Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 1. szám

(33) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 külön § keretében kívánatosnak találja a kar fenti hiány pótlását. 5. A kar az egyetemes tanügyi bízottság összetételére vonatkozólag mindössze annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy abban „minden főísko la tanári kara legalább egy-egy taggal legyen képviselve". A főiskolák jelentősége ezt megköveteli. 6. A „tanügyi rendszert" stb. illető tervezeti pontokra vonatkozólag á kar a következő észrevételeket teszi t a) A 33. §-nak az egyetemes közgyűlés által engedélyezett tankönyvek használatára vonatkozó intézkedései nem lehetnek érvényesek a tanszabadság elvére épített főiskolákra vonatkozólag. b) A 3Í. §. azon intézkedése, hogy a közép-, szak- és felsőískolaí tanárok abban az egyházközségben, egyházmegyében ts egyházkerületben, amelyben működnek a közép-, szak- és főiskolai tanácsi elnöki, az egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi felügyelői tiszten kívül minden tisztségre megválaszthatók, az összeférhetetlenség elvének részben téves felfogásából magyarázható csupán. Ugyanis annak meg van a teljes jogosultsága, hogy a tanárok a saját fentartó hatóság felügyelői tisztségéből, valamint az illetékes iskolaszék elnökségre való megválasztásból kísárassanak. Ámde annak nincs semmi indokolható oka, hogy pl. egy az egyházkerület fenntartói hatósága alatt álló tanítóképzői, igazgató vagy tanár, avagy egy szintén egyházkerületi (esetleg egyetemes) fenntartó hatóság alatt álló jogakadémiai tanár ne lehessen elnöke az egyházközségnek, avagy az egyházmegyének, amellyel nincs semmiféle alárendeltségi jogviszonyban, függésben. Épp ezért e szakasz módosítandó volna és pedig ugy, hogy a polgári, szak- és főiskolai tanárok nem választhatók meg az illetékes iskola tanácselnökévé, azon egyházi testületi szerv felügyelőjévé sem, amelynek fenntartói joghatósága alatt állanak, (így pl. az egyházkerületi jellegű szakiskola, a jogakadémia tanára ugyanazon egyházkerület felügyelőjévé.) c) A tanerők választását szabályozó §-okra vonatkozólag a kar megjegyzése az, hogy ezek egyrészt nem kímerítőek, másrészt a helyi szabályrendeletben foglalt intézkedésekre és előírásokra nincsen tekintettel, amiért is kívánatosnak tartja a kar azt, hogy a helyi vonatkozó szabályrendeletek figyelembe vételével az összes szükséges kellékeket stb. körülíró ujabb és részletesebb rendelkezések kidolgoztassanak. d) A tanerők nősülésére és gyermekeiknek vallására vonatkozó és a 38 §-ban*) foglalt tervezetre vonatkozólag a tanári kar csak annyit jegyez meg, hogy az itt tervbe vett intézkedések szöges ellentétben állanak az „apellatío tamquan ab abusu" elvével, nem különben az Í868: LIII. Í2. §. és az Í894: XXXII. í—4. §-aíval, úgyszintén az Í894: XXXI. t.-c. szellemével. Emellett a tervezet ama rendelkezése is tarthatatlan, jogi szempontból hogy a rendelkezés ellen vétő ez „állásáról íemondottnak" vehető. Az egyházi tanügyi alkalmazottak s mint ilyenek csakis rendes fegyelmi uton mozdíthatók el állásaikból. A jogakadémiával foglalkozó tervezeti pontokra vonatkozólag a tanári kar a következőket jegyzi meg: +) 38. §. így szól: A tanerők csak evangélikus, vagy református egyénnel léphetnek házasságra s kötelesek házasságukat egyházílag megáldatni, gyermekeiket az evangélikus vallásban nevelni, református egyénnel való házasság esetén