Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - A minősítésben szerepet játszó lelki tények nyomozása és bizonyítása

0*9) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 saságí alkotmányokban szokatlanul nagy mértékben ruházza fel. Joga van ugy kegyelmet, mint amnesztiát adni, valamint pertörléssel is élhet. Nem gyakorolhatja azonban a pertöríés jogát a magáníndítványí bűncselekményeknél és nem élhet e jogaival természetszerűleg a vádaláhelyezett miniszterekkel szemben. A köztársaság elnöke a nemzetgyűlés előtt fogadalmat tesz. Tisztének betöltéséért azonban felelőtlen. Az alkotmány teljesen francia példa szerint szabályozza az elnök felelőtlenségét. A parlamentáris kormányformával nem tartja összeegyeztethetőnek az elnök felelősségét s az elnöki tiszttel összefüggésben álló kijelentéseiért is a kormányt teszi felelőssé. Egyben ímperatíve kimondja azt is, hogy az elnök kormányzó és végrehajtó ténykedése csak akkor érvényes, ha a kormány egyik felelős tagja ellenjegyezte. Büntetőjogilag is — miként a francia köztársaság elnöke — csak hazaárulás miatt vonható felelősségre a szenátus által, de a képviselőház vádindítványára.20) A francia közjogi írók szerint azonban vitás ugy a hazaárulás tényálladéka, mint az is, hogy a vád alá helyezett elnök mily büntetéssel sújtható.:ÜI) A cseh-szlovák állam sem állapítja meg a hazaárulás tényálíadékát, büntetésként azonban csak az elnöki tisztség elvesztését rendeli. Zsedényi Béla dr. (Folytatjuk.) N A minősítésben szerepet játszó lelki tények nyomozása és bizonyítása A gyakorlati élet nemcsak fizikai cselekvésekből, folyamatokból vagy tényekből áll, hanem a földi létet uraló ember lelki megnyilvánulásaiból is, melyek nem láthatók, csak eredményeikben érzékelhetők. Amikor elfogadjuk azt az állítást, hogy az emberek nagyobbik részének életét az ösztönös cselekvések mellett túlnyomó súlyban a tudatos cselekvések uralják s ezekből tevődik össze megnyilvánulásaik láncolatos sorozata, akkor egyúttal rájövünk arra, hogy az emberi cselekvések sajátos célszerűségében magasabb s a fizikai folyamatok felett álló lelki (gondolkodási) folyamatok vannak elrejtve rugóképen, illetve a normális agyú ember tetteiből ezekre a lelki impulzusaira vissza következtethetünk. Ezeket a felszín alatt lévő, az emberek énjében rejlő belső folyamatokat a társadalmak a nemzetek életéből figyelmen kívül nem hagyhatjuk, mert épen ez a csak eredményeiben jelentkező absztrakt ténykedés a célszerűség magasabb és tudatos szempontjaiban hozta e kötelékeket össze s konstruálta azoknak ethíkaí szabályait, hogy ezzel egyúttal tudatos öncéluságának érdekében gyakorlati eredményeket érjen el. Az évezredeken át kifejlődött s mostani formájában általunk modernnek nevezett gyakorlati élet minden vonatkozása magában rejtegeti az ősember ösztönös életétől való míndínkábbí távolodás s a tudatos komplex rugóihoz való éles közeledés magvát. A büntetőjog sem hagyhatta figyelmen kívül a bűnös ember énjét, lelki világát, sőt a büntető igazságszolgáltatás első sorban erre utal, az anyagi bün29) E határozatot a képviselőház csak a képviselők kétharmadrészének a jelenlétében és kétharmad többséggel hozhatja meg. 30) André Lebon : ,,Das Verfassungsrecht' der französischcn Republik." 57. 