Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 5. szám - Párisi levelek. 1. [r.]

_ 40 — turara. E tekintetben az 1869. évi törvény következőleg intézkedik. Ha a képviselőház valamely tagja (a memberof the house of Commons) csőd alá kerül, a megnyitástól kezdve egy éven át mandátuma fel van függesztve; sem nem ülhet sem nem szavazhat ez n idő alatt a képviselőházban, ha csak ezen időn belül vagy a csődnyitás meg nem semmisittel ett (is annulled), vagy ha a jelentkező hitelezők nyilvánítják, hogy ki vannak elégítve. Ha ez egy év alatt meg nem történik, akkor a csődbiró jelentést tesz a képviselőház elnökének (to the Speaker) és ennek alapján a képviselő elveszti mandátumát és uj választás iratik ki. Azonban ha valamely parliamenti képviselő bíróság előtti felszámolásban van hitelezőivel, ez által képviselő mandátuma nem érintetik. Felsőházi tagok (peers of the realm) szintén azon idő alatt, melyben csőd alatt vannak, a főrendiház üléseiben és szavazataiban részt nem vehetnek. Miután azonban a peeri méltóság el nem veszíthető, újra jelen lehetnek az üléseken, mihelyt a csőd megszűnt, vagy a hitelezők kielégíttettek. Ha valamely békebiró (justice of the peace) csődbe jut vagy hitelezőivel birói uton kiegyezett, nem lehet többé békebiró, hacsak a királynő által újra ki nem neveztetett. Ha az adós egyházi javadalommal biró pap (a beneficed clergyman), a tömeggondnok a javadalom jövedelmeit sequestrálja, azonban a jövedelemből a püspök által rendelt helyettesnek fizetése elsőbbséggel bir, vagy ha az adós továbbra is meg marad a hivatalban körülmények szerint meghatározandó jövedelmes equestrum alul kivétetik. A csödmegnyitás (proceeding to adjudication). Mielőtt valaki ellen a csőd megnyitható, szükséges, hogy legalább 50. L. St. v. 500 forintot kitevő összeg erejéig akár egyes, akár több hitelezőnek tartozzék és hogy azon felül olyan cselekvényt követett el, mely a csődnyitást maga után vonja (act of bankruptcy). Ezen cselekvények a következők: 1. Ha az adós Angliában vagy másutt vagyonát hitelezői javára valamely meghatalmazottra vagy gondnokra ruházta. Ilyen esetben nem szükséges azt bizonyítani, hogy az adós szándéka hitelezőit kijátszani és adósságainak törlesztését elhalasztani, mert a birói gyakorlat szerint csődnyitásra alkalmas cselekvénynek vétetett, ha fizetésképtelen adós ellentétbe helyezni. Lassankint a közvélemény nyilatkozik, s a kormánynak nincs egyéb dolga, mint elfogadni.* »Azt mondják, bogy az angolok szeretik törvényeiket. Meghiszem, ők maguk csinálták azokat. Ugy szeretik törvényeiket, mint a bogy nálunk a paraszt szereti földjét. Angolországban a törvény a nemzet kebeléből, a nemzet szelleméből nő k i.s »Mi nem vagyunk Angolországban. De az oly emberek, kiknek erős akaratuk van, sokat tehetnek. Mi szeretetre mélió, de hanyag nép vagyunk. Mi minden akaratot s véleményt készséggel elfogadunk, melynek igazsága és hasznossága bebizonyíttatott. Kitartással és bátorsággal tartós és termékeny müvet tudunk létesíteni.« (És mi magyarok nem tudnánk ?!) »Nagy dolgoknak kicsiny a kezdete. Még nincsenek oly forrásaink és oly berendezésünk, mintáz angol és amerikai társaságoknak; de igen is vannak indokaink olyanokat reményleni.« Ezek voltak Laboulaye szavai, s ezek közt a legutolsók a remény kifejezői. Reményeiben nem csalatkozott, várakozáson felül teljesültek azok. A »Société De La Legislation Comparée« ma már egy hatalmas, a világ összes civilizált államait átkaroló társaság. S mindezek után kérdem, hogy hát mi mit várhatunk? Saját csekélységem részéről én a lehető legjobbat reményiem. Azt nem tehetjük fel, bogy a Magyar Jogászegylet valaha oly hatalmassá iegyen; nekünk ehhez tehetségünk nincs. Mi csak egyre törekedhetünk, s ebben a tekintetben el is kell érnünk azt a niveaut, hogy oly jó talajt készítsünk elő magánjogi törvényhozásunknak, mint a milyet a franczia társaság már eddig is készített s még ezután készíteni fog. A társaság folyó évi január hó 1-én megjelent »Bulletin«jében megtaláljuk a többi közt a társulat »alapszabályait« (Statuts) és szabályzatait (EéglemeDts). Az alapszabályok 18 §-ából állanak, ép ugy mint a Magyar Jogászegyletéi, mely utóbb nak az előzök mintául szolgáltak, és mondhatjuk, hogy Jogászegyletünk alapitói jobb mintát alig vehettek