Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 38. szám - Az uj ügyrédrendtartás

— 306 A 3. fejezet az ügyvédgyakornokról szól. A javaslat ugyanis azt határozza, hogy mindazok, akik az ügyvédi oklevelet megkapták, nem gyakorolhatják az ügyvédséget azonnal önnállóan, hanem a -vizsgák letétele után még 3 évet tartoznak mint gyakornokok tölteni a bíróságoknál, ügyvédeknél vagy királyi ügyészségeknél. Két év feltétlenül ügyvédnél töltendő. Csakis ezen 3 évi tartamú ujabb praxis után vétetik föl az illető az ügyvédek lajstromába. Áttér ezután a javaslat a kamarákra, melyeknek száma megkisebbül, a mennyiben egy-egy kamara legalább 200 tagból fog állani. A kamarák belső szervezete változik az által, hogy a tisztviselők — az az elnök kivitelével — választmánytól elkülönittetnek s a kamara dijazhatja is őket. A választmányi tagok száma Budapesten 36-ra, a vidéken 18 ra emeltetik. A tagsági dijak behajtása nagy szigorral van szabályozva. A kamaráknál segélyalap állíttatik fel elszegényedett ügyvédek s azok özvegyei és árvái számára. Az ügyvédjelöltek éveukint legfölebb 5 frtot, a gyakornokok legfölebb 10 frtot s az ügyvédek legfölebb 50 frtot fizetnek. A tagsági dij összegét ezen határon belül a közgyűlés állapítja meg. A választmány hatásköre a javaslatban pontosan körül van irva, oly módon hogy a választmány mint a kamara összességének képviselője a legmesszebb menő jogosítványokat nyeri. A kamara elnökének hatásköre az 1874. 34-ik törvényczikk határozmányaihoz képest szintén kiterjesztetik, s az elnöknek azon joga is meg van, hogy a kamara tagjait meginthesse. Az 5-ik fejezet a gyakorló ügyvédek jogairól és kötelezettségeiről szól. A lajstromba bevezetett ügyvédnek meg van azon joga, hogy feleket képviselhessen minden állami, törvényhatósági és községi bíróságoknál, valamint egyéb testületek bíróságainál és a kiváltságos bíróságoknál, végül minden hatóságnál. A bíróságokhoz — az 1877. 22-ik törvényczikk alapján eljáró biróságok kivitelével — az Írásbeli beadványokat ügyvéd által kell benyújtani és csakis a sommás eljárásban fogadhatók el maguk a felek és két tanú által aláirt beadványok. Az ügyvédek kötelesek rendes könyveket vezetni. Az iratok a feleknek kiadandók a meghatalmazás megszűnte után, ha a fél kifizeti az ügyvédnek a munkadijat és a kiadásokat. Ha ez nem történik, az ügyvéd visszatarthatja az iratokat; tartozik azonban, ha az ügy még nincs befejezve, a képviseletet tovább vinni. Pénzre és pénzértékü dolgokra az ügyvédnek a neki odaítélt költségek és kiadások erejéig visszatartási joga van, s ez a fél csődje esetében is gyakorolható. Ha az ügyvéd még több dijat igényel, a behajtott pénzt nem tarthatja vissza, hanem a bírósághoz tartozik letenni. Ha ezen követelése iránt 8 nap alatt keresetet nyújt be, a pénz a határozathozatalig letétben marad. Ha nem indit ezen idő alatt keresetet, a pénz kiadatik a félnek. A 6. fejezet az ügyvédek dijairól szól. Figyelemre méltó a 84. §., mely szerint az igazságügyminiszter három év alatt törvényjavaslatot tartozik benyújtani az ügyvédi dijak szabályozása tárgyában. A 7. fejezet némely határozmányokat tartalmaz az ügyvédi meghatalmazások kiállitásáról. A 8. fejezet a lajtsomból való kitörlést szabályozza. Kitöröltetik többek közt azon ügyvéd is, a ki három éven át a tagsági dijat nem fizette és kitől az végrehajtásilag sem hajtható be. A 9. fejezet az ügyvédség és a joggyakornokság megszűnéséről szól. A 10. fejezet a zugirászok elleni szigorú intézkedéseket tartalmazza. Különösen szemelőtt tartja a javaslat azon esetet, ha a zugirászkodást hivatalnok gyakorolja. A 11. fejezet kimondja, hogy a főfelügyeletet az igazságügyter gyakorolja, s meghatároztatik ezen jog gyakorlásának módja is. A 12. fejezet általános határozmányokat tartalmaz a fegyelmi esetekre és a felelősségre nézve. A fegyelmi büntetések következők: 1) írásbeli feddés, 2)30—1000 ftig terjedhető pénzbüntetés, 3) felfüggesztés legfölebb 2 évre, 4) az ügyvédi gyakorlattól való elmozdítás. A fegyelmi esetek taxatíve felsorolvák 13 pontban. Fegyelmi vétséget képez többek közt, ha az ügyvéd hanyagul vagy késedelmesen jár el; ha indok vagy czél nélküli beadványokat szerkeszt; ha nyilvánvalóan igazságtalan ügyeket eb állal; ha fizetéses ügynökök által ügyfeleket keres, stb. A felek iratainak visszaadása valamint az előleg elszámolása körüli viták elintézésére a 13. fejezetben külön ügyvédi bíróság állapittatik meg, melynek elnöke a helybeli törvényszék elnöke s melyhez egy ülnököt az igazságügymininiszter a helybeli törvényszék bírái közül, egyet pedig az ügyvédi kamara választmánya a kamarai tagok közül delegá1. A részletes intézkedések rendeleti uton fognak megtétetni, j A 14. fejezetben a fegyelmi bíróság és a fegyelmi eljárás iráut foglalt határozmányok a dolog lényegére nézve csak annyiban különböznek az 1874: 34. t.