Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 4. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

— 3. / Atalános magánjogi törvénykönyv. II. Rész. A dologi jog. (Folytatás.) * 217. §. Ha az elzálogosított erdő értéke széltörés vagy hasonló véletlen -eset folytán annyira csökkent, hogy a jelzálogos hitelezőnek a törvényes biztosítékot nem nyújtja: akkor ez követelheti, hogy az ő biztosítására a fa árából, a birtokost a folyó évre erdészetileg illető haszonvétel levontával, a megmaradó összeg bíróilag letétessék. 218. §. A bizonyos időig lekötött jelzálognak meghosszabitása avagy megújítása a zálogjog lekötésének tekintetik, és mint ilyen jegyzendő %e a telekkönyvbe. 219. §. Végrehajtási árverésnek jogi hatálya, hogy annak telekkönyvi •bejegyzése folytán az összes bejegyzett jelzálogok megszűnnek. 220. §. Bejegyzett követelés elévülés miatt nem törölhető. Lejárt ismétlő fizetményekre és lejárt kamatokra nézve, ha a kereset elévült, a zálogjog nem érvényesíthető. 221. §. A 215. §. 5. 6. 7. fontjaiban felhozott megszűnési okok miatt a tulajdonos a törlést azon jelzálogos hitelező ellen kérheti, a ki ellen az beállott. Ha azonban a törlés előtt harmadik személy a bejegyzett követelésre jogot szerzett, ellene a megszűnési ok csak azon esetben érvényesíthető, ha jog szerzése idejekor arról tudomással bírt. 222. §. Lejárt ismétlő szolgáltatásokra és lejárt mindennemű kamatokra nézve a követelés harmadik birtokosa ellen a fizetés ellenvethető, ha ez a telekkönyvben ki nem tüntettetett. 223. §. Ha az egyetemleges jelzáloggal biztosított hitelező egyes zálogtárgynak vagy egyik tulajdonostársi jutaléknak a zálogjogi kötelék alóli feloldását és a zálogjognak arról való törlését megengedi: ez csak annyiban foghat helyt, a mennyiben a többi zálogtárgyak tulajdonosai, illetőleg a tulajdonostársak s később bejegyzett jelzálogos hitelezők nem károsodnak és ezek a fenebbi 205. §. szerint őket netalán megillető viszkereseti jogok kitüntetését kérhetik. 224. §. Ha valamely követelés semmis vagy megdönthető jogczim alapján, vagy ha semmis vagy megdönthető követelés jegyeztetett be, vagy ha bejegyzett követelés semmis vagy megdönthető jogczim alapján töröltetett, az első két esetben a bejegyzett követelés törlése, az utolsó esetben az előbbi bejegyzésnek helyreállítása kérhető. Azonban harmadik személyek kárára, a kik e jogerejü bejegjzés avagy törlés alapján jogot szereztek, ezen kereset csak az esetben foglal helyt, ha joguk bejegyzésének idejekor a követelés vagy a bejegyzési illetőleg törlési jogczim semmiségéről illetőleg megdönthetőségéről tudomással bírtak. III. Fejezet. Ingók elzálogosítása. I. Kézi zálog. 225. §. Ingó dologra zálogjog csak az által szereztetik, ha az annak megállapítására irányzott akaratnyilvánítás avagy birói Ítélet alapján kézi zálogkép átadatik. 226. §. Kézi zálog az által keletkezik, hogy az ingó dolog tulajdonosa avagy annak jogszerű és jóhiszemű birtokosa, utóbbi azonban a tulajdonos jogának sérelme nélkül, az ingó dolgot a hitelezőnek vagy részére harmadiknak valóságos birlalásába átadja. Az ingó dolog tartozékaira a zálogjog csak annyiban terjed ki, a mennyiben ezek szintén a hitelező illetőleg helyettese birlalásába átadattak. 227. §. Kézi zálognál nem köthető ki, hogy az elzálogosító azt bnlalja. Ingó dolog elidegenítésénél fentartott zálogjog csak akkor érvényes, ha az elidegenítő a dolgot birlalásában megtartja. Az átadás azonban az által is eszközölhető, hogy a dolognak más jogczimen alapuló birJalása kézi zálogképi birlalássá átváltoztatik. 228. §. Idegen ingó dolognak elzálogosítása csak annyiban érvényes, a mennyiben ez a tulajdonos beleegyezésével történt, vagy általa jóváhagyatott, úgyszintén ha az elzálogosító a dolognak tulajdonosává vagy pedig a tulajdonos az elzálogositónak örökösévé válik. 229. §. Ha valaki idegen ingó dologra zálogjogot jóhiszemüleg szerzett, azt azon esetben csak a zálog által biztositott követelésének kielégítése mellett köteles a tulajdonosnak kiadni, ha ez be nem bizonyitja, hogy a dolog neki elveszett vagy ellopatott. Azonban ezen fizetés által a követelés a dolog tulajdonosára száll át. A kereskedő által üzleti körében árukra és egyéb ingóságokra, valamint a bemutatóra szóló értékpapírokra eszközlött elzálogosítások iránt a kereskedelmi törvény 299. §-a intézkedik. 