volna. Megvan legelső kelléke, a rövidség; hosszis és minotiosus szabályok csak hátráltatólag hatnak s a szabad működést akadályozzák. Dr. Nagy Dezső. ilyen vagyonátruházást eszközöl, mert ez ugy tekmtet.k, mintha az által vagyonának felosztását és adósságainak törlesztését a csődtörvényekben foglalt határozatoktól eltérő módon szándékolja. Nem a hitelezők által választott, hanem az adós által kijelölt egyén kezeli ilyen esetben az átadott vagyont, és ennél fogva nincs kizárva azon eset, hogy a vagyon olyan hitelezőnek adatik át, akinek az adós kedvezni akar. Ilyen esetben pedig a többi hitelezők károsodhatnának. Azért ilyen önkénytes vagyonátruházás esetében saját jogaik védelme végett kérhetik a csőd megnyitását. Külföldön eszközölt ilyen vagyonátadás csak annyiban jöhet Angliában tekintetbe, a mennyiben olyan vagyonra vonatkozik, a mely az angol törvények uralma alatt van. 2. Ha az adós Angliában vagy másutt csalárd módon vagyonát vagy ennek egy részét valakire átruházta. (Fraudulent disposition). Ennél fogva a vagyon átruházása bizonyos hitelezők részére már lejárt követelésekért, csalárd ügylet, mert más hitelezőket megakadályozza, hogy saját követelésüket végrehajtás utján érvényesíthessék. De az egész vagyon bona fide eladása nem szolgálhat okul a csőd megnyitására, mivel az eladó áruk helyett pénzt kap. Ilyen ügylet által csak a vagyon természete változik és ilyen esetekben a bíróság csak azt tekinti, vajon a vevő jár-e el bona fide és fizet-e az árunak megfelelő vételárt (a fair price). Az adós vagyonát jelzálogul vagy kézi zálogul is adhatja egy már meglevő adósság fejében, és itten nem tekinthető az, milyen arányban áll a vagyon a biztosított összeghez, a nélkül, hogv ilyen ügylet a birói gyakorlat szerint más körülmények fenforgása nélkül, egyszerűen csődnyitásra alkalmas cselekvény volna. 3. Ha az adós hitelezői kijátszása végett Angliából távozott, vagy eltávozása után külföldön maradt, vagy ha kereskedő lakásából távozott, hitelezői előtt rejtőzködik vagy oly állapotba jutott (mint pl. elfogatási parancs kibocsátása által), melynek folytán szerződési képessége csorbittatik. Mig nem kereskedő csak az angol jurisdictio területeiről való eltávozása által követ el csődnyitásra alkalmas cselekvényt, addig a kereskedőre nézve már elégséges, ha hitelezőinek az érintkezést ő vele nehezíti. 4. Ha az adósa csődbírósághoz egy nyilatkozatot nyújt be, melyben képtelennek nyilvánítja magát hitelezőinek kielégítésére. Miután a jelenleg érvényben álló törvény szerint az adós maga nem kérheti a csőd megnyitását, ilyen nyilatkozat által csak alkalmat ad, hogy valamely hitelezője ennek alapján a csőd megnyitását kérje. Az emiitett javaslat e tekintetben módosítást akar behozni, a mennyiben az adósnak meg akarja engedni, hogy a csődmegnyitást maga ellen egyenesen kérheti. E czélból egy folyamodványt fog beadni, melyhez adósságainak jegyzékét fogja felsorolni, továbbá az egyes adósságok keletkezésének időpontját és okát fogja előadni, hitelezőinek megnevezésével és azon biztosítékok felemlitésével, melyek ezeknek netalán adattak, ezekkel szemben a vagyoni állapot hit alatti nyilatkozat (affidavit) által megerősítve. 5. K ereskedőnél a csődnyitásra alkalmas körülmény, ha ellene ötven font sterlinget meghaladó követelés miatt a végrehajtás foganatosíttatott. E tekintetben az angol csődtörvény 87. sectiója a végrehajtó közegnek a következő eljárást szabja elő. Ha kereskedőnél az említett összeg erejéig végrehajtás foganatosíttatott, akkor a végrehajtó magánál tartja a vételári összeget huszonnégy napon át, és ha ezen időn belül értesítést nyer, hogy a kereskedő ellen csődmegnyitási kérelem adatott be, akkor a vételárt a végrehajtási költségek levonása után addig tartja magánál, mig tömeggondnok nincs kinevezve, a kinek az összeget átadhatja. Ha azonban ezen huszonnégy nap alatt értesítést nem vesz a csőd megnyitásáról, akkor a végrehajtás utján beszedett összeget annak adja át, a kit megillet. A törvény ezen intézkedése folytán Angliában gyakran kénytelenek a végrehajtási összeget 50 L. sterlingen alól leszállítani, ha el akarják ezen 24 diesfatalest kerülni, mivel kisebb összegért vezetett végrehajtás a csődmegnyitásra alkalmas nem lévén, ez által a végrehajtás sikere függésbe nem helyezhető.