Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - A cseh-szlovák köztársaság alkotmánya [3. r.]

(139) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 mány tehát ebben az esetben semmíesetré sem maradhat meg a helyén. A köztársasági elnök önként érthetőleg nem nevezheti ki újra a kormányt, legfeljebb annak egyes tagjai nyerhetnek ttjra miniszteri kinevezést, viszont az sem áll módjában, hogy feloszlatással álljon útjába a kormány bukásának, mert az alkotmány ímperatíve intézkedik aziránt, hogy az elnök az uj kormány megalakulásáig az ügyek vitelére valakit kijelöljön. Az esetben, ha a kormány lemondása oly időben következnék be, amidőn a köztársasági elnöki, illetve elnökhelyettesi tiszt is betöltetlen, az elnök e kijelölési jogát aZ állandó választmány gyakorolja. E rendelkezésekkel az alkotmány úgynevezett jogi- és politikai felelősséget állapít meg, de nem veszi szabályozás alá a tiszta politikai felelősség kérdését, mivel nem intézkedik pld. azon esetekre vonatkozólag, ha a szenátus hozna bizalmatlansági határozatot, vagy ha a bizalmatlanság nem a kormány, hanem az egyes miniszterekkel szemben nyilvánulna meg, úgyszintén arra az esetre sem, ha a képviselőház bizalmatlansági határozatot hoz ugyan, de nem a megkívánt quorumfeltétel mellett ?32) — Az alkotmányos kormányzás feltételeként és a parlamentáris elvből kifolyólag azonban természetesen ily esetekben ís fennáll a miniszterek, illetve a kormány politikai felelőssége. Az alkotmány azonban azáltal, hogy ezeket törvényes szabályozás alá nem vette, ugylátszík a kifejlődő parlamenti gyakorlatnak és szokásnak akart nyílt utat engedni. Büntetőjogi felelősségre a miniszterelnök és egyes miniszterek az alkotmány szerint akkor vonhatók, ha szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból sértik meg hivatalos hatáskörükben az alkotmányi vagy köztörvényeket. A miniszterek vádaláhelyezésére kizárólag a képviselőház jogosult, a köztársasági elnök vádaláhelyezésére megkívánt és azonos quorumfeltételek mellett. Az eljárás és ítélkezés a szenátus jogkörébe tartozik. Ter mészetesen fennáll ezenkívül, — bár az alkotmány nem is intézkedhetik felőle, — a kormány, illetve a miniszterek magánjogi felelőssége ís. Ha a miniszterek hivatalos hatáskörükön kívül kerülnek összeütközésbe a büntetőtörvényekkel, ugy felettük ís a rendes bíróság ítélkezik. Ha azonban hivatalos hatáskörükben követnek el bűncselekményt, ugy — mivel e telől a törvény f^ándékosan nem intézkedett33), — a szenátus és a rendes bíróságok illetékessége egymással versenyez. Az egyes minisztériumok hatáskörét az aíkotmánylevél szerint csak törvény szabályozhatja. Elvként mondja ki, hogy az alsóbb állami hivatalokban a lehetőség szerint a polgári elem ís képviselve legyen, a közígazgatóságí hatóságoknak pedig kötelességükké teszi a polgárság jogaínak és érdekeinek leghatékonyabb védelmét. Törvényi bíztositékot ís nyújt a közigazgatási hatéságok jogtalan vagy igazságtalan rendelkezései ellen, a legfelsőbb közigazgatási bíróság felállításával.34) 8. A bírói hatalom. A bírói hatalomra vonatkozólag ís fontos rendelkezéseket foglal magában az alkotmánylevél, alaptörvényí sanctíó alatt. Az igazságszolgáltatás az állami bíróságok által gyakoroltatík. Kivételes bíróságok csak a büntető igazságszolgáltatás terén állíthatók fel és csak a törvények keretein belül. Az esküdtbíráskodás 32) Epstein id. m. 177 1. 33) Az alkotmánybizottság 242Í sz. jelentése. 