230. §. Kézi zálog érvénye azon időponttól kezdődik, melyben az ingó dolog a hitelezőnek vagy részére egy harmadiknak átadatik, és pedig az esetben is, ha a követelés csak később keletkezik, vagy ha idegen dolog zálogosittatott el és az elzálogosítás a 228. §. értelmében csak később érvényesül. 231. §. A kézi zálog hatálya kiterjed a biztositott követelésre, annak mindennemű járulékaira, a felmondási és beperelési költségeire és a zálogbirtokosnak a dologra tett kiadásaira. Ha idegen követelésért történt az elzálogosítás, a hitelező a kézi zálogból biztosítóit követeiéi járulékainak kielégítését csak annyiban eszközölheti, a mennyiben azt az elzálogosító mint kezes ellen érvényesíthetné. 232. §. A hitelező a kézi zálogot addig birhacja, míg követelése teljesen ki nem elégíttetik, és fel van jogosítva birtokháboritás vagy birtokelvétel esetében a 22. 27. §§-ban jelesitett keresetekkel élni és a fenálló eljárási törvények szerint végrehajtás utján a kézi zálognak elárvereztetését kieszközölni. 233. §. A hitelező, míg a kézi zálogot birja: idegen dolog letéteményesének jogával és kötelezettségével bír, és az elzálogositónak beleegyezése nélkül a zálogot nem használhatja. Ha azonban gyümölcsöt hozó ingó dolog adatott zálogba, vélelmeztetik, hogy a gyümölcsök beszedése a hitelezőnek megengedtetett. Mindezen esetben, valamint ha a gyümölcsszedés határozottan megengedtetett, a zálogbirtokos, ha a haszonélvezet a kamatok fejében át nem engedtetett, avagy egyéb egyezkedés nem létesült: a gyümölcsökből eredő jövedelmet követelésének és járulékainak törlesztésére fordítani és erről számolni köteles. 234. §. Ha a hitelező az elzálogosító beleegyezése nélkül a kézi zálogot tovább adta zálogba, vagy pedig ha a követelés átruházásával együtt a kézi zálogot is átadta egy harmadiknak, a kézi zálog őrizetéből folyó kötelezettsége is az elzálogosító irányában továbbá is fenmarad és még oly vi letten esetért is felelős, mely által a zálog ő nála el nem veszett vagy meg nem romlott volna. 235. §. A 211. 212. §§. eseteiben egy harmadik a kézi zálog által biztositott követelést magához válthatja és a kézi zálog átadását kérheti. 236. §. Ingó dolgokra nézve is a zálogjog a 215. §. 1 — 6. pontjai eseteiben elenyészik. A dolog elpusztulásának tekintetik, ha a zálogtárgy a tulajdont megszüntető módon átalakittatik. A kézi zálog megszűnik akkor is, ha a zálogbirtokos azt az elzálogositónak visszaadja, vagy pedig a kézi zálognak a tulajdonos által eszközlött eladásába fentartás nélkül beleegyezett. 237. §. Ha "a kézizálog másnak tulajdonául odaitéltetik, vagy ha az elzálogosító vétkesen annak elpusztulását avagy értéktelenitését előidézi, vagy ha később azon oly jelentékeny hibák fedeztetnek fei, melyek az elzálogosításnál észrevehetők nem voltak: a hitelező, ha az elzálogosító egyéb elégséges értékű zálogot nem ad, azonnal követelésének kielégítését kérheti. 238. §. Ha a kézizálog kölcsönért adatott és a kézizálog visszaadása előtt az elzálogosító ugyanazon záloghitelezőtől további kölcsönt vesz fel, kétely esetében a zálogjog ezen utóbbi kölcsönre is kiterjed. Úgyszintén ha a kézi zálog visszaadása előtt a megszűnt követelés ujonan feléled, a zálogjog sem tekinthető elenyészettnek. 239. §. Ha az elzálogositónak az átadott ingó dologhoz csak bizonyos időpontig vagy feltétel bekövetkeztéig fenálló tulajdonjoga volt, és a hitelező a kézi zálog átvételekor erről tudomással nem bírt: a zálogjog az időpont vagy feltétel beálltával meg nem szűnik. II. M a g á n z á 1 o g o 1 á s. 240. §. A ki az általa birt földön idegen marhát talál, azt hozzá illő erővel elveheti, vagy ha általa kárt vallott, a magánzálogolás jogát annyi darab marhára nézve gyakorolhatja, a mennyi kármentesítésére elégséges, úgyszintén attól, a kit saját földén kártételen tetten ért, illő zálogot vehet. E jogot a csősz gyakorolhatja az örizetére bízott egész határban. 241. §. Vendéglősök és korcsmárosok magánzálogolásra jogosíttatnak, ha veszély forog fen, hogy vendégeik a készfizetés mellett kiszolgálta-