Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 5. szám - Intézvényezett és elfogadó - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 42 — tartozik a nagyobb mennyiségben esett havat idején eltakarítani, valamint a lefolyásra szolgáló csatornákat is jó karban tartani. 288. §. A kinek joga van az esővizet a szomszéd fedélről a maga lelkére vezetni: az köteles a csatornák, vizrekeszek és más ahhoz tartozó készületek költségeit viselni. 289. §. Az ablakjog csak világosságra és levegőre ád igényt; a kilátásra külön engedély kívántatik. Kinek a kilátásra joga nincs, ablakának berácsolására köteleztethetik. Az ablakjoggal együtt jár a nyiladék megóvásának kötelessége; aki ezen megóvást elmulasztja, az abból származó kárért felelős. 290. §. A gyalogösvény joga magában foglalja a jogot, ezen ösvényen járni, és a mennyiben a helyiség megengedi, azon magát emberek által vitetni és terhet hordani; azonban lovaglásra vagy állatok általi vitetésre nem jogosít fel. 291. §. A szekérút a gyalogösvény jogát is magában foglalja, és a jogosított ezen kívül a szekéruton kettős vagy számosb fogattal kocsizhat, lovagolhat, marhát átvezethet; azonbau nehéz terhek vontatására és marhának szabad áthajtására nincs jogosítva. 292. §. A marhacsapás a gyalogösvény jogát ugyan magában foglalja, de a szekerezésre ki nem terjed. A jogosult a marhát szabadon áthajthatja, taligát is használhat, de azon kárért felelős, melyet a marha a csapás átlépése által okoz; azonban fel van jogosítva a marhacsapást kártétel elhárítása czéljából elösvényezni, a mennyiben ez a szolgáló jószág tulajdonosának károsítása nélkül eszközölhető. 293. §. A.z ut, hidak és bürűk fentartásához mindazon személyek vagy földbirtokosok, kiket azoknak használata illet, aránylag járulnak, következőleg a szolgalmi telek birtokosa is, a mennyiben azokból hasznot huz. 294. §. A gyalogösvényt és szekérutat, ha a szolgalom czélja megengedi, a jogosulton kivülbárki más is használhatja, aki vagy az uralgó telekre menni, vagy onnan visszajönni akar. 295. §. A 291—293. §§-ban felsorolt három szolgalom számára megkívántató térnek a szükséges használathoz és a helybeli körülményekhez kell arányozva lenni, és a mennyiben határozott megállapodás hiányzik, a bíróság határoz. Ha utak és ösvények vizáradás vagy valamely más véletlen eset által használhatlanokká válnak, előbbi állapotbani visszaállittatásokig, hacsak a közrendészeti hatóság már nem intézkedett, uj tért kell kimutatni. 296. §. Az idegen telken való vizmerés, marhaitatás jogával az ahhoz való járhatás és marhacsapás is megengedtetik. Kinek joga van vizet vagy egyéb folyadékot idegen telekről a magáéra vagy saját telkéről máséra vezetni: annak joga is van az ehhez szükséges csöveket, árkokat, csatornákat és zsilipeket önköltségén készíttetni; az ily készitvények tovább nem terjedhető mértéke az uralgó telek szükséglete által határoztatik meg, és tartozik a jogosult ezen készületeket jó karban tartani és szükség esetén befedetni és tisztíttatni. III. Jogbirtok telki szolgalmaknál. 297. §. A jogbirtok telki szolgalmaknál azon teleknek birtoklását feltételezi, melynek hasznára a telki szolgalom gyakoroltatik. 298. §. Telki szolgalmaknál, melyek gyakorlatához a szolgáló jószágon építkezés vagy egyéb készitvény kívántatik : a jogbirtok ezek helyreállítása által szereztetik. 299. §. Ha a telki szolgalomnál fogva a szolgáló jószág tulajdonosa azon valamit — mire egyébként jogosítva lenne — abbanhagyni köteles: a jog birtoka az által szereztetik, ha a szolgáló jószág tulujdonosa ennek ellenére cselekedni megkisérli, de az uralgó telek tulajdonosának szóbeli vagy tettleges ellenzése folytán attól elállott, vagy ha a szolgalom leköttetik avagy elismertetik. 300. §. Ha a telki szolgalom a jogosultnak időről időre előforduló egyes cselekvényeiből áll: a jogbirtok ezen cselekvények által szereztetik. 