34) Az Í9Í8. nov. 2-í törvény a legfelsőbb fcíg. bíróságról. intézménye a törvényekben meghatározott esetekben felfüggeszthető. Az igazságszolgáltatást legfelsőbb fokon egy, az egész köztársaság területére illetékes legfelsőbb bíróság látja el. Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól minden fokon el van választva. Amennyiben közigazgatási hatóság magánjogi igényekben ís döntene, jogában áll az érdekelt félnek, a rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerítése után, a törvény rendes utján ís orvoslást keresni. Illetékes bírája elől senki sem vonható el. A bírák hivatásukat függetlenül és csakis a törvények értelmében gyakorolják; a rendeletek érvényességét felülvizsgálhatják, a törvényeknél azonban csak a kihirdetés törvényes módját. Csak a törvényekben meghatározott esetekben mozdíthatók el és helyezhetők át. A bíróságok előtti tárgyalás szóbeli és nyilvános. A bűnvádi eljárás a vádelven nyugszik. Az ítéleteket a köztársaság nevében hirdetik kí. A pertörlés, kegyeímezés és amnesztia jogát a köztársaság elnöke gyakorolja. 9. Az alkotmánybíróság. Níncs európai állam, melynek a törvényhozása a törvényhozó szerv működését annyi komplikációval terhelte volna meg, mint a csehszlovák alkotmány. Ismer alkotmányi, azaz alap és közönséges törvényeket. Amazokat ezek fölé helyezi. Az alkotmányi törvényekben azonban nemcsak kítételes rendelkezéseket ad, hanem programmot ís és általános irányelveket szögez le alaptörvényí sanctíó alatt. Ezekkel pedig áthághatatlan korlátokat állít fel az alkotandó köztörvények részére, amelyek az adott utasítások betöltésére vannak hívatva. De mivel e korlátok legtöbbnyíre csak programmszerü, vagy akadémikus kijelentések, kétség merülhet fel gyakran az iránt, hogy vájjon a közönséges törvények nem lépték-e át a részükre kijelölt határt, betöltötték-e feladatukat és érvényesek-e ? — A számtalan és különböző quorumfeltétel csak növeli a bizonytalanságot és valóságos hierarchiába sorozza a törvényeket. Még bizonytalanabbá teszi azonban a törvényhozás működését az, hogy a nemzetgyűlés nem egyedüli és kizárólagos szerve. Az alkotmány szerint felállítandó ruthénföldí tartó mány gyűlés ís hozhat a köztársaság törvényei által reázuházott hatáskörben törvényeket, a rendes törvényhozás intervallumaiban pedig a törvényszerű rendelkezések megtételére, — olykor valóságos törvényhozásra ís, — az állandó választmány ís illetékes. Ily körülmények között könnyen előállhat az a lehetőség, hogy a törvényhozásra hívatott szervek átlépik az alkotmány által kijelölt hatáskörüket, vagy pedig akaratkíjelentésüket, a benne foglalt, rendelkezésekre való tekintettel, nem a kellő és megkívánt, tehát törvényes formák között alakítják kí és teszik meg. A lex posteríor derogat priori elvét az alkotmány szelleme és a törvények hierarchiája nem engedi érvényesülni és így a tőrvények érvényessége feletti kétségek okozta bizonytalanság esetében bárki ís vitathatná az uj törvény érvényességét, — megfelelő független és erre alkotmányszerüen jogosult ellenőrző szerv híjján. Ennek a feladatnak a részbeni betöltésére rendeli az alkotmány az alkotmángbiróságot. — Az alkotmánybíróság 8 tagból áll. Elnökét és 2 tagját a köztársaság elnöke nevezi kí, a képviselőház, a szenátus és a ruthénföldí tartománygyüíés által kínevezésre ajánlott, egyenként 3—3 egyén közül, kiket e törvényhozó testületek a köztársaság szenátusi passív választói joggal bíró,