Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 26. szám - A kártérítés tanához

Tizedik évfolyam. 26. szíím. Budