Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)
1880 / 39. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról
— 314 — 13. §. A 4-dik §. 3. pontjában megjelölt hatóságok vezetői, illetve kir. közjegyző vagy ügyvéd, kötelesek az alkalmazott ügyvédjelölt magaviseletéről minden év június és deczember lió végén, az esetben pedig, ba az ügyvédjelölt azon idő kivételével, mely a 4. §. szerint beszámittatik, - joggyakorlatot megszakítja vagy lakhelyéről eltávozik, 8 nap alatt az illető kamarát írásban értesíteni. Azon főnök, ki ezen értesítéseket elmulasztja, annyiszor mennyiszer 5 írt pénzbírságot tartozik az ügyvédi kamara válaszmánya felszólításának vételétől számított 8 nap alatt a kamarai pénztárba fizetni. 14. §. Az ügyvédi vizsgálatra bocsátásért az ügyvédjelölt azon kamaránál köteles felszeielt folyamodványát benyújtani, melynél bejegyezve van. A folyamodványt a kamara választmánya beérkezésétől számított 8 nap alatt elintézi és lia arról győződik meg, hogy a folyamodó a 4. §. követelményeinek eleget tett, hogy továbbá ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárás nincs folyamatban, valamint hogy magaviselete ellen sem tehető kifogás, az ügyvédvizsgáló bizottsághoz azt a nyilvántartási jegyzék kivonatával megküldi, ellenkező esetben pedig a folyamodványt indokoltan visszautasítja, intézkedéséről pedig mindkét esetben a folyamodót, továbbá az őt alkalmazó főnököt, valamint a székhelyén levő kir. és a kamarai ügyészt írásban értesíti. A folyamodó a visszautasításra okul szolgált hiányokat pótolhatja. A kamarai választmány ezen határozata ellen ugy az ügyvédjelölt, valamint az illető kir. és kamarai ügyész a kamara utján 8 nap alatt az ügyvédvizsgáló bizottsághoz felebbezéssel élhet, a melyhez az összes iratok 8 nap alatt megküldendők. 15. §. Azon ügyvédjelölt, ki az ügyvédi vizsgálatra bocsátásához a 4. §. szerint megkívántató joggyakoriarot már kitöltötte és annakutána a kamarai nyilvántartási jegyzékből nevét kitöröltette, az ügyvédi vizsgára és a 6. §-ban emiitett közügyvéd a váltóügyvédi vizsgára bocsátásért azon kamarához tartozik felszerelt folyamodványát benyújtani, melynek kerületében lakik. Az ügyvédi kamara választmánya ezen folyamodványra nézve is az előző §. intézkedései szeiint jár el. III. Ü g y v é d-g y a k o r n o k o k. 16. §. Azon ügyvéd, ki a jelen törvény intézkedései alapján nyert ügyvédi oklevelet, ha az ügyvédséget gyakorolni óhajtja, köteles az ügyvédi vizsgálatnak sikerrel kiállása után: 1) mint ügyvédgyakornok a fogalmazási szakban az igazságügy minisztériumnál vagy kir. bíróságnál, avagy kir. ügyészségnél egy évi, és kincstári, vagy közalapítványi ügyészségnél avagy gyakorló ügyvédnél két évi, vagy pedig gyakorló ügyvédnél 3 évi joggyakorlatot tölteni, és 2) ezen idő elteltével az ügyvédi kamarák egyikéhez az ügyvédek lajstromába felvételért folyamodni. 17. §. Ezen joggyakorlati időt is köteles az illető az ügyvédi oklevélnek eredetiben felmutatása mellett, — mint üeyvédgyakornok — azon ügyvédi kamaránál bejelenteni, melynek kerületében az őt alkalmazó hatóság székhelye van, vagy gyakorló ügyvéd lakik. Az ügyvédgyakornok nyilvántartására, a gyakorlat bejelentésére és beszámítására nézve a 4., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. §§. intézkedései megfelelően alkalmazandók. 