Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [2. r.]

Éísó évfolyam m 7—8. szám ^ Jp" — Miskolc, Í925 jwlíus —augusztus MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA ÉS A MISKOLCI ÜGYVÉDI KAMARA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, a jogakadémia jog- és államtudományi államvizsgálóbízottságának kültagja ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 90.000 K., félévre 45.000 K. Egyes számára 16.000 korona TARTALOM: Zsedényí Béla dr. jogakadémiai tanár: A csehszlovák köztársaság alkotmánya (II. folytatás). — Unger JenÖ dr. m. kir. rendörfogalmazó : A minősítésben szereplő lelki tények nyomozása és bizonyítása. — Szilágyi Antal dr. jogakadémiai címzetes ny. r. tanár, egyetemi m. tanár, kir. törvényszéki tanácselnök : Okozatosság a magánjogban. — Vatentényi Gáspár dr. phií. et pol. kereskedelmi iskolai tanár: Rendszeres magyar kultúrpolitikát ! — Barta Jenő dr. miskolci ügyvéd: A kényszeregyezségí eljárás vélt és valódi hibái. — Ambrózy Ágoston dr. szikszói kir. járásbiró *. Büntetőjogi gondolatok. I. - If j. Tornán Kálmán jogszigorló : Uj Összeférhetlenség' intézmény a perrendi novellában. — Ifj. Mikulecz Antal IV. éves joghallgató : Az állam magángazdasága (III. folytatás). - KÖNYVSZEMLE: Zsedényi Béla dr.: Ferdinándy László : Az országgyűlés reformja és az ideiglenes alkotmány. JOGAKADÉMIA : Dékán évi jelentése és egyéb hivatalos hírek. — ÜGYVÉDI KAMARA hirei. r Csengey Gusztáv t — HÍREK. ^\ A csehszlovák köztársaság alkotmánya III. A végleges alkotmány. A csehszlovák állam végleges alkot nánya is a kínerezett nemzetgyűlés müve. Nem a kílátásbahelyezett alkotmányhozó nemzetgyűlés alkotta, - mely a tiszta választások feltétele mellett, az állam valamennyi, bármely rendelkezés alapján erre jogosult polgára által megválasztva, erre hivatott lehetett volna, — hanem a kínevezett, régi nemzetgyűlés, mely erre vonatkozó felha talmazását a národní vybortól nyerte. A törvényhozó szerv tehát, mely a végleges alkotmányt megalkotta, még mindég forradalmi szerv volt és így rendelkezése* is, — különösen annak a figyelembevétele mellett, hogy benne a nemzetiségi kisebbségek képviselve egyáltalán nem voltak, — csak forradalmi rendelkezések. A csehszlovák állam végleges alkotmánya sem más tehát, mint forradalmi törvény, mely épp a fenti okoknál fogva, oktroj jelleggel bír. E tényen nem változtat lényegileg az a vélt sanctío sem, mely szerint az alkotmánylevél értelmében választások alapján összeült uj nemzetgyűlés, azáltal, hogy az alkotmányt nem változtatta meg, azt egyszersmind szentesítette is. Az alkotmány törvényes ereje mellett ez a sanctío legfeljebb az esetben volna erősítésül, a jogszerűség látszatával felhozható, ha a csehszlovák alkotmány „hajlékony alkotmány"6) volna. Az Í920. évi február hó 29-én kibocsátott törvény azonban, alkot 6) Bryce meghatározása. mányíevélbe foglalva a csehszlovák állam alkotmányát, azáltal, hogy az alkotmánylevélben foglalt rendelkezések, valamint a később hozandó, de alkotmányi törvé nyek megváltoztatását is nehezebb feltételekhez köti,7) dístíngvál alkotmányi, illetve alaptörvények és köztörvények között s evvel a csehszlovák alkotmányt is a „merev alkotmányok"c') kritériumaival ruházza fel. De különös erővel domborítják ki az alkotmány levél e jellegzetességét az alkotmánylevelet bevezető és szintén alaptörvényi jelleggel bíró azon végrehajtási rendelkezések is, melyek szerint: először az alkotmánylevéllel ellenkező törvények érvénytelenek ; másodszor az aíkotmányíevél rendelkezései csak oly törvények által módosíthatók, melyek törvényileg alkotmányi, tehát alaptörvényekként jelöltetnek meg ; harmadszor pedig egy alkotmánybíróság határoz afelett, hogy a csehszlovák köztársaság valamint a Ruthénföld autonóm törvényei a fenti rendelkezéseknek megfelelnek-e ? E rendelkezésekkel az alkotmányt alkotó nemzetgyűlés a merev alkotmányok tipikus példáját teremtette meg. Megfosztotta azonban evvel a parlamenti szuverénítást legjellegzetesebb jellemvonás ítól. Dícey, aki Bryce nyomán merült el a merev és hajlékony alkotmányok taglalásába, a parlamenti . szuverénítás három fő jellemvonását különbözteti meg : először a törvényhozás hatalmát arra, hogy minden törvényt szabadon és egyformán megváltoztathasson; másodszor, hogy nincs semmi külömbség alkotmányi és egyéb törvények között; harmadszor pedig, hogy ne álljon módjában, sem bíróságnak, sem egyéb hatalomnak bármily parlamenti végzemény hatálytalanítása^. A csehszlovák alkotmány e jellegzetes vonásokat nemcsak hogy nélkülözi, hanem ezekkel homlokellenest ellenkező rendelkezéseket tartalmaz s így — bár az alkotmány a népszuverénítás elvét hangoztatja — a népparlament szuverénítása koránt sem állapítható meg belőle. Annál kevésbbé természetesen, mivel mind e rendelkezések csupán arra vannak hívatva, hogy a csonka és kínevezésen alapuló nemzetgyűlés politikája, azaz a národní vyborbol eredő hatalom — in contínuo — továbbra is az eddigi letéteményesek kezében maradhasson, így azonban az alkotmány hallgatólagos sanctíoja sem következhetík be a választások alapján összeült nemzetgyűlés által s az továbbra is forradalmi törvény marad. 7) Az alkotmánylevél 33 §-a az alaptörvények megváltoztatásához mindkét házban az összes tagok háromötödének hozzájárulását kívánja meg. 8) Dícey A. V. „Bevezetés az angol alkotmányjogba" 85 1. M T. A Budapest. 1902. Miskolci Ügyvédi Kamara 666/1925. sz. határozata értelmében a Kamara tagjai a lapot tagdíjuk fejében kapják.