pedig gyermekeiknek az evangélikus egyházhoz való tartozandóságát törvényes módon biztosítani. Aki ezen rendelkezés ellen vét, az állásáról lemondottnak vétetik s állásából a legközelebbi egyházi felsőbb hatóság által, fegyelmi eljárás mellőzésével elbocsátandó. Nös, illetve férjes tanerők csak abban az esetben alkalmazhatók, ha az előbbiekben foglalt rendelkezéseknek megfelelnek. a) Tekintettel jelen kritikai megjegyzések a pontban kifejtett elvi álláspontra, kívánatosnak tartja a tanári kar a felügyeleti jogkör szabatos megállapítását a Í08. §-ban a következőképen: „A jogakadémia felett a felügyeletet az egyházkerületi elnökség, mint illetékes fenntartó hatóság és az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő gyakorolja* b) A tervezet 96. §-ának ama rendelkezése, hogy a főiskolák tán- és vizsgálati rendszerét aZ egyetemes közgyűlés állapítja meg, nem vihető keresztül, mert a tanulmányi szabályzat és a vizsgák megállapítása az Í790—9í-íkí XXVI. t.-c. értelmében is az állam jogkörét képezi, tehát legalább is ide teendő : „e vonatkozó országos törvények és rendeletek korlátain belül." c) A jog- és államtudományi kar személyzete (Í09. §.) a kar javaslata értelmében kiegészítendő volna ugy, hogy a nyilvános rendes-, nyilvános rendkívüli-, címzetes rendes- és címzetes rendkívüli- és magántanárokból áll. d) A Kar véleménye szerint célszerű volna továbbra is a dékánt (ÍÍO. §.) a jelenleg érvényben lévő szabályzat értelmében, tehát 3 év tartamára megválasztani a tanári kar által javaslatba hozott egyén a tervezet egy évre szóló határidejével szemben. A dékáni adminisztrációnak kivált az államsegély megszűnte óta megszaporodott teendői kívánatossá teszik, hogy a bonyolult igazgatásba belegyakoroít egyén legalább 3 évig szolgálja a főiskolát* A prodékánt ezentúl ís az eddig érvényben lévő szabályzat értelmében a tanári testület választaná és megválasztását tudomásvétel végett bejelenti az illetékes főhatóságnak. e) A ííí — ÍÍ2. §-okat részben módosítaná akar és pedig a kővetkezőképpen: „megválasztható oly egyén, akinek a tanszék egyik főtárgyát felölelő doktori oklevele van." Lehetséges ugyanis, ha valaki a tantzék egyik tárgyában kiváló tudományos és gyakorlati eredményeket ért el s így tekintetbe véve, különösen a napjainkban észlelhető csekély succrescentíát — az illető alkalmazása felettébb kívánatos, de pl. nem jog-, hanem államtudományi doktor. f) A ÍÍ3. §-ra (magántanári képesítés) vonatkozó rendelkezések helyett célszerűbbnek vélné a tanári kar az állami egyetemekre nézve érvényben lévő magántanári képesítő szabályzatnak némi módosítással való átvételét s az illető kérdések behatókb szabályazását. Dr. Bruckner Győző Dr. Schneller Károly c. t. dékán. jogfcarí jegyző. Í417. sz. Hirdetmény. A leckekönyvek február hó 25-íg az előadó tanárokkal aláíratandók és legkésőbb február hó 28-íg dékáni láttamozással ellátandók. Figyelmeztetem a joghallgató ifjúságot, hogy utólagos láttamozási nem eszközlök és ez esetben a tanulmányi félév nem lesz érvényesíthető. Miskolc, Í925. febr. J2-én. Dr. Bruckner Győző a jog- és államtudományi kar e. í. dékánja. HHf%a«r-f/ KÖNYV- ÉS PAPIRKERESJ JIYIU lf t KEDÉSE = MISKOLCON Széchenyi-ucca I. szám. Telefon 194. Kaphatók a legnagyobb választékban szépirodalmi és szakkönyvek, ifjúsági iratok, zeneművek, iró- és rajzszerek, üzleti, irodai és levélpapírok stb. stb. „M O V E" tagoknak öt százalék engedmény