Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 5. szám - Intézvényezett és elfogadó - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 43 _ ennek megfelelő telki szolgalmat veheti igénybe. Ugyanazon határozat foglal helyt akkor is, ha valamely teleknek csak egy része idegenittetik el, vagy ha közös tulajdont képező telek testileg felosztatik. 313. §. Telki szolgalmak harmincz éven át félbeszakitás nélkül folytatott gyakorlat által elbirtokoltainak; ezen időbe azonban az uralgó telek tulajdonosa jogelődeinek birtoklásását is beszámíthatja. 314. §. Telki szolgalmaknál, melyeknek gyakorlatához építkezés vagy egyéb készítmény szükségei, ha ennek létezése az elbirtoklási idő kezdetén és végén kimutattatik, a birtok az egész időközön át félbeszakadatlanul folyiatottnak vélelmeztetik. 315. §. Telki szolgalmaknál, melyeknél fogva a szolgáló telek tulajdonosa valamivel felhagyni köteles, az elbirtoklás bevégzettnek tekintendő, ha a jogbirtokot megállapitó cselekménytől kezdve az elbirtoklási idő lefolyt a nélkül, hogy a szolgáló jószág tulajdonosa azalatt a szolgalom ellen cselekedett. 316. §. Telki szolgalmaknál, melyek minden időben vagy rendesen ismétlődő időszakokban gyakoroltatnak, az elbirtoklási idő alatti birtoklás félbeszakadatlanul f'olytatottnak vélelmeztetik, ha az tlbirtoklási idő kezdetén és végén való gyakorlat kimutattatik. Félbeszakitottnak tekintendő azonban az elbirtoklás, ha kimutattatik, hogy a szolgalom egy éven át, vagy ha a gyakorlatnak ideje hosszabb idő alatt áll be, ezen időn át nem gyakoroltatott; és az elbirtoklási idő csak a következő gyakorlattól számitható. 317. §. Ha a telki szolgalom nem rendesen ismétlődő időszakokban gyakorlandó, akkor a birtoklás félbeszakadatlanul folytatottuak vélelnieztetik, hogyha az három izben gyakoroltatott és az első és utolsó gyakorlat közé legalább harmincz évi időköz esik. Ha bebizonyittatik. hogy ezen idő alatt a szolgalom gyakorlatára több alkalom volt, az elbirtoklási idő félbeszakitottnak tekintetik, ha a jogosult ki nem mutatja, hogy ezen alkalomkor is használta a szolgalmat. 318. §. ' A birtoknak az egész elbirtoklási időn át jóhiszemünek és hibátlannak kell lenni. A jóhiszeműség és hibátlanság vélelmeztetik. Különösen erőszakos birtokcselekménynek tekintendő, mely a szolgáló jószág tulajdonosának tettleges megakadályozása ellenére eszközöltetett. Alattomos birtoknak pedig tekintendő, mely oly módon gyakoroltatott, nehogy a szolgáló jószág tulajdonosa arról tudomást szerezzen. 319. §. Az elbirtoklás félbeszakittatik: 1. ha a szolgáló jószág tulajdonosának kértére az uralgó telek tulajdonosa a szolgalom gyakorlatától biróilag eltiltatott; 2. ha a jogosult a magánzálogolást eszközölte és ezt a bíróságnak bejelenté; 3. a tulajdoni kereset megindítása által; 4. az uralgó telek tulajdonosának azon elismerése által, hogy a szolgalom nem illeti. 320. §. A szolgalom elbirtoklási ideje nem kezdődik, és a már megkezdett nyugszik, ha és amig a szolgáló telek tulajdonosa oly helyzetben van, melyben ellene a tulajdoni kereset elévülése nem folyhat. 321. §. Elbiitoklás által a szolgalom oly terjedelemben szereztetik, melyben az az elbirtoklási időn át egyenlő módon gyakoroltatott. 322. §. A szolgáló jószág tulajdonosának a szolgalom természete által ki nem zárt közös használási jo^a (272. §.) ellenében a tilalmi jog az elbirtokolt szolgalommal összeköttetik, ha az elbirtokló a tulajdonost a közös használattól eltiltja, és ez az elbirtoklási időn át- ebben megnyugodott. VI. Telki szolgalmak elenyészte. 323. §. Telki szolgalmak e'enyésznek: 1. ha az uralgó telek tulajdonosa, vagy közös tulajdonnál az összes tulajdonostársak elállanak és a szolgáló telektulajdonosa avagy egyik tulajdonostárs is az elállást elfogadja; 2. ha a jogosított tulajdonos a szolgalmat a szolgáló jószág tulajdonosának végintézeüleg hagyja; 3. a bizonyos időig avagy bontó feltétel alatt rendelt szolgalomnál ezen idő vagy feltétel beálltával; 4. ha a szolgalmat rendelőnek tulajdonjoga időhez vagy bontó feltételhez kötve volt, ezen idő vagy feltétel beálltával; 5. ha az uralgó és szolgáló telek tulajdonjoga egy személyben egyesül; 6. a szolgáló vagy uralgó telek elpusztulásával, avagy azon minőségük megszűntével, mely nélkül a szolgalom nem gyakorolható ; 7. bíróságnak vagy egyéb hatóságnak jogerejü határozata folytán a törvény által rendelt esetekben; végre 8. elévülés által. 