18. §. A 4. és 16. §-ban emiitett joggyakorlatról csak azon ügyvédi kamara választmánya állithat ki hiteles bizonyítványt, melynek illető névjegyzékébe az ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok a joggyakorlati idő kitöltésekor vagy annak abbanhagyásakor felvéve volt. A bizonyítványba a joggyakorlati időre vonatkozó körülmények és az ügyvédjelölt vagy ügyvédgyakornok által a büntető, fegyelmi vagy rendőri bíróság részéről szenvedett büntetések pontosan beirandók. 19. §. Az ügyvédgyakornokok névjegyzékébe felvett üayvéd, azon gyakorló ügyvédet, kinél joggyakorlaton van, a bíróságok és hatóságok előtti tárgyalásoknál helyettesitheti. A helyettesítés korlátai az ügyvédgyakornok részére esetrőlesetre adott meghatalmazványban jelölendök meg. Ezen meghatalmazás hatását veszti, mihelyt az azt kiállított gyakorló ügyvédnek ügyvédkedési jogosultsága ideiglenesen vagy véglegesen megszűnik. A helyettesnek minden cselekmén) eért a megbízó ügyvéd felelős. IV. Ügyvédi kamarák. 20. §. Az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvására, az ügyvédjelöltek, ügyvédgyakoinokok és gyakorló ügyvédek jogainak megvédésére, kötelességeik teljesítésének ellenőrzésére és a fegyelmi hatóság gyakorlására ügyvédi kamarák szerveztetnek, melyeknek hatásköre kiterjed még a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, korszerű változtatások életbe léptetése és a közölt törvényjavaslatok felett véleményadásra, valamint javaslattételre. A kamarát a lajstromába felvett ügyvédek képezik. A kamara ügykezelési nyelve a magyar. Kiadásait a kamara, a tagjaira, valamint az ügyvédjelöltekre és ügyvédgyakornokokra kivetett beiratási dijból és az ezek által minden év január s július hó l-jén előleges félévi egyenlő részletekben fizetendő évi illetményből fedezi. A befizetéssel késedelmeskedő kamarai tag a közgyűlésen szavazattal nem bir cs a kamarának tisztviselőjévé, választmányi tagjává, továbbá az ügyvc'dbiróság is fegyelmi bíróság tagjává nem választható, az ügyvédvizsgáló bizottságba pedig ki nem rendelhető. Ha a választmány a hátralékban levő díjnak vagy illetménynek behajtását rendeli el, a végből a végrehajtás elrendelése a kamarai ügyész által — tekintet nélkül a pénzösszeg nagyságára, — perrendszerűen a kamara székhelyén levő kir. jbiróságnál szorgalmazandó. 21. §. Az ügivédi kamarák számát és székhelyét az igazságügyminiszter állapítja meg, mindenik kamarának azonban legkevesebb 200 tagból kell állani és egy vagy több kir. e. f. törvényszék egész kerületére kiterjedni. 22. §. Az ügyvédi kamara élén az elnök áll, kit akadályoztatása esetén az alelnök helyettesit. Az igazgatási, közvádlói, perbeli és gazdászati teendők végzésére mindenik kamaránál még titkári, ügyészi és pénztárnoki, tisztviselői állások is szerveztetnek, melyek mellé a megkívántató segéd- és szolgaszemélyzet alkalmaztatik. A felsorolt tisztviselői állások választás utján töltendők be és azokat csupán a kamara lajstromába felvett, továbbá a kamara székhelyén lakó és a 2. §-ban emiitett minősítéssel bíró ügyvédek viselhetik. Az elnöki és alelnöki állásokkal díjazás nem jár, a többi tisztviselői állások esetleges díjazására nézve a kamara közgyalése határoz. 23. §. A tisztviselőkön kivül a kamara választmányt választ, mely a budapesti ügyvédi kamaránál 24 rendes és 12 póttagból, a többi kamaránál pedig 12 rendes és 6 póttagból ál). A választmányi tagok felének, valamint a póttagok egy harmadának a kamara székhelyén kell lakni. A választmányi rendes es póttag minőségben teljesített eljárásért, kivéve a hivatalos kiküldetés eseteit, díjazás nem igényelhető. A fegyelmi eljárás alatt levő tisztviselő és választmányi rendes, valamint póttag, mint ilyen nem működhetik. 