Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 9. szám - A cseh-szlovák köztársaság alkotmánya [3. r.]

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET hanem élemedett jogászok ís szívesen és sikeresen kérték kí véleményét a legkomplikáltabb jogesetekben. Fényesen igazolta a hozzáfűzött várakozást legott, hogy bírói székbe került. Minden egyes élethű fotográfiája a felmerült jogesetnek, keresetlen szavakban felsorakoztatott, megmozdíthatatlan jogászi érveléssel és indokolással. A fiatal generáció tanult, az öreg jogász pedig okult az ő írásaiból. ítélkezését az ő alapos elméleti és gyakorlati ismeretein kívül bizonyára megkönnyítette az ő utolérhetetlen emberismerete ís; egy tekintet valakinek írásbeli munkálatába, néhány. együtt töltött negyedóra valamely jogeset megbeszélése mellett teljesen elegendő ahhoz, hogy dr. Juhász Andor tiszta képet bírjon a jogesetről — és magáról az emberről. Ezt a kiváló emberismeretet elnöki minőségében a köz javára akként értékesítette, hogy az általa vezetett bíróságnál mindenki a saját hajlamának és képességének megfelelő munkakörben nyert foglalkozást s óramű pontosságával működött az a szerkezet, melynek éltető lelke és irányítója maga dr. Juhász Andor volt. Hogy minden állásában szeretettel övezték körül kartársai, az magyarázatát találja az ö mindenkivel szemben egyenes, őszinte, megkülönböztetés nélküli, lebilincselő modorában ; senki sem távozott el tőle megfelelő jó tanács nélkül, hogy mint elnökért rajongtak alárendeltjei, annak az a titka, hogy dr. Juhász Andor mint gondos családapa, szerető gonddal, jó szóval, de sohasem fenyítékkel kezelte embereit, akik ennek következtében versenyeztek egymással a munkában; ő nem hangoztatta, de következetesen megvalósította azt az elvet, hogy minél nagyobb hatalma és rendelkezési joga van a hívatalfőnöknek alárendeltjei felett, annál inkább kötelessége, hogy ennek súlyát fölényesen ne éreztesse, hanem azt a köz javára érvényesítse. * * A „Miskolci Jogászéíet" t. szerkesztője kért fel, hogy mint egyik legöregebb miskolci jogász törvényszékünk volt jegyzőjéről és bíróságunk egykori albírájáról megemlékezzem e lapnak hasábjain. Hívatottabb egyének közelsége dacára vállalkoztam e feladatra, mert pályámon elértem azt a pontot, honnan már csak a múltra tekinthetek s így a krónikaíró pártatlanságával róhatom fel az eseményeket. Erről a pontról a jövőbe nézve, magam előtt már csak a jelenlegi fiatal jogásznemzedék jövőjét látom s azért arra kérem ezt a fiatalságot, hogy ne sajnálja a fáradságot, a járásbíróság és törvényszék levéltárából szedje elő dr. Juhász Andor írásait, ítéleteit, meg fogja látni, hogy a külalakra ís mintaszerű ezen írásokban, a törvényszéki jegyző és albíró tolíában a jövendő kúriai elnök szelleme és tehetsége fénylik; további tanulmányaikban, tevékenységükben, szorgalmukban dr. Juhász Andor példáját kövessék s akkor lesz jövőjük. Minket öreg miskolci jogászokat pedig büszke öröm tölt el, amikor dr. Tuhász Andor a minden oldalról méltányolt eddigi érdemes munkálkodása természetes következményeként a legfőbb ítélőszék élére lépett, nemcsak azért, mert arra esett ez a magas kitüntetés, aki egykor a mi szűkebb családunkhoz tartozott s akinek ezt a pályafutást máár harmincöt évvel ezelőtt megjósoltuk, hanem örülünk különösen azért, mert meggyőződésünk, hogy dr. Juhász Andor előmenetele — előhaladása magának az Igazságszolgáltatásnak ! Az ő jövőbeli eredményes munkálkodásának programmja már bennfoglaltatík — az ő fényes múltjában ! Bálás Elemér /*\ A cseh-sdovák köztársaság alkotmánya V (Befejező közlemény) ^ 7. A kormány. Az alkotmánylevél 64. §-ának utolsó bekezdése értelmében, — kivéve ha a törvény valamely funkciót kimondottan a köztársasági elnök jogkörébe utal — a köztársaság kormányát illeti a teljes kormányzó és végrehajtó hatalom. Bár az alkotmány a kormány rendeleti jogkörét meglehetősen szük térre, csupán a törvények végrehajtására és a törvények korlátai közé, szorítja és a praeter legem rendeleti jogot semmíesetre sem ismeri el,31) e hatalom mégis, mint közvetlen kormányzó és végrehajtó hatalom jelentékeny és fontos szerepet tölt be a cseh-szlovák állam éleiében. A kormány működése az alkotmányos elvnek megfeleíőleg a parlamentáris kormányzaton és a miniszteri felelősségen alapszik. A miniszterelnököt és a minisztereket a köztársaság elnöke nevezi ki és bocsátja el. A kormány helyettes elnökét azonban a kormány választja tagjai közül. A miniszterek, ellentétben az ideiglenes alkotmánnyal, a köztársasági elnök kezébe teszik le a fogadalmat. Az alkotmány kormány alatt az összes mínísz'erekből álló kollegiális testületet érti, — a minisztertanácsnak, vagy a Conseíl de cabínetnek megfeleíőleg — és határozatképességéhez a miniszterelnök vagy helyettesének elnöklete alatt, a miniszterek absolut többségének a jelenlétét kívánja meg. Ennek megfeleíőleg a kormányrendeletek érvényességéhez ís a kormányelnök vagy helyettesének, valamint a végrehajtással megbízott miniszterek, legalább azonban a miniszterek felének az aláírását kívánja meg. E minisztertanács jogkörébe tartoznak az összes politikai természetű ügyek, a nemzetgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatok, valamint az a felett való határozathozatal, hogy a kormány milyen javaslatot terjesszen a köztársasági elnök elé, visszaküldési jogának gyakorlására vonatkozólag. A minisztertanács gyakorolja továbbá a kinevezési jogot, illetve tesz e jog gyakorlására vonatkozólag javaslatot, amennyiben ez a köztársaság elnökét illeti. Az alkotmányíevél szabályozza továbbá, — mint ezt már az elnök jogkörénél említettük, - a Conseíl des mínístres-t ís, a miniszterek tanácskozását a köztársasági elnök elnöklete alatt. A miniszteri felelősség ís, ugy a politikai, mint a büntetőjogi, törvényileg nyer szabályozást. A köztársasági elnök nyilatkozataiért a kormány felelős, s kormányzó és végrehajtó hatalmát csak felelős miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja. Az alkotmánylevél azonban e rendelkezéseken kívül, a politikai felelősség tekintetében, kimondottan csak a kormány feletősségéről rendelkezik. E szerint a kormány nem a nemzetgyűlésnek, hanem csak a képviselőháznak felelős, amely Í00 képviselő írásbeli indítványára és egy e célra kiküldött bízottság 8 nap alatt beterjesztendő jelentése alapján, a képviselők absolut többségének a jelenlétében, névszerinti szavazással és abszolút szótöbbséggel bizalmatlansági határozatot hozhat. Bizalmatlansági határozat esetén köteles a kormány lemondását a köztársasági elnöknek benyújtani kí az uj kabinet megalakulásáig az ügyek vezetésére valakit kijelöl. A korSí) L, az alkotmányjogi bizottság 242Í. az. jelentését.