301. §. Azok ellen, a kik a szolgáló jószágot bírják, avagy a kiket az jogilag illet, a szolgalom birtokosa birtokának védését csak akkor kérheti, ha birtoka oly szolgalmaknál, melyek építkezést vagy kész.t. veny feltételeznek, vagy melyek folytán a szolgáló elken valamit abbanhagyni kell, legalább egy évig tartott; oly , zolgalmaknál pedig) melyek időről időre ismétlő cselekményekből állanak, legalább barom [ív cselekvény előfordult, melyek legújabbika a baboritás előtt! évre esik és közte s az első birtokcselekény közt legalább már egy ev lefolyt. A felsorolt esetek mindegyikénél az uralgó telek tulajdonában való jogelődnek birtoka beszámitható. 302. §. Telki szolgalom jogbirtoka elenyészik azon telek birtokával, melynek hasznára szolgál, valamint ha ezen telek birtokosa a szolgalom gyakorlását feladta; ha oly állapot létesül, mely a szolga'orn gyakorlatát tartósan lehetetlenné teszi; és szolgalmaknál, melyek valaminek abbanhagyására vonatkoznak, valamely a szolgalommal ellenkező cselekvény által. 303. §. A jogbirtok fentartható oly személyek által is, a kik a birtokcselekvényekre megbizva niuc?enek ugyan, de ezeket azon véleményben, hogy a telket a szolgalom illeti, gyakorolták. IV. Keresetjog telki szolgalmaknál. 304. §. A szolgalom érvényesítése iránti kereset az uralgó telek tulajdonosát illeti. Ha az uralgó telek közös tulajdon, mindegyik tulajdonostársat illeti a kereset. Ha a szolgáló jószág közös tulajdon, mindegyik tulajdonostárs ellen a szolgalom iránti kereset indítható. 305. §. Felperes az uialgó telekhezi tulajdonjogát, a szolgalmat és annak háboritását köteles bizonyítani. 306. §. A ki jóhiszemüleg és szolgalomszerzésre alkalmas jogezim alapján valamely szolgalom jogbirtokát szerezte meg, a szolgáló jószág tulajdonosa jogának sérelme nélkül a szolgalom érvényesítése iránti keresetet indíthatja meg. V. Telki szolgalmak szerzése. 307. §. Telki szolgalmak a telekkönyvbe bejegyezhetők, azonban azok szerzéséhez és érvényesítéséhez telekkönyvi bejegyzés nem szükséges. 308. §. Telki szolgalmak szerezhetők: 1. élők közti jogügylet vagy végintézkedés alapján, melyben a szolgáló jószág tulajdonosa által az uralgó telek hasznára szolgalom rendeltetik; 2. birói itélet vagy egyéb hatóságnak a törvény által engedett esetekben hozott határozata alapján ; és 3. elbirtoklás által. 309. §. Telki szolgalom rendeléséhez annak beleegyezése, kit a telek haszonélvezete illet, nem szükséges. Ha azonban a haszonélvezet a telekkönyvbe bejegyeztetett, a haszonélvező beleegyezése nélkül rendelt telki szolgalom annak kárára nem gyakorolható. A telki szolgalom jogosultja ellen ezen idő alatt az elévülés nyugszik. 310. §. Közös tulajdont képező telken telki szolgalom csak az összes tulajdonostársak beleegyezésével rendelhető. Ha egyik tulajdonostárs maga rendelt ilyent, a jogügylet ő reá és örököseire nézve ugyan kötelező, és jogi hatálya, ha a tulajdonostárs utóbb a kizárólagos tulajdont megszerzi, az egész telekre kiterjed. Ha azonban egy közös tulajdont képező telek hasznára csak egyik tulajdonostárs irányában is telki szolgalom rendeltetik, a többi tulajdonostársak részére is rendeltnek tekintetik. Egy közös telken az egyik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonát képező telek hasznára is rendelhető telki szolgalom, és viszont az egyik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonát képező telken a közös telek hasznára. 311. §. Élők közti jogügylet alapján a szolgalom a 300. 8. esetében az erdekeit feleknek annak azonnali keletkezésére irányzott elvező akaratnyilvánítása által szereztetik ; a 299. és 301. §. eseteiben a jogszerzéshez a jogbirtok megkezdése is szükséges. 312. A szolgalom rendelése hallgatag is történhetik, és pedig különösen szerződésileg vagy yégintézeWeg hallgatag rendeltnek tekintetik, ha valaki két földet tulajdonul bírt, melyek egyike a másikát építkezés vagy egyéb keszitveny által terheli, és az egyik föld tulajdon ml a avagy mindkét fold különböző személyekre ezen építkezés és késik veny eltávolítása nélkül átruháztatik • ez esetben azon föld tula dt nosa, melynek hasznára ezen építkezés avagy készitvény szo gS az