Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 4. szám - Általános magánjogi törvénykönyv. (Folytatás)

- 34 — tott ételek, italok árát, vagy a további vendéglői számlát kellő időben ki nem egyenlítik. 242. §. A magánzálogolás a tettenéréssel és a lehető kímélettel gyakorlandó, és a történtekről a zálog tulajdonosa, avagy a mennyiben ez ismeretlen, a helybeli hatóság azonnal értesítendő. A zálog visszaadandó, ha a zálogoló 8 nap alatt keresetet nem indit, vagy ha az ellenfél más illő biztosítékot nyújt. III. Fejezet. Jogok elzálogosítása. 243. §. Jogosultságok, melyek ingatlan birtokkal vannak egybekapcsolva, önállólag el nem zálogosithatök; önálló birtoktestkép a telekkönyvbe bevezetett jogosultságok elzálogosítására a jelzálog iránti határozatok irányadók. 244. §. A szolgalmak közül csak a haszonélvezeti jog zálogosítható el. Haszonélvezetre a zálogjog az annak tárgyát képező ingó vagy ingatlan dolog átadása által szereztetik. Ha ingatlanra a haszonélvezeti jog és ennek elzálogosítása bejegyezve nincsen, az ingatlannak jóhiszemű szerzője ellenében az nem érvényesíthető. A haszonélvezeti jognak elzálogosítása ezen haszonélvezet átengedésének tekintetik, és a hitelező fel van jogosítva a gyümölcsöket beszedni, azonban ha eltérő megállapodás nem létesült, köteles az azokból eredő jövedelmet követelésének kielégítésére fordítani és erről számolni. 245. §. A 244. 245. §§. alá nem eső, személyhez nem kötött és szabadon elárusítható egyéb jogosultságok elzálogosítása csak Írásbeli okmány mellett a jogosultságnak megfelelő haszonélvezet átengedése által szereztetik. Az ily elzálogosítás hatályára nézve a kézi zálog iránti határozatok hasonszerüen alkalmazandók. 246. §. Jelzálogi követelésekre a zálogjog telekkönyvi bejegyzés által szereztetik. Egyéb követelés elzálogosítása az esetben foglal helyt, ha készpénzbeli összegről szól és erről adóssági okmány kiállíttatott; ily követelésre pedig a zálogjog csak ezen okmány átadása és az adós értesítése által szereztetik. Ha az elzálogosított követelés után kamat fizetendő, a- záloghitelező ezeket beszedheti, azonban a 233. §. végbekezdése itt is alkalmazandó. Kereskedelmi könyveken alapuló követelések elzálogosítására nézve a kereskedelmi törvény 301. és 304. §-ai irányadók. 247. §. Ha valamely követelésnek elzálogosítása esetében s hitelező követelésének lejáratával ki nem elégíttetik, ez az elzálogosított követelés beszavatolását, és telekkönyvi bejegyzés esetében annak követelése erejéig saját nevére való átirását kérheti, és ennek folytán feljogosittatik, hogy az elzálogositott követelést saját nevében behajthassa. 248. §. Bemutatóra szóló és forgatható papirok elzálogositására vonatkozólag a kereskedelmi törvény 300. és 303. §-ai irányadók. 249. §. Ha az elzálogositott értékpapírokra és részvényekre vagy azokról szóló utalványokra más értékpapírok, kötvények vagy szelvények veendők át: a záloghitelező fel van jogosítva ezeket átvenni és zálgul megtartani. A záloghitelező az elzálogosított értékpapír után járó fizetéseket átveheti és az átvett összeget követelésének kielégisésére foidithatja. 250. §. Ha a biztosított követelés lejárta után az elzálogositott értékpapírok értéke csökkenik: az elzálogosító a záloghitelező ellen azért, hogy ez az értékpapírokat a követelés lejártával nem értékesítette, kártalanítással nem élhet, ha a hitelező e tekintetben határozott kötelezettséget el nem vállalt. IV. Végrehajtási foglalás és törvényes megtartási jog folytán szerzett zálogjog. 251. §. Mily tárgyakra és mily hatálylyal intézhető a végrehajtás: ez iránt a polgári törvénykezési rendtartás határozatai irányadók. Ha ily végrehajtás utján ingó dolog foglaltatott le: ez által arra zálogjog szereztetik. 252. §. A megtartási jog zálogjogot ád azon ingó dolgokra, a melyekre az kiterjed. Kit, mely követelésekért és mily dolgokra illeti meg ezen megtartási jog: részint jelen törvény az illető helyen, részint külön törvény határozza meg. IV. Czim. Telki terhek. 