Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 6. szám - A "Magyar Jogászegylet "-ről. 3. [r.]

Tizedik évfolyam. 6. szám. Budapest, 1880. február 5. KU16n mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések ás reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Dontvények gyűjteménye" es a* „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel ecyütte.en: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT E elSfizetési pénzek b é r m e i legczél&zerübben p o 11 a u t i k üldendSk. n, vidék rJ i y ntján Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Levél a szerkesztőhöz. Hodossy Imre, a budapesti ügyvédi kamara elnökétől. — A » Magyar Jogászegyletéről. III. Dr. Dell'AdanTi Rezső ügyvédtől. — Az angol csődtörvények alapelvei. III. (A. A.) — Tárcza: Párisi levelek. II. Dr. Nagy Dezsőtől. — "Wáchter. (S. S.) — Jogirodalom. (Dr. Lőw Tóbiás : A magyar büntető-törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről és teljes anyaggyüjteménye.) Dr. Wlassics Gyula, miniszteri fogalmazótól. — Az általános magánjogi törvénykönyv tervezete. II. Rész. Dologi jog. (Folytatás.) — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlönye-bői. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felbivások). — Külön melléklet: a ^Döntvények gyűjteményéi nek egy ive. A következő sorokat vettük : Tisztelt szerkesztő ur! A ^Törvényszéki Csarnok* szerkesztőségéhez f. jaDuár hó 24-én a másolatban ide mellékelt levelet intéztem. Minthogy azonban a nevezett lap eddig levelemről tudomást nem vett, nagyon lekötelezne t. szerkesztő ur, ha ezen levél szövegét becses lapjának legközelebbi számában közzé tenni szivtskednék. Kitűnő tisztelettel Budapest, 1880. január 31-én. lekötelezettje Hodossy Imre. A » Törvényszéki Csarnok* szerkesztőségéhez czimzett levél igy hangzik: Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjának f. január hó 20 án megjelent számában olvasom azon állítást, hogy az ügy védi kamaráknál »nagyobb buzgalom, élénkebb tevékenység, erőteljes, összhangzatos törekvés nem nyilvánul.« Ezen általános állitással szemben ki kell jelentenem, hogy a budapesti ügyvédi kamarát ily vád nem érheti. Eltekintek attól, hogy a budapesti ügyvédi kamara választmánya az 1878-ik évben részint 82 ülésben, részint ülésen kivül összesen 1068 fegyelmi és 2487 administrativ ügyet, az 1879. évben pedig részben 121 ülésben, részben ülésen kivül összesen 905 fegyelmi és 2490 administrativ ügydarabot elintézett; eltekintek attól, hogy ugyanezen években 14 illetve 16 nyilvános fegyelmi tárgyalás lett megtartva. Eltekintek mondom ezektől, mert a t. szerkesztő ur ezekre nézve ugy látszik azt tartja, hogy ezek ex nobili officio történvén, számba nem vehetők. Utalok azonban arra: 1. hogy jobbára a választmányon kivül álló tagok a törvénykezési rendtartás ügyében hónapokon keresztül igen számos ülést tartottak, s az anyagot szerény nézetem szerint oly alaposan dolgozták fel, hogy e munkálat alapján a közgyűlés feliratot intézhetett a miniszter úrhoz, mely az e szakba vágó munkák közt nem utolsó helyet foglal el; 2. utalok arra, hogy legnagyobbrészt a választmányon kivül álló tagok, az ügyvédi kar nehéz viszonyai és ezek orvoslása tárgyában szintén hónapokig számos ülésben tanácskozván, egy, egész jogéletünket átkaroló s annak bajait és az alkalmazandó orvosló intézkedéseket kimerítő emlékiratot szerkesztettek, melytől az alaposságot eltagadni nem lehet; és szerkesztetett egy teljes törvényjavaslat az ügyvédi rendtartás reformja tárgyában. Ezen három munkálatot a t. szerkesztő ur helyesebb informatiója kedveért bátorkodom ide mellékelve tisztelettel megküldeni. Kereseti munkára utalt férfiakat, kik minden külön obligatio nélkül, nem is a t. szerkesztő ur által értett nobile officiumból a közügy előmozdítására ennyi időt és ennyi fáradságot fordítanak, ily férfiakat mondom nem érheti a vád, hogy buzgalmuk nem elég nagy, tevékenységük nem eléggé élénk, törekvésük nem eléggé erőteljes és összhangzatos. Fogadja, stb. Budapest 1880. január 24-én. Hodossy Imre, a budapesti ügyvédi kamara elnöke. A > Magyar Jogászegylet «-ről. V HL A jogászság testületi szellemének emelésében, mely méltóságáét, tekintélyéét szükségkép maga után vonja, a Magyar Jogászegylet elsőrendű gyakorlati feladatát és létjogosultságát találtuk. Fel kell rázni apathiájából, öntevékenységre ébreszteni és az egyesülés hatalmával felruházni azon jogászrendet, mely nem várhat semmit oly államtól, hol az igazságügy függetlenségét még csak kiküzdeni kellend. Indok e frigyre a nyomor érzete, az érdekközösség tudata kell, hogy legyen még azon elemekben is, melyektől a mai sanyarú viszonyok között erkölcsi, önzetlen lelkesedés, tudományos munka áldozatát várni nem lehet. És miután nemcsak a jogászi karok érdekei egymás között, hanem azok és az igazságügy közérdeke is a legszorosabb okkapcsolatban vannak egymással, a kellően szervezett és vezetett mozgalomnak, mely ha gyakorlati feladatát szem elől nem téveszti, biztosan megnyeri a > közömbösök« nagy seregét, a saját érdekük által vezetett és érdekükben az egylet által oltalmazandó és támogatandó birák, ügyvédek, tanárok, közjegyzők, hivatalnokok hatalmas csoportjait, meg kell nyernie idővel az ország közvéleményét is és ekkép diadalt aratnia nagy küzdelmében az igazságügy függetlenségeért, és tudományos vezetéseért a gyakorlati jog reform ok utján. A mily gyengék vagyunk most érdekeink oltalmára, gyengébbek mint bármely kereskedői, iparos, papi stb. rend, a mily fenséges lenézéssel veszik az »urak< panaszainkat, kérelmeinket, tilalmainkat: oly erősek leszünk, ha szervezve vagyunk és szervezetünk alapját az igaz ügyet akaró és értő elemek képezik. A mostani válságos átmeneti korszak vajúdásaiban általánosan érezni lehet annak szükségét, hogy irányelvek programmja vezesse az egyes állami s társadalmi érdekcsoportok rendezését, érezni lehet annak szükségét, hogy személyes párttusák politikai corruptiója fölé helyeztessék egy erős és független jogpárt. E független programmot sem adni, sem beváltani nem birja, nem akarja a jelen igazságügyi kormány. A testületi egyhangú bírálat hatalmával folytonosan ostorozni kell tehát a tudatlanság és rosz akarat azon bűnös cselekedeteit és mulasztásait, melyektől jogéletünk szenved. A gyakorlati élet mindennapi ezernyi jogsérelmi eseteit gyűjteni, azok