Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 8. szám - Eltérés a rendes birói illetőségtől

- 64 — jugent utile á l'interét des créanciers, ce que le faiili acquiert par l'exercise de son industrie nouvelle, sous la deduction des dettes et charges affectant cetté acquisition.« Vagyis a csődtömeghez tartozik ugyan, mit a bukott uj tevékenységével szerez, dc levonandók az ezen uj szerzeményre vonatkozó adósságok és kiadások. Mit jelent ez egyebet, mint hogy a csődnyitás utáni hitelezőket illeti a csődalatti szerzemény az ezt közvetített befektetéseik arányában ? Mit egyebet, mint hogy a csődalatti brutto-szerzeményből csak a netto-szerzcmény, vagyis csupán a tiszta nyereség, a valóságos, positiv vagyonszaporulat a csődtömegé ? Sarkall pedig a döntvény annak felismerésén, hogy ugy jogi, mint gazdasági értelemben gyümölcsnek, gyarapodásnak, szerzeménynek csakis a beruházáson, a termelési költségeken felüli plus tekinthető. Hogy különben a franczia csődlegislatió is tudott humánus lenni a bukottak irányában, ha kellett, még a kötelem abstrakt hatalmának rovására is, hogy a csőd gazdasági és erkölcsi jelentőségéről vallott felfogásában nem sülyedt le Dr. Králik elméletének színvonalára, a mely szerint minden bukott egy-egy megtestesült rosszlelküség, csalárdság, következve feltámasztásra nem méltó gazdasági erő, arról a francia csődjog nem egy intézménye szolgáltat bizonyságot. Hogy többet ne emlitsünk, csak a Code civil 1265. skvk., a Code de commerce 566. skvk. czikkeiben szabályozott cessio bonorum, vagy a Loi sur les faillites et banqueroutes 539.541 czikkeiben szabályozott rehabilitation intéz ményére utalunk. Az uj német birodalmi csődrend álláspontjának Dr. Králik Lajos részéről való megtámadtatását természetesnek találjuk. A támadás heve és az érvelés modora ugyanis arról tesznek bizonyságot, hogy czikkiró a német csődrend álláspontját a csődalatti szerzemény kérdésében meg sem értette. Attentatumnak nyilvánítja a csődalatti szerzemény felszabadítását, mert ezzel mód van adva a bukottnak arra, hogy a csődalatti szerzemény erejéig hitelezőinek hatalma alól kibújjék. A csődmondás — ugy szól Dr. Králik — biztos és törvény által szentesitett módja lesz annak, miképen húzhatja ki magát az adós kötelezettségei alól. Szerinte tehát a csődalatti szerzemény nem csak a csőd tartamára szabadittatnék fel, hanem egyszer és mindenkorra, vagyis az, a mit a közadós csödnyitás után saját tevékenysége által szerez, sőt a német törvény szerint a csődalatti szerzemény egyátalában, soha és semmi körülmények között, a csőd megszüntetése után sem képezhetne a csődhitelezők számára kielégítési alapot. Azon körülmény, hogy valami csőd alatt szerzett vagyon, örök hozzáférhetlenséget biztositana. Ezen felfogás mellett csakugyan lehet szólni jogfosztásról. Azonban a dolog nem így áll. Midőn a német csődrendtartás 1. §-a a csődalatti szerzeményt a csődtömegtől elvonja, nem akar egyebet, mint azt a csődtömegbe való ipso jure háramlás alól a csődeljárás idejére felmenteni, vagyis nem akarja megengedni a csőd hitelezőknek, hogy mielőtt még a csődnyitáskori vagyon felosztása megtörtént volna, már a csődalatti szerzemény ellen is mehessenek. A csődalatti szerzeménynek a csődtartamára való felszabadításával a törvény csak haladékot ad a bukottnak csődhitelezőivel szemben. Mihelyt a csőd formailag végét éri, újból feléled a régi hitelezők joga és követelésük ki nem elégített részének erejéig igénybe vehetik nem csak a bukottnak csődnyitás után szerzett vagyonát, hanem a csőd tartama alatt mentességet élvezett csődalatti szerzeményét is. A német csődrendtartás alapjáról, melynek egyszerűsített csődeljárása mellett nagyon plausibilis azon feltevés, hogy egy csőd lebonyolítása nem fog többet egy évnél igénybe venni, minthogy a peressé tett csődkövetelések liquidatiójaa csőd formai megszüntetését nem akadályozza, — a csődalatti szerzemény felszabadítása nem egyéb, mint rövid idejű moratórium, azon különbséggel a közönséges szabad vagy kényszer-moratóriumoktól, hogy a csődalatti szerzeményre vonatkozó