24. §. Az ügyvédi kamara ha'ásköréhez tartozó ügyeket a kamara tagjaiból álló közgyűlés, a kamara választmánya, elnöke vagy többi tisztviselői intézik el. 25. §. Mindenik kamara köteles minden év utolsó negyedében közgyűlést tartani, melyre az írásbeli meghívók 15 nappal előbb küldendők szét. Sürgős esetekben rendkívüli közgyűlések is tarthatók, a melyekre a meghívók 8 nappal elébb adatnak ki. A közgyűlés napja az igazságügyminiszternek idejekorán jelentendő. 26. §. A közgyűlés tárgyai : 1) Az ügyrendnek és a kamarának önhibájukon kivül elszegényedett tagjai, v»lamint azok özvegyei s árvái és az ugyancsak önhibájukon kivül segélyre szorult ügyvédjelöltek és ügyvédgyakornokok pénzbeli segélyzésére alakítandó alap kezelésére és jövedelméből a segélyek kiosztására nézve a szabályzat megállapítása, megváltoztatása és módosítása; 2) a tisztviselőknek és választmánynak 3 évre megválasztása, az illető állások, továbbá a segéd- és szolgaszemélyzet díjazásának, valamint kiküldetések vagy megbízatások esetén a kamarai tagok által igényelhető díjazásnak (3) három évre meghatározása; 3) az évi költségelőirányzat megállapítása és fedezésének meghatározása ; 4) a kamara vagyonáiól vezetett évi számadások felülvizsgálása; 5) a választmány által a kamara vagyonának kezelesére és a segélyek kios/.tására, valamint pártfogó ügyvédek kirendelésére nézve hozott határozatok vagy tett intézkedések elleni felebbezesek elintézése ; 6) az igazságügyminiszterhez felterjesztendő évi jelentések, — az igazságügy és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslását czélzó indítványok, — továbbá a miniszterek által véleményadás végett közült törvényjavaslatok — szándékolt intézkedések, — vagy kérdések tárgyalása, avagy e czélból külön bizottmányok kiküldése ; és 7) a kamarai tisztviselők, a választmány, a fegyelmi bíróság és az ügyvédvizsgáló bizottság, valamint az ügyvéd-biróság kamarai tagjai működésének megbirálása. A közgyűlésen a tanácskozási nyelv a magyar és azon olyan tárgyakról, melyek a jelen szakaszban felsorolva nincsenek, tanácskozni nem lehet. 27. §. Az alakulási, valamint a tisztujitási közgyűlésen a kamarai elnök megválasztásáig a legidősebb kamarai tag viszi az elnökséget. A többi közgyűlés elnöke a kamarának elnöke, illetve alelnöke, kiket akadályoztatásuk esetén a választmánynak legtöbb szavazattal megválasztott jelenlevő tagja helyettesit. Az elnök ügyel arra: hogy a közgyűlésen a rend fentartassék és a jelen törvény intézkedései meg ne sértessenek. ü neki kötelessége e czélból a sikerre vezető intézkedéseket — szükség esetén a rendőr hatóság igénybevételével is — megtenni. 28. Kivéve a választásokat, a közgyűlésen a jelenlévők többsége határoz és érvényes határozathozatalhoz —az elnököt s a kamara többi tisztviselőit be nem számítva — legkevesebb hatvan tagnak jelenléte szükséges. Egyenlő számú szavazatok esetéhen az elnök szavazata döntő. Ha a kamarai tagok kellő számban meg nem jelennek, a választmány a tagokat a közgyűlés ujabbi napjára, melyre a meghívók 8 nappal megelőzőleg küldendők szét, fejenkint 25 frt pénzbírság terhe alatt hivja meg és azokat, kik az ujabbi határnapról elmaradásukat elfogadhatólag nem igazolják, azon birság megfizetésére kötelezi.