-cz. vonatkozó határozmányaitól, hogy a kamaráknál a fegyelmi hatóság gyakorlása nem bizatik többé a választmányra, hanem külön fegyelmi bíróságra, és hogy a legfőbb itélőszéknél mint felsőbb fegyelmi bíróságnál az elnököt és a bírákat az igazságügyminiszter az ottani elnök és birák közül kijelöli. A fegyelmi ügyek bélyegmentesek. A fegyelmi biróság a javaslatban meghatározott esetekben fel van jogosítva az ügyvédet minden további eljárás nélkül felfüggeszteni. A javaslat átmeneti intézkedésekkel végződik. Német Jogászgyülés. Lipcse, szept. 10. A német jogászgyülés a következő határozatokat hozta: 1. Megfelelőnek mutatkozik a házasulással a nagykorúság jogkövetkezményeit összekapcsolni. 2. Megfelelőnek mutatkozik az ingó dolgokra vonatkozó tulajdoni kereset helytfogtaatóságát a német polgári törvénykönyvben a német kereskedelmi törvénykönyv e részbeni alapelvei nyomán szabályozni. 3. A constitutum possessorium-ra vonatkozó határozatok: a) Ingók elidegenítésénél az átadás (traditio) mint a tulajdonjog átruházásának feltétele fentartandó lévén, szükségkép következik, hogy a constitutum possessorium-nak csak azon felétel alatt tulajdonítandó birtokátruházási hatály, ha az elidegenítés mellett oly külön jogviszony forog fen, mely az elidegenítőt az elidegenített dolog birlalatának visszavállalására feljogosítja vagy kötelezi. b) A constitutum utján szerzett birtok, a korábban szerzett dologbeli jogok hátrányára, nem tarthat igényt azon kedvezményekre, melyekben a vindicatióra nézve behozandó rendszer a jóhiszemű birtokot a korábban szerzett dologbeli jogokkal szemben részesitendi. c) Szemben az elidegenítőnek csőd- és záloghitelezőivel, a constitutum utján szerzett tulajdonjogtól a tulajdoni kereset elvileg nem vonandó meg, és e szerzésmód e'len a színlelés vagy a csalás vélelme nem állítandó fel. d) Ingókra vonatkozó zálogjog megszerzésére a constitutum nem elegendő. 4. A jogászgyülés elismeri,ho:?y az egves részvényest a társaság és a társasági közegek ellenében megillető jogok köre a német kereskedelmi törvény e részbeni határozmányaival szemben kiszélesbitendő és hogy erre nézve lényegileg a következő alapelvek veendők figyelembe: a) Minden részvényesnek joga legyen az alapszabályszerü közgjülés összehívását az ezt ellenző vagy a ké5edelrnező társasági közegek ellenére társasbirósági határozat utján kieszközölhetni. Minden részvényesnek joga legyen, a rendes közgyűlés megtartása előtt idejekorán az évi számadásokba és mérlegbe, valamint az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a revisorok jelentéseibe betekinthetni. b) Minden részvényesnek joga legyen, a közgyűlés határozatait, lényeges alakszerűségek mellőzése, vagy a közgyűlést a törvény vagy a társasági szerződésnél fogva megillető jogkör túllépése miatt, a társaság ellen intézett kereset utján megtámadhatni. Hasonlókép joga legyen minden részvényesnek, az igazgatóságtól keresetileg követelhetni a közgyűlési határozatok végrehajtását. c) Az alaptőke egy tizedrészét képviselő részvényesnek vagy részvényeseknek joga legyen, a mennyiben hitelt érdemlőleg igazolhatják, hogy a társaság alakulásánál vagy az üzletvezetésben roszhiszemüség követtetett el, vagy a hitelezők érdeke mélyen sértetett, az illetékes társasbiróságnál, részvényeik valamint kamat és osztalékszelvényeik letétele vagy esetleg a biróság belátása szerint elegendő biztosíték nyújtása mellett követelhetni, hogy az általuk állított tények valódisága vagy a bizonyos időszakon belüli üzletvezetés iránt vizsgálat indíttassák. Az indítványozók, amennyiben állításai roszhiszemüségből vagy pajkosságból eredtek, a társaságnak felelősséggel tartoznak az indítvány előterjesztése és az ennek folytán megejtett tárgyalás által okozott kárért. d) Minden részvényesnek joga legyen, a felmentés (decharge) iránti határozat hozatalánál a társasági közegek ellen fentartott kártérítési igényeket, a mennyiben bizonyos időn belül nem érvényesíttettek, érvényesíthetni; valamint joga legyen a közgyűlés által adott felmentés ellenére, a szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott károsítások miatt kártérítést követelhetni.