moratórium ipso jure illeti meg a bukottat. Kézen fekvő, hogy ily körülmények közt nem lehet szó az obligatio hatalmának valami hallatlan korlátolásáról, legkevésbbé a fizetési kötelezettség alól való kibújásról, a gonosznak indokolatlan dédelgeteséről. Hogy a magyar javaslat 1. illetve 5. § a sem akar egyebet, mint moratórium adása által lehetővé tenni, hogy a csőd idejére se, vagyis egy perezre se akasztassék meg a bukottnak hitel- s ezzel szerzőképessége, alaposan kétségbe vonni nem lehet. A javaslat által intendált csődalatti moratóriumra nézve érveinket ezúttal röviden csak a következőkben akarjuk jelezni.*) Leendő vagyon, jövendő kereset és szerzemény jogi. lag nem vehető zár alá. A csődalatti szerzeménynek ipSo jure háramlása: jövendő szerzemény zár alá vétele. A kozadós csődnyitás után is cselekvőképes marad. Ügyletekbe bocsátkozhatik, uj kötelezettségeket vállalhat^ Nem volna igazság, uj szerzeményéből uj hitelezőit kizárni, — kik midőn hitelt adtak, nem is számíthattak másra, mint a szerencse kedvezőbb fordulatára, a közadós uj szerzeményére. A csődhitelezők jól felfogott érdeke sem kívánja, hogy minden, a mit az adós csőd alatt szerez, a tömeghez tartozzék. A tapasztalat bizonyságot nyújt, nálunk fájdalom különösen. A közadós hamissággal párosult bukása qua de causa ? Ha nem hagyják neki még a betevő falatot sem, a bün útjára kényszeritik. Fellázad a formális jog dracói szigora ellen Elvesztette becsületét, hitelét, kenyerét, mit neki a törvény? Gondoskodik magáról. A végszükség bátoritja. De ha nem is viszi lelkiismerete a bűnbe, ellustul, közönyös tétlenségbe sülyed. Mulat vagyona romjain. A tétlenség az erkölcstelenség kapuja. Megkérgesedik. Vigyék csak hitelezői vagyonát, de nem is szerez nekik többet. Vagy minden, a mit ezentúl szerez — az asszonyé lesz és nem az ádáz hitelezőké, vagy egészen lemond az uj élet kezdéséről. A közgazdasági erő parlagon hever. Közgazdasági érdek, hogy munkás fő és kéz pillanatig se nyugodjék. Biztosítsuk a szerző- és a hitelképességet. Ez pedig feltételezi, hogy az uj szerzemény a csőd tartama alatt ne legyen kitéve a régi hitelezők támadásainak. A közadós természetes érdeke, hogy a csőd mielőbb végét érje. Még a kereskedő is ád valamit azon hatásra, melyet a feoálló jog szerint a csődnyitás bukottnak politikai, polgári és becsületbeli viszonyaira gyakorol. A csődper megakasztása különben sem áll a közadós hatalmában. Befolyása minimális. Másrészt azonban méltatlanság a közadós iránt, ha kénytelenittetnék feltétlenül a csődtömeg részére dolgozni. Mint a római »nexu obiigatus*, ki ledolgozza adósságát. De még ha dolgoznék is, saját rovására volna becsületes. Minden ujabb szerzemény ujabb distributiót igényelne, mi csak mancipiumát húzná halasztaná, gyakran ad calendas graecas. A mai bukásokat ritkán lehetséges rövid idő alatt lekeresni. Alaptalan félelem, hogy az énekes, csakhogy nyugodtan élvezhesse minél tovább huzezeres jövedelmét, húzni vonni fogja a csőd lebonyolítását. Énekes nem a mindennapi eridatarius, példakép nem szolgálhat a csődjog construálásánál. Epen az, hogy Dr. Králik az énekest ragadja ki ijesztőül, mikor a csődesetek kilenczven százaléka mindenesetre a kereskedői osztályra esik, mutatja, hogy czikkező a kivételek alapján akar törvényt csinálni a szabálynak, így kodifikál az >esetek iskolája*. Dr. Barna Ignácz. Eltérés a rendes birói illetőségtől. Megesett, hogy a felek szerződésileg magukat bizonyos birói illetőségnek alávetvén, felperes mégis a rendes birói illetőség előtt perelt; alperesnek kifogásai alapján, illetve a szerződésre való hivatkozása következtében azonban a biró illetőségét leszállította. Kérdés, helyesen-e vagy nem ? Én azt hiszem, helytelenül. Hiszem pedig ezt a dolog természetét tekintve, és hiszem a törvény szövegének értelméből kiindulva. A ptrdts 30. és következő szakaszaiban a birói illetőséget szabályozza. Megmondja, hogy ki hol perelhet, és ki hol perelhető. Fixir°ZZa tehkt felPeres ™* Jogát, hogy alperest oda idéztetheti, maiban*' tál^'alt^u érveket a ,M. Themm 1878. évi 31. skvk.