Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 39. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról

— 313 — Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. I. Ügyvédi vizgálat és vizsgáló bizottság. 1. §. Ügyvéd csak azon magyar állampolgár lehet, ki az ügyvéd-vizsgálo bizottság előtt az ügyvédi vizsgálatot sikerrel kiáltotta. 2. §. Ugyvéd-vizsgáló bizottság, mely az ügyvédi vizsgálatra bocsátás kérdése felett végérvéuyesen határoz, Budapesten és M.Vásárhelyt szerveztetik. Mindenik bizottság az elaök s alelnökből, valamint az igazságügymioiszter által megállapított számú tagokból áll. Az igazságügyminiszter minden év elején az elnököt és a tagoknakfelét az ügyvédi kamarákhoz nem tartozó jogtudók közül kinevezi, az alelnököt és a tagoknak másik felét pedig a bpesti, illetve a m.vásárhelyi ügyvédi kamarának választmánya oly gyakorló ügyvédek sorából rendeli ki, a kik az ügyvédséget legkevesebb 10 évig, de nem 25 éven tul gyakorolják sajelentörv. 20., 31. valamint 38. §§-nak intézkedése alá nem esnek. Ily kirendelés, a testi fogyatkozás esetét kivéve, vissza nem utasítható és az, ki azt visszautasítja, a választmány által a 32. §-ban meghatározott pénzbirságban marasztalandó. A kirendelt ügyvédek névjegyzékét az ügyvédi kamarának választmánya az igazságügyminiszternek felterjeszti, a bizottság elnökének pedig megküldi. A bizottsági elnököt akadályoztatása esetén az alelnök, ezt pedig az igazságügyminiszter által kijelölt tag helyettesíti. 3. §. Érvényes batározathozatalra, valamint az ügyvédi vizsgálat megtartásához a bizottsági elnökön felül két — az igazságügyminiszter által kinevezett és két, az ügyvédi kamara választmánya által kirendelt tagnak jelenléte szükséges. Egyebekre nézve a vizsgáló bizottság ügyrendét az igazságügyminiszter állapítja meg. 4. §. A vizsgáló-bizottság csak azt bocsáthatja ügyvédi vizsgálatra, aki eredeti okmányokkal kimutatja: 1) hogy hazai egyetemen vagy nyilvánossági joggal felruházott jogi akadémián a jogi és államtudományokra nézve a fennálló tanrendszerrel meghatározott tanfolyamot elvégezte; 2) hogy hazai egyetemen a jogi és államtudományokból a tudorságot elnyerte; 3) hogy a jogtudorság elnyerése után egy évig kir. e. f. bíróságnál, vagy kir. ügyészségnél, továbbá egy évig kir. kincstári, közalapítványi, vagy törvhatósági ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és egy évig gyakorló ügyvédnél, vagy pedig két évig gyakorló ügyvédnél joggyakorlaton volt és íizon idő alatt kifogástalan magaviseletet tanúsított, és 4) hogy bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálat alatt nem áll és nem szenvedett oly büntetést, mely miatt az ügyvédi vizsgálat letéíeléban akadályozva van. A 3. p. alatt említett joggyakorlatba, mely ugyanazon időben a 3. pontban emiitett hatóságoknál és kir. közjegyző vagy ügyvédnél is, avagy viszont, nem tölthető — csak azon idő számíttatik be, a mely kizárólag joggyakorlatban és a jelen törvény intézkedéseinek megfelelőleg töltetett — kivéve a betegség, katonai szolgálat és szabadságidejét, mely évente egy hónál hosszabbra nem terjedhet. Az ezen szakaszban meghatározott kellékek alól senki sem ment' hető fel. A bizottság indokolt határozatáról a folyamodót mindig azon ügyvédi kamara utján értesiti, melynek választmánya a vizsgálatra bocsátás végett a kérvényt hozzá megküldötte. Az elutasítást okozott hiányokat a jelölt a maga utján pótolhatja. 