban is magyarázói kóros gazdasági, morális és kulturális tüneteknek, jóllehet részben könyörtelen gazdasági kényszerek folyományai ís. Érthető ez. Ha az együttműködő emberek közösségének: a társadalomnak a normális összetétele megváltozik, világos, hogy az életjelenségek ís igazodnak a megváltozott alaphoz. A felborított nemi egyensúly vészesen veszélyezteti az eddig fennállott nemi erkölcsöket, megváltoztatja a nemek érvényesüléséért folytatott küzdelem formáját. Ha minden ezer férfira Í50— 200 fölös számú nő jut, akkor a nőknek számára a férjhezmenetel jelentősége megnövekszik, tehát erősebb, drasztikusabb eszközök (tónus, divat, flört formája) kerülnek elé. E mellett a nyílt és titkos prostítutío, a gazdasági és morális lejtőre jutás, a fokozódó terméketlenség: a Í50—200-as nőtöbblethez ezernyi változatotmutató, rejtett szálakkal kapcsolódó jelenségek. S vájjon várhatunk-e több s minőségileg ís jobb munkát az oly társadalomtól, a melynek a produktív korú rétege számban meggyengült, minőségben antíselectálódott s egészségileg is károkat szenvedett egy hatalmas kivételes okból foíyólag ?! Kissé mechanikus álláspont, dc — úgy véljük — csak kissé túlozó, mert egyéb okokkal együtt, de azokat nem egyszer túlszárnyalva a népességben beállott kártevések ismerete sok gazdasági, morális, kulturális, sőt talán belpolitikai (tömegpsychés természetű zavarnak, bajnak vagy irányzatnak nyitját adja kezünkbe. A tünetek és az okok orvoslása nem lévén ezúttal feladatunk, inkább csak azt vizsgáljuk, hogy fővárosunk népessége a nagy háborút követő í 920-as népszámlálás tükrében mily képet mutat? Mik a világháború kimutatható vagy legalább ís sejthető káros hatásai ? Melyek a pathoíogíkus elváltozások, mint további szerteágazó pathoíogíkus tünetek magyarázói ? Persze kérdés, hogy vájjon a „pathoíogíkus" mérésére van-e helyes mértékünk? Vájjon a békebeli viszonyaink „normálisak" voltak-e a vizsgálandó vonatkozásokban ? Egyrészt a régebbi mult viszonyaínak a már régebben ís észlelhető tendenciáival, másrészt a Duna-medence rázkódtatásokra és szenvedésekre itéltnek látszó nemzetén kívülálló társadalmak hasonló viszonyainak szemmeltartásávaí ellenőrizhetjük elsietett vélemény-alkotásunkat. A midőn az alábbiakban a háború utáni Budapest népességének arculatáról vázlatos rajzot készítünk, elsősorban önmagunk szállítjuk le e rajz pontosságához, teljességéhez fűződő mindennemű igényeket? ugyanig egy percre sem tévesztjük szem elől azt, hogy a népszámlálás adataínak részletes, kombinatív feldolgozása, a melynek ismeretével felszerelve pillanthatunk bele tisztán a népesség lényeges tulajdonságok szerint való megoszlásának bonyolult szövedékébe, ezídőszerínt még nem áll rendelkezésünkre s csak a főbb adatok kiragadása, jelentőségük lemérése áll módunkban.1) í. Forrásaink: í. Budapest székesfőváros Statisztikai Évkönyve XIII. évfolyam Í92Í-Í924. 2. Budapest félszázados fejlődése J873 1923. (Közlemények 53 sz. kötete.) 3. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat 69. Az í920-as népszámlálás. 4. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat 64. Az 1910 es népszámlálás. A Miskolci Ügyvédi Kamara 666/1925. sz. határozata értelmében a Kamara tagjai a lapot tagdijuk fejében kapják.