Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - Kozma Sándor. 1825. szeptember - 1925. szeptember - Kriminalitás és bevándorlás

s MISKOLCI JOGÁSZÉLET (144) Rég felismert igazság az, hogy vannak olyan népfajok, amelyek kriminalitása aránylag nagyobb, viszont vannak ismét olyanok, amelyeknek kriminalitása kisebb. Krímínáípolitíkaí szempontból tehát oda kellene hatni, hogy éppen csak a bűnözés szempontjából alig kifogásolható népfajok bevándorlása foghasson helyt, viszont kívánatos volna, hogy az aránylag nagyobb bűnözést mutat2) népfajokból származó elemek bevándorlásának eleje vétessék. Eszakameríkában főként a négereknek beözönlése ellen folyik élénk mozgalom, titalván azoknak aránylag elég magas kriminalitására. Tehát szóba jöhetne a kriminalitás szempontjából rosszabb eredményeket mutató fajoknak a bevándorlásból való kizárása ; nálunk ilyen népfajnak mondható joggal a cigány. A bűnügyi statisztikában közhelyt képez az a megállapítás, hogy egyrészt nagyobb a fiatalabb korosztályoknak, mondjuk a 20—30 éveseknek kriminalitása, mint a többi korosztályoké, — viszont, hogy a férfi nem kriminalitása sokkal nagyobb, körülbelül 4—5-szörösét teszi ki a női nem bűnözésének. A bevándorlási statisztikák meg legtöbb helyütt arról tesznek tanulságot, hogy több a férfi bevándorló, mint a női bevándorló, meg hogy a kivándorlók közt legtöbb éppen a 20-30 éves, amely utóbb jelzett ténynek magyarázatát könnyen lehet megadni; a 20-ik életévnél fiatalabbak legfeljebb családjuk kivándorlása esetén jöhetnek itt szóba, viszont az idősebb elemek egy uj élet kezdésére már ritkábban vállalkoznak, mint éppen a fiatalságuknál fogva vállalkozóbb kedvű merészebb 20—30 évesek. S éppen ama körülmény, hogy a kriminalitás szempontjából terhesebb nem: a férfiak, és terhesebb korosztály: a 20—30 évesek a kivándorlók nagy zömét teszi ki, éppen ez a tény is magyarázza azután a bevándorlóknak a belföldieknél nagyobb kriminalitását. Hogy a büntetett előélet és főként az elszenvedett szabadságvesztés-büntetés jelentős nehézséget képez az ember életében és továbbrajutása során, ez olyan igazság, amellyel a krímínalpolítika is számol akkor, amidőn a büntetés végrehajtása feltételes felfüggesztése és más hasonló intézmények segítségével arra törekedik, hogy inkább mentül több bűntettest, főleg kezdő bűntettest a börtöntől megmentsen, mintsem, hogy azokat a büntetett előélet hátrányával sújtsa. Amenynyíben tehát a bevándorlók közt sok volna az előbb más elítélt egyén, ez az illető bevándorlási terület közerkölcseire hátrányos hatással volna. Ezért már ma ÍÍ Eszakameríkában a súlyosabb bűntevők a bevándorlástól elzárva vannak. Persze a kérdésnek ilyenként való elintézése nem teljesen kielégítő, mert hiszen van olyan is, akinek sikerült magát az igazságszolgáltatás sújtó karja alól kivonni, gondoljunk csak számos magáníndítványí cselekményre, ha ezek esetében sikerült a sértett és bűntettes közt az üg/et elsimítani és a bűntettes kivándorol, így már is egy kriminális tendenciákkal sújtott egyén esik a bevándorlási terület terhére. Es hogy az ilyen ssetek elég gyakoriak,, igazolja ezt annak a szállóigének keletkezése ís, hogy : „a kivándorlás a társadalmi rend biztosító szelepe." Minthogy a büntetett előéletűek visszaesésére sokkal nagyobb a valószínűség, mint a büntetlen előéletűek bűnözésére, ezért a büntetett előéletűek bevándorlásától méltán lehet félteni az állami és társadalmi rendet. Végezetül még egv faktorra kell reámutatnunk, amely jelentős szerepet játszik krímínalaetíologíaí és krímínáípolitíkaí szempontból, t. i. a társadalomellenes motívumoknak a bűnözés körében való érvényesülésére. Az állami és társadalmi rend biztosítása végett a krími nálpolítí kában sokszor találkozunk ama követeléssel, hogy különösen súlyosan keli büntetni és biztonsági intézkedések által ís ártalmatlanná tenni azokat a bűntetteseket, akik bűncselekményeiket egyenesen a társadalmi és állami rend megzavarásának célzatából követik el, amint ez például joggal mondható az úgynevezett romboló anarchisták törekvéseiről. Következésképpen minden közületnek arra kell törekednie, hogy a bevándorlók köréből az ilyen elemek feltétlenül kízárassanak. Ezzel végeztünk ís azon tényezők felsorakoztatásával, amelyek képében és amelyek által a bevándorlás, mint krímínálaetíologíaí szempontból jelentős tényező szerephez jut. Különféle természetű tényezőt találhatunk ezek között, olyant, amely társadalminak mondható és következésképpen a krímínálszocíología körébe tartozik s viszont találunk közöttük krímínalanthropologíaí jellegű faktorokat ís. 3.. Ha ismerjük az imént felsorakoztatott, a kriminalitás mérvét és irányát befolyásoló faktorokat, ugy módunkban áll az ö segítségükkel megfelelően befolyásolni eme társadalmi jelenséget. Ebben kell keresnünk az ezírányu krímínalaetíologíaí kutatásoknak nagy jelentőségét. H.t tudjuk például, hogy a sok férfibevándorló s főként a 20—30 éves férfíbevándorló kedvezőtlenül befolyásolja a bevándorlás területén a kriminalitás mérvét, vagy ha például tudjuk, hogy az íparosfoglalkozásu bevándorlók erős beözönlése ugyancsak egykönnyen hasonló eredményt idézhet elő, ugy a nagy bevándorlást mutató államok a kellő ellenrendszabályok megtétele által ezen visszásságokat csökkenthetik. Például arra törekedhetnének, hogy a bevándorlók sorában egyenlő mértékben legyen reprezentálva a férfi és női nem és egyenlően az őstermelő és iparos foglalkozású elem ís. így talán sikerülhetne a bevándorlás által az illető bevándorlási jogterület kriminalitására gyakorolt kedvezőtlen hatást bizonyos mértékig elímínální. Ritkán lehetett találkozni az államoknak az egyén életébe gyakorolt olyan hatalmas, mélyreható beavatkozásával, mint épen a legutóbbi háborús években. Azzal az érveléssel szemben, amely az államnak a bevándorlással szemben való túlzott behatása ellen emel szót, joggal ellenvethető, hogy az államnak ezírányu beavatkozása legalább nem a belföldieket, nem a saját honosok érdekkörét érinti, hanem hogy ez a külföldiek szabad mozgását éri éppen a belföldiek zavartalan megélhetésének biztosítása végett. Az itt egymást keresztező ellentétes érdekkörök : a belső rend megóvása és a szabad mozgás biztosításának kellő összhangba hozása lehet esak az a helyes ut, amely mindenkit kielégítő eredményt teremthet e téren. Dr. Hacker Ervin. •UlfllfE'íí KÖNYV- ÉS PAPIRKERESppIYIUwH KEDÉSE ===== MISKOLCON Széchenyi-uoca I. szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zeneművek, iró- és rajzszerek, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagoknak öt százalék engedmény