253. §. Telki teher folytán valamely telek mindenkori tulajdonosa köteleztetik más telek tulajdonosának vagy hatá. ózott személynek és jogutódjának valamit kiszolgáltatni vagyeunek hasznára valamit tenni. 254. §. Telki teher csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető. A bejegyzés jogcziméi: szerződés, végintézkedés és birói határozat. A bejegyzés a birtoklapon történik és az évi szolgáltatások, ugy a megváltásra vonatkozó megállapodások kitüntetendők. 255. §. Telki terhek megválthatók a terhelt telek tulajdonosa által, azonban a megváltás ideje és a megváltási összeg szabad egyezkedés tárgyát képezheti. Oly egyezkedés, mely a megváltást harmincz éven tul kizárja, és az évi szolgáltatás húszszoros éitékénél magasabb megváltási összeget köt ki: semmis. 256. §. Ha a telekkönyvben a tulajdonosnak a telek feletti szabad rendelkezésére vonatkozólag korlátolás van feljegyezve, úgyszintén ha a telek jelzáloggal van terhelve: telki teher csak a feljegyzett korlátolás és bejegyzett jelzálog által jogosítottak beleegyezésével rendelhető. 257. §. A telki teherből folyó kötelezettségeket a terhelt telek mindenkori tulajdonosa köteles teljesíteni. Végrehajtási árverés esetét kivéve a jogutód a jogelőde által nem teljesített szolgáltatásokért is felelős; a jogutód azonban jogelődétől ily hátralékok megtérítését kérheti. 258. §. Az egyes szolgáltatásokhozi jog a követelések iránti szabályok szerint bírálandó el. A hátralékok rangsorozatára nézve a fenebbi 195. §. határozatai irányadók. 259. §. Jogbirtok telki terheknél nem foglal helyt. 260. §. Telki teherrel terhelt telek eldarabolásánál a jogosultak beleegyezése nem szükséges, azonban az elosztható telki terhek aránylag, az el nem oszthatók egyetemleg a lejegyzett részletre átvezettetnek. Tehermentes lejegyzéshez azonban a jogosultak beleegyezése szükséges, és csak a tehernek vagy a lejegyzendő részlet értékének csekélysége esetében az illetékes hatóság engedheti meg, ha a jogosultak érdeke nem veszélyeztetik. 261. §. Ha telek elidegenítésénél az átadó maga vagy más í észére tartási kikötményt tart fen, vagy ha valamely telek tulajdonosa azt végintézetében ily kikötménynyel terheli, valamint ha kamatozó tőke örök időre valamely telekre fektettetik: a jogosult kérheti, hogy a kikötmény illetőleg tőke a teherlapon telki teherkép bejegyeztessék. Ezen bejegyzéshez a jelzálogos hitelezők beleegyezése nem szükséges. A kikötmény összeg kitétele nélkül jegyeztethetik be. 262. §. Valamely telekre fektetett ételjáradék az évi járadék pénzbeli értékének kitételével jegyzendő be a teherlapon, és telki teherkép csak akkor jegyezhető be, ha a szerződés vagy végintézkedés ezt világosan határozza. 263. §. Telki terhek megszűnnek azon telek elpusztulásával, melyen feküsznek, az idő lefolytával, melyre rendeltettek, és telekkönyvi törlés által. Ily törlés jogcziméi: a jogosított telek elpusztulása, vagy a jogosított személy halála, a mennyiben jogutódjára ki nom terjed, a jogosultságnak a terhelt telek tulajdonosával való egyesülése, szerződés, végintézkedés és birói határozat. 264. §. Ha régi telki tebernél, mely határozott személyt illet, a mostani jogosult személye ismeretlen : annak megsemmisítése és törlése ugyanazon módon eszközölhető, mint az a 215. §. 7. pontja szerint régi bejegyzett jelzálogi követelésekre nézve helyt foghat. 265. §. Végrehajtási árverés folytán az elárverezett telket terhelő telki terhek, az ilyenekül bejegyzett kikötmények, tőkék és életjáradékok meg nem szüntetnek: ezen terhek rendszerint a telekkel az uj szerzőre mennek át. A eljárt hátralékokért azonban az uj szerző nem felelős. 0 266. §. A telki teherkép bejegyzett kikötmények, tőkék és életjáradékok előtt bejegyzett jelzálogos hitelezők kérhetik, hogy az árverés oly módon eszközöltessék hogy követelésük kielégítése ne veszélyeztessék. 1 y esetben a bíróság az árverést oly módon eszközli, hogy a vevők kétfelé ajánlatot kötelesek tenni; az egyik a fenebbi terhek el-