Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 10. szám

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 temí tanár. Az adatok általános áttekintéséből kiderül az a szomorú tény, hogy a századfordulótól Í9í5-íg kevés hijján í,000.000 emberrel áldoztunk a „morbus hungarícus"nak. A megfelelő indexek nemzetközi öszszehasonlítása a gümőkórhalandóság szomorú menetében az első helyet adja hazánknak. A könyv másik szomorú megállapítása, amelyik elénk tűnik az, hogv míg más államok amúgy is alacsonyabb indexe a Í5 esztendő alatt elég komoly esést mutat (pl. Dánia városi lakosságának gümökórhaíálozásí indexe majdnem egyharmad részével esett), addig Magyarországon 1901-05. és Í9í J-Í5. évek átlagos indexe között mindössze Í8'25 százalék a különbség. A könyv megállapítja, hogy az ország területén nem egyformán szövődött a gümőhalándóság, hanem az adott históriai és gazdasági viszonyoknak megfelelően, így a Nagy Alföld az, amelyiket a Í5 év alatt változatlanul a legtöbb tuberkulózis-haláleset jellemez. A Dunántúl viszonylag is alacsony arányszámával, a melyik a 15 esztendő alatt még negyedrészével csökkent, igazolja azt a feltevést, hogy még rendkívül sok eredményes tennivaló lenne a tuberkulózis elleni küzdelem magyar frontján. Az egymástól annyira elütő két demográfiai fogalom : a város és vidék ebben a tekintetben is éles különbségeket ad. Laky számolva a város fogalom meghatározásának nehézségeível, csak a törvényhatósági városokat és Budapestet különíti el. A törvényhatósági városokban mindenütt nagyobb a gümőhalándóság, mint a vidéken. Ennek okát a szerző a szociális viszonyok mostohasigában keresi, mert faluhelyen maga a puszta fizikai lét biztosabb és a lakásviszonyok jobbak, mint a városban. Mí itt hangsúlyoznánk még azt is, hogy a nagyobb forgalommal, nagyobb fertőzési lehetőség ís jár együtt. Budapest gümőkorhalandóságí arányszáma túlszárnyalja a törvényhatósági városokat és Szentpétervár, Prága, Párís, Bukarest és Lemberg után még mindig elég előkelő helyen vezet Európa nagyvárosai között. A kombinatív feldolgozások eredményeiből megtudjuk, hogy nálunk a tuberkulózis halandóság, ideszámítva a phtísís-en kívül a gümökór más formáinak halottait ís, az összhalandóságnak közel egy hetedrészét teszi ki. A vallással való kombináció a katolikus vallásoknak, a legkedvezőtlenebb, a zsidónak a legked- i vezöbb arányszámot juttatja, utóbbi magyarázatául az évszázadok során kialakult faji immunizácíót ismeri fel Laky. A kormegoszlás szerinti vizsgálat konklúziója az, hogy a legértékesebb korcsoportok (Í5—35 évig) vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, ami mellett csak az az enyhe vigasz húzódik meg, hogy a halandóság kulmínácíós pontja egyre a későbbi korcsoportok felé tart. A gümökor veszedelem szociális oldalát markánsan domooritja kí a foglalkozással való kombináció a gümős fertőzés díszpozíciója az egyén gazdasági viszonyaínak függvénye. Az eltartottak indexe alacsonyabb a keresőknél. Legnagyobb az arányszáma a napszámosok főcsoportjának, amire a lét bizonytalansága, a gyakori gazdasági válságok, a máról-holnapra élés, az alkoholizmus, a kulturátlanság stb. nyújtanak magyarázatot. Az íparososztály egyre duzzadó néprétegének magas arányszámát,, talán derűsebb színben tünteti fel annak határozott csökkenő tendenciája. A kereskedő réteg általában jobban rendezett gazdasági viszonyainál, az őstermelő népesség pedig foglalkozásának egészségesebb természeténél fogva kedvezőbb halandóságot mutat. Érdekes fejezetet szentel a szerző a részletekig menő területi tárgyalás után a gümőkor és a domborzati viszonyok összefüggésének kutatására. Prínz Gyula által készített morfológiai térképen tünteti fel hazánk egyes morfológiai egységének tuberkulózis halálozási indexét. Az eredmény frappánsan egyezik a közismert orvosi megállapítással: a sík vidéken (Nagy Alföld, győri medence) magas, dombos vidéken kisebb, a magas fekvésű vidékeken (Kárpátok, Erdélyi Havasok stb.) pedig alacsony a gümőhaíálozás számaránya. íme néhány adat Laky Dezső könyvéből. A fölényes technikájú és az eléje tornyosuló nehézségeket, ötletesen megoldó könyv sok száz ilyen adatot, szomorú megállapítást állít olvasója elé. Mint első ad részletes és pontosan kidolgozott képet a XX. század rettenetes veszedelméről, amelyiknek mí a tragikus elsőséggel vagyunk kitéve. A hatalmas számoszlopokat a szürke sorokat nézve, önkéntelenül eszünkbe jut, hogy hány ezer és ezer apró egyéni tragédiából fonódott össze a magyarság létének ez a fenyegető, ijesztő réme és érezzük, hogy társadalmunk lelkiismerete ebben a tekíntetbnn nem lehet nyugodt, ifj. Puszter János JÖB1PJÉIIS Novemberi alapvizsgálatok. Azok a joghallgatók, akik a szeptemberi alapvizsgálatok alkalmával függesztettek fel, november hó í — Í5 íg tehetnek pótaíapvízsgát. A vizsga határnapját kérelmezni kell a a dékánhoz intézett kérvényben, melyre menzabélyeg ís ragasztandó. Báró Wlassics Gyula adománya a miskolci jogakadémiának. Önagyméltósága báró Wlassics Gyula, v. b. 1.1., a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke a miskolci Deák-szobor leleplezése alkalmával „Deák Ferenc" című munkáját adományozta a dékán utján a jogakadémia egy szorgalmas hallgatójának. Angol nyelvi Órák. A jogakadémia Raffay Károly menekült unitárius lelkészt, kí az oxfordi egyetemen töltött 2 évet, megbízta az angol nyelv előadásával. Az előadások nagy érdeklődés mellett meg ís kezdődtek. Francia nyelvi Órák. Amennyiben kellő számú jelentkező akad, a jogakadémia hallgatói részére a dékán francia nyelvkurzust fog felállítani, amely november 5-én már megkezdődik. Jelentkezni lehet a jogakadémia titkári hivatalában nov. 2-íg. Tandíj félévenként 200.000 korona. Kozma Sándor centennáris ünnepe A Miskolci Ügyvédi Kamara szeptember 27-én részleges tisztújító közgyűlésével kapcsolatban a magyar ügyészí kar atyjának és megteremtőjének Kozma. Sándornak születési centennárium alkalmából díszközgyűlést tartott, a kir, törvényszék íőtárgyalásí termében. Dr. Glós Károly elnök, kormányfőtanácsos elnöki megnyitójában lendületes szavakkal világított rá ez ünnep jelentőségére s üdvözölte a megjelent vendégeket, kiknek sorában ott láttuk: Dr. Brackner Győző egyetemi tanár, jogakadámíai dékánt, Dr. Sztehlo Zoltán egyetemi m. tanár, jogakadémiai tanárt, vitéz Dr, Görgey László vármegyei főjegyzőt, Dr. Ruszinkó Zsigmond