324. §. Hallgatag elállásnak tekintetik, ha az uralgó telek tulajdonosa a szolgáló telek tulajdonosának oly engedményt tesz, mely mellett a szolgalom többé nem gyakorolható. 325. §. A 324. §. 5. pontja esetében a szolgalom feléled, ha az egyesülés csak ideiglenes volt, vagy ha a jogügylet, melynél fogva az egyesülés történt, érvénytelenittetik. Úgyszintén ha a szolgalommal terhelt telekre később egy harmadik részére jelzálog jegyeztetett be, és a szolgalomra jogosult ezen telket megszerzi, a nélkül, hogy a jelzálogi követelés fizetését elvállalta: ezen jelzálogi követelés érvényesítése esetére az egyesülés ellenére szolgalmi jogának visszaállítását telekkönyvi bejegyzés által fentarthatja. 326. §. A 324. §. 6. pontja esetében a szolgalom feléled, ha a telek, ugy annak a szolgalom gyakorlatára szükséges minősége helyreállittatik. Elpusztulásnak tekintetik, ha a tulajdonos épületét lebontja, és ezt azon helyen, melyhez a szolgalom gyakorlata kötve volt, fel nem építteti; ez esetben azonban, valamint minden egyéb esetben is, amidőn a szolgáló jószág tulajdonosa saját tette által a szolgáló jószágot a szolgalom gyakorlatát kizáró állapotba helyezi, a szolgalomra jogosított aránylagos kártalanítást követelhet. 327. §. Elévülés által elenyészik a telki szolgalom, ha az harmincz éven át sem az uralgó telek tulajdonosa sem annak hasznára más személyek által, és pedig még részben sem gyakoroltatott. 328. §. Oly telki szolgalmak elévüléséhez, melyek csak ritkán és nem rendesen ismétlődő időszakokban gyakorolhatók, megkívántatik, hogy a harminczévi elévülési idő alatt az ily jog gyakorlására legalább háromszor nyilt alkalom, és az első alkalomtól kezdve harmincz éven át a jog nem gyakoroltatott, és nem szükséges, hogy az utolsó alkalom az elévülési idő végére essék. (Folytatása köv.) Különfélék. — A. „Magyarország'' kriniiualistája elmélkedik a kasino előtti mozgalomnak az uj magyar büntető-törvénykönyv alapjáról való minősítése felett. Czélja ugyan nem a helyes qualificatio megállapítása, hanem »azt kimutatni, hogy az uj büntető-törvénykönyvnek, kitűnő tulajdonai daczára, mily hiányai vaunak.« Kényelmesebbnek találván a codex felett, mint a codex szerint igazságot szolgáltatni, könnyedén ráolvassa a szerinte különösen birói körökben gyakran hangoztatott sententiát: »Szép az a theoria — demégsejő a büntetőtörvény. Miért e stigma ? Mert annyi az idevágó paragraphus, a hány a tüntető, a hány és a mennyifélék a tüntetés egyes evolutiói; mert annak minősítésére, a mi négy napon, különböző helyeken, különböző csoportok vagy egyének által, más és más szándékokkal elkövettetett, nem egy mindent átölelő bünminősités áll rendelkezésre, hanem a különféle, részint összefüggő, részint össze nem függő cselekményekben nyilvánult mozgalom tényálladékának megállapítására a paragraphusok egész sorozata között lehet »válogatni« ; sőt mert az a nevezetes véletlen is könnyen megeshetik, hogy a fák között elvész az erdő és a budapesti zavargások majd büntetlenül maradnak a sok qualificatio és büntetési tétel miatt; mert a magyar btk. szerint helyt foghat az a hallatlan theoria, hogy a biró valamely osztály stb. elleni lázadás esetében nemcsak a ] 53. §-t, hanem, a mennyiben a lázadó csoport valamely községet, házat stb. megtámadott vagy hatalmába kerített, a btk. 154. §-át is, sőt a mennyiben a lázadó csoport rablást, gyujtogatást, pusztítást, vagy egyes személyek ellen erőszakot követett el, még a btk. 155. § fit i s alkalmazhatja; mert ha a biró nem akar a tüntetésben lázadást látni, alkalma nyílik még sok paragraphus között válogatni, ott van a 175. §., inkább ráillik a 176. §., no de még lehet alkalmazni a 165. §-t, illetőleg a bür.tetés kimérésére nézve még a 168. §-ban foglalt rendelkezést is. — Ismerjük mi is a codex hibáit. De e támadással szemben, melynek az ideális és reális concursus, a delictum complexum stb. csak theoria, melynek ugy látszik tudomása sincs arról, hogy ugyanazon cselekmény, mennyivel inkább tehát több önálló cselekmény, a büntető-törvény több rendeletét is sértheti (btk. 95. §.), hogy léteznek qualifikált. sőt privilegiált büntetési tételek, hogy a törvényhozó gyakran a büahalmazati elvek kizárásával az idealiter vagy reáliter concurráló cselekmények-