1. Tübingen 1909. tetőjog pedig a fizikai cselekvésekből kapcsolatokat igyekezett találni lelki folyamatokkal. A különféle büntetőtörvénykönyvek és törvények sok ilyen szempontot ragadnak meg, ezek közül jelen sorokban pusztán a bűncselekmények minősítésében tényálladékí elemkép említett lelki jelenségeket tárgyaljuk s ezeket is csak a nyomozás és a bizonyítás szempontjaiból. A magyar büntetőtörvénykönyv anyagi részében legélesebben a gyilkosságról és a szándékos emberölésről szóló 278. illetve 279. §-ok emelnek kí leíkí motívumokat, mint a minősítésben rendkívüli jelentőséggel bíró tényálladékí elemeket. Az előbbi szakasznál az előre megfontolt szándékra, az utóbbinál a hírtelen felvetődött szándékra való utalás képezi minősítő magvát a végrehajtott fizikai cselekménynek. Ezt a két bünmeghatározó szakaszt vehetjük iskolapéldának témánk kibogozásánál. Ezekből kiindulva már ís felvethetjük a kérdést, hogy a vádemelést előkészítő nyomozás milyen támpontokat használhat fel ezen minősítő lelki motívumok felszínre hozásánál és melyek azok a felszínre hozott adatok, melyek a bizonyításnál elfogadottá tehetik a gondolatvilágban elrejtett tények fennforgásának vagy fenn nem forgásának megállapítását. Mivel príncípíálís jellegű feleletre van szükségünk, nem a nyomozás technikai lebonyolításának mikéntjét, hanem pusztán általános irányelveket kell e téren felállítanunk. Lelki tényekről lévén szó, önként adódna, hogy a gyanúsított őszinte vallomása lenne a legautentikusabb megvilágítója az énjében, a gondolkozásában lezajlott folyamatnak. Hogy azonban mikor őszinte a gyanúsított vallomása, azt sokszor a mentegető hazugságaiban kapkodó ember maga sem tudja. Még a bűncselekmény fizikai részének az őszinte beismerése sem vonja mindig maga után a bűnöző lelkének őszinte feltárását. Ez tehát nem — legalább ís egyedül nem lehet alapja a gyanúsított lelkéhez vezető útnak, hisz a bizonyítás sem fogadja el pusztán bizonyítéknak a beismerést, egyéb bizonyítékra ís szükség van* Ezeknek az egyéb bizonyítékoknak azonban nemcsak a tettes személyére a végrehajtás mikéntjére, hanem a tettes lelki impulzusaira ís kell vonatkozníok. Csakhogy épen itt van a bökkenő, ha a lelki motívumokat megvilágítható beismerés nem teljesen elfogadható alap, míkép lehetséges „egyéb bizonyítékok" utján a lélek rejtelmeibe behatolni. Az emiitett bűncselekmények elkövetőiből míkép emelhetjük kí azt, hogy volt e a bűncselekményt elkövetni szándékuk, vagy míkép állapíthatjuk meg ennek a szándéknak tudatos érlelését — a megfontoltságot ? Mivel az ember belsejébe nem láthatunk, sem elmúlt, sem a jelen időben létező gondolatokat ki nem olvashatunk, — egyetlenegy módszer áll rendelkezésünkre : a tényekből való logikus vísszakövetkeztetés. Tehát a nyomozás indirekt utakon kereshet csak meg lelki motívumokat s tényekből következtethetnek csak vissza lelki megmozdulásokra; a bizonyítás viszont ezen a módon juthat megállapításokhoz. Tudjuk azonban azt, hogy már e példakép: félhozott két bűncselekmény minősítésénél, illetve szétválasztásánál a lelki folyamatnak — a szándék időtartam! huzamosságának megállapításán, illetve bizonyításán mily óriás súlypont fekszik, mert a.z előre fontolt, — tehát huzamos időn át tudatosan érlelt szándék fenforgása a legsúlyosabb büntetést — a halál büntetést —, míg a pillanatnyilag keletkezett szándék csak szabadságvesztést von maga után az emberi élet erőszakos kioltása esetében. Legalább ilyen jelentőségű a disztíngválás a szándék szempontjából a szándékosnak látszó, de valójában gondatlanságból okozott emberölés