Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - A cseh-szlovák köztársaság alkotmánya [3. r.]

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET jogvégzett állampolgárai közül jelölnek ki. A bíróság további 2 tagját a köztársaság legfőbb bírósága, 2 tagját pedig a legfőbb közigazgatási bíróság választja. Az alkotmánybíróság jogosult annak a megítélésére, hogy a csehszlovák köztársaság és a Ruthénföíd tőrvényei az alkotmány ama rendelkezéseinek, — mely szerint az alkotmányíevéíleí és az annak kiegészítő részeit képező alkotmányi törvényekkel ellenkező törvények érvénytelenek és az alkotmánylevéí és kiegészítő részei csak alkotmányi törvények által változtathatók meg és egészíthetők kí, — megfelelnek-e ? Jogosult továbbá annak a megítélésére is, hógy az állandó választmány ideiglenes rendelkezései nem foglalnak-e magukban oly intézkedéseket, melyektől az alkotmánylevéí az állandó választmányt ímperatíve eltiltotta.^1) Amennyiben az alkotmánylevéí megállapítja, hogy az uj törvény, vagy törvényszerű rendelkezés az alaptörvényekbe ütközik, az uj törvényt, illetve törvényes rendelkezést jogerősen és az ítélet kihirdetésétől érvénybelépő joghatállyal, érvénytelennek nyilvánítja. Az állandó választmány törvényszerű rendelkezéseit az alkotmánybíróság hivatalból, a kormány előterjesztésére, a törvények érvényességét azonban csak a legfőbb bíróság, a legfelsőbb közigazgatási bíróság, a választási bíróság, a képviselőház, a szenátus, vagy a ruthénföldí tartomány gyűlés 3 év alatt előterjeszthető indítványára bírálja felül. Az alkotmánybíróság tehát, mínt ez a fenntíekböl ís kitűnik, nem nyujc teljes és tökéletes garanciát az alaptörvények érvényesülésére, mivel szigorúan csak a reábízott hatáskörben és a megfelelő indítvány, illetve előterjesztés alapján járhat el. Nem vizsgálhatja tehát a quorumfeltételek és egyéb törvényszerűségek betartását sem, ítéletei pedig nem ex tunc, hanem csak ex nunc joghatályuak. Az alkotmánybíróság tehát nem tökéletes garancia, — csupán a harmónia öre. IV. Az alkotmány alapelvei A csehszlovák állam alkotmánya e rövid formába foglalva és leginkább csak nagy vonásokban megrajzolt képben ís elénk állíthatja a csehszlovák állam politikai formáját. De reávílágít egy markáns vonással a csehszlovák állam politikai életére ís, mert feltárja az állami élet legfontosabb műhelyének és a politikai élet szívének a működését. Csak a külső formákkal ismertet meg. De e külső formák plasztikusan tapadnak rá a belülről feltörő szükségszerűségekre. Felismerhetőkké válnak az egyenes vonalak, amelyek a princípiumok felé törnek, de kidomborodnak a körülményekhez igazodó elhajlások ís és feltárul a létérdekekhez való görcsös kapaszkodás által megbontott harmónia. Azok az alapelvek, amelyeket a csehszlovák alkotmány felmutat és amelyek a felépítésnél kijelölték az irányt és a célt, megegyeznek nagyjában minden más demokratikus köztársaság alapelveível. Legközelebb talán a francia alkotmány alapelveihez állanak. Legfőbb alapelvekként a népszuverénítás elve, a főhatalmi ágak megoszlásának az elve, az állampolgári egyenjogúság elve, a népképviselet két kamarára oszlása, a kormány felelőssége és a parlamentáris kormányzás domborodnak kí. — A maga tiszta és értékes valóságában azonban egy princípium sem tud érvényesülni ezek közül. A népszuverénítás csak az alaptörvény betűiben van meg. A nép valójában nem szuverén, inkább az alkotmánylevéí volna szuverén törvénynek nevezhető. Ezt pedig a nép akaratától és a nép mandátumátóí egy nagyon ís távol álló testület alkotta. A népszuverénítás azt feltételezné, hogy a nép többségének az akarata valóban és mindenkor érvényesülhessen. Az alkotmánylevéí azonban szigorú sanctíóíval ennek útjában áll. A népszuverénítás elve tehát csak igen csorba alakban jelentkezhetne még abban az esetben ís, ha az alkotmányíevelet egy valóban mandataríus képviselet alkotta voína. A minimumra szorított és próbálkozásszerü referendum sem visz ezen elv érvényesüléséhez közelebb. A főhatalmi ágak megoszlása elvben megoldást talál, de a gyakorlatban sántít. Legerősebb csorbája a ruthénföldí tartománygyülés és autonómia halogatása folytán áll elő. Az állampolgári egyenjogúság legnagyobb sérelmeit, az állami létérdekre való hivatkozással, szintén a gyakorlat produkálja. Maga az alkotmány sem nyújt azonban kellő biztosítékot, mert amint a kisebbségi jogok tárgyalásánál rámutattunk, részint ellentétbe helyezkedik a nemzetközi kötelezettségekkel, részint kibúvókat keres. A népképviselet két kamarára oszlása érvényesül ugyan, de a képviselőház absolut túlsúlya által a paritás elvének indokolatlan elejtésével, mert hiszen mindkét kamara egyformán demokratikus összealkotásu. A felelős kormány és a parlamentáris kormányzás tísztultabb képét az álíandó parlamenti gyakorlat talán meg fogja valósítani, az alkotmánylevél azonban nem tünteti fel. A kormány felelőtlensége a szenátussal szemben és a bizalmatlansági határozat megnehezített fe.ltételeí mindenképen a kormány stabilitását védik és óvják és lehetővé teszik egy oly kormány kormányzását is, mely a népképviselet bizalmát a valóságban nem bírja már. E kilengések és kitérések az állami főhatalom megalkotásának vezérelveitől mind egy célt szolgálnak. Biztosítékai és őrei kívánnak lenni a világháborúban termett és az összeomlásban éretlenül leszakított és férges gyümölcsöknek. Franciaország kormánya Í9Í8 szeptemberében garantálta a párisi cseh nemzeti tanácsnak a csehszlovák állam történeti határai között való visszaállítását. Ernest Denís, a nagy francia csehofíl tudós pedig Párísban, Í9Í5-ben megjelent Szlovákia" című munkájában, mínt ahogy erre a magyar békedelegáció ís hivatkozott,36) a következőket írta : ,,A huszita bandák többször ís keresztülvonuítak Szlovákián. A táboríták lípany-í (Í434) veresége után a régi cinkosok egy-két vezére — félig keresztes vitézek, félig banditák — letelepedtek ott, hasonlóan azokhoz <<. rablóbandákhoz, amelyeket Lajos trónörökös vezetett Svájcba vagy VII. Károly Elszászba." A st. germaíní és trianoni békék ily történelmi tények által ís igazoltnak látták az ujramegállapitott történeti határokat. A csehszlovák alkotmány által proklamált elvek és az alkotmány rendelkezései, valamint a gyakorlati érvényesülés közötti dísharmonía gyökerei ide nyúlnak vissza. Es ez az éretlen és férges gyümölcs okozza a csehszlovák áílam gyógyíthatatlan betegségét ís. Zsedényi Béla dr. 35) Az Í92Í. márc. 9-kí törvény az alkotmánybíróságról. 7. §. 36) XIV. S2.'jegyzék. A tót kérdésről. Neuílly, Í920. évi január hó 25-én.