5. §. Az ügyvédi vizsgálat két írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Tárgyait képezik : és pedig 1) az elsőét a fenálló anyagi s alaki, polg., telekkönyvi, bánya-, nrb., csőd-, váltó- s kereskedelmi jog, és 2) a másodikét a közjog, az anyagi és alaki büntetőjog, a pénzügyi és közig, törvények és a törvényt pótló, vagy a törvény alapján kiadott rendeletek. Az ügyvédi vizsgálat nyelve a magyar, a fiumei illetőségűek azonban a vizsgálotot olasz nyelven is letehetik. Az év július és aug. hónapjaiban vizsgálat nem tartatik. A vizsgálat egyéb módozatait és diját, mely 30 írtnál magasabb nem lehet, az igazságügyminiszter állapítja meg. A vizsgáló-bizottság kiadásai a vizsgálati díjból és ha az nem elégséges, az államkincstárból fedeztetnek. 6. §. Azon közügyvéd, ki a közügyvédi jogosultságot az 1874. XXXIV. t.-cz. életbelépte előtt nyerte el, ha az 1869. IV. t.-cz. 7. íjának 1. pontja szerint a bírói álláshoz szükséges képesítést óhajtja megszerezni, a vizsgáló-bizottság előtt váltó-ügyvédi vizsgát köteles tenni, a melynek tárgyait a váltó- s keresk., továbbá a csődtörvények és az ezen törvények alapján kiadott rendeletek képezik s a mely szintén írásbeli és szóbeli részből áll. A közügyvéd okmányilag köteles igazolni: 1) hogy a közügyvédi vizsgát letette ; 2) hogy bűnvádi vagy fegyelmi vizsgálat alatt nem áll és 3) hogy nem szenvedett oly büntetést, melynélfogva az ügyvédséget nem gyakorolhatja. 7. §. Mindenik vizsga az írásbeli részszel kezdődik és szóbelileg csak az vizsgálható meg, ki az írásbeli részt, a 2. vizsgára pedig csak a bocsátható, ki az elsőt sikerrel kiáltotta. Az írásbeli és szóbeli vizsga között 2 napi, az első és második vizsga között pedig legkevesebb 30 napi időköznek kell lenni. A vizsgáló-bizottság, ha a jelölt a vizsgálatot sikerrel kiáltotta, erről részére ügyvédi oklevelet állit ki, ha pedig őt képesitettnek nem találja, egyúttal arra nézve is határoz, hogy a vizsgálatot mennyi idő elteltével ismételheti. A vizsgálat után annak eredménye szóval kihirdetendő és az ügyvédi oklevél vagy a vizsgálat ismétlésére nézve hozott határozat 8 nap alatt írásban azon ügyvédi kamara utján adandó ki, a mely a vizsgálatra bocsátás végett a folyamodványt a bizottsághoz megküldötte. Az ismétlésre kitűzött idő egy évnél rövidebb és öt évnél hoszszabb nem lehet s annak, ki a vizsgálatra ismét jelentkezik, igazolnia kell, hogy azon idő alatt a 4. §-ban felsorolt hatóságok egyikénél, kir. közjegyző vagy ügyvédnél folytonos joggyakorlaton volt, a melybe az okmányilag igazolt betegség és katonai szolgálat teljtartalmulag beszámittatik. Közügyvédektől ily joggyakorlat nem kívántatik. II. Ügyvédjelöltek. 8. §. Az, ki a 4. §. 3. pontban megjelölt hatóságokhoz, kir. közjegyző vagy ügyvédhez joggyakorlatba lép és azt óhajtja, hogy az abban eltöltött idő az ügyvédi vizsgálat letehetése vagy egyéb czélból beszámittassék, köteles — mint ügyvédjelölt — azt azon ügyvédi kamaránál írásban bejelenteni, melynek kerületében a joggyakorlatot megkezdette, és eredeti okmányokkal igazolni: 1) hogy a jogi és államtudományokra a fennálló tanrendszerrel meghatározott tanfolyamot hazai egyetemen vagy nyilvánossági joggal felruházott jogi akadémián elvégezte; 2) hogy a kamara kerületében a jelen törvény 4-ik §-a 3. pontban megjelelt hatóságok egyikénél, kir. közjegyző- vagy ügyvédnél joggyakorlaton van s magaviselete kifogástalan, és 3) hogy bűnvádi vagy fegyelmi eljárás nincs ellene folyamatban. 9. §. A bejelentés felett az ügyvédi kamara választmánya annak megtételétől számított 8 nap alatt köteles határozni és határozatát további 2 nap alatt Írásban a kamara székhelyén lévő kir. ügyészszel, a kamara ügyészével, az ügyvédjelölttel, valamint azon hatóság főnökével, illetve a kir. közjegyző vagy ügyvéddel tndatni, kinél a jelölt joggyakorlaton van. Ha a kamara választmánya a bejelentést elfogadja, az ügyvédjelölt részére egyszersmind igazolványt állit ki, melybe kiteendő a jelölt és azon hatóság, kir. közjegyző vagy ügyvéd neve, kinél a jelölt joggyakorlaton van, továbbá azon időpont, melytől kezdve ajoggyakorlat számíttatik; ha pedig a kamara választmánya a bejelentést el nem fogadja, ebbeli határozatában a visszautasítás okát megjeleli. A visszautasított a határozatban okul kijelölt hiányt bármikor pótolhatja. A joggyakorlat, a bejelentés elfogadása esetén, ha az a joggyakorlatba lépéstől számított 8 nap alatt tétetett, a joggyakorlatba lépésnek, ellenkező esetben pedig a bejelentésnek, illetve visszautasítás okát képező hiány pótlásának napjától kezdve számíttatik. 10. §. Az ügyvédi kamaráknál az ügyvédjelöltekről jegyzék vezettetik, melyben nyilvántartandó: 1) az ügyvédjelöltnek vezeték- és kereszt-(mellék) neve; 2) a hatóság, kir. közjegyző, vagy ügyvéd neve, kinél a jelölt alkalmazva van; 3) a választmány azon határozata, mely a bejelentés elfogadására vonatkozik ; 4) az ügyvédjelölt magaviselete; 5) azon időpont, melytől a joggyakorlat számítandó, vagy a melyben az félbenszakittatott, vagy megszűnt, az ok megemlítésével, 6) a netaláni bűnvádi, rendőri vagy fegyelmi eljárás és azok eredménye s 7) egyéb körülmények. 11. §. Az ügyvédjelölt köteles: 1) ha a joggyakorlat folytatása végett a kamara kerületében a 4. §. 3. pontban megjelöltek közül más hatósághoz, vagy más kir- közjegyző avagy ügyvédhez lép alkalmazásba, ezt az őt alkalmazott főnök felmentő és az ujabb főnök felvételi bizonyítványának, valamint a kamarai igazolványnak bemutatása mellett a folytatólagos joggyakorlat megkezdésétől számított 8 nap alatt a kamaránál írásban bejelenteni, mely a 9-dik §. intézkedései szerint jár el; 2) ha más kamara kerületében akarja folytatni a joggyakorlatot, a joggyakornokok jegyzékbe felvételét a joggyakorlat abbanhagyásától számított 8 nap alatt az első pontban megirt módozatok mellett azon kamara utján szorgalmazni, melynél a joggyakornokok jegyzékébe már felvéve van. Ha a bejelentést az ügyvédjelölt elkésetten teszi meg, a joggyakorlat abbanhagyása és ujabbi megkezdése közötti idő a joggyakorlatba be nem számíttatik. 12. §. Az ügyvédi kamara választmánya köteles az előző §. 2. pontjában emiitett bejelentvényt beadása után 8 nap alatt elintézni, és az esetben, ha az ügyvédjelölt a gyakorlattól felfüggesztve nincsen, a nyilvántartási jegyzék kivonatának és a felszerelt folyamodványnak megküldése mellett az ügyvédjelölt szándékáról az illető kamara választmányát értesíteni, mely az értesitvény beérkeztével a 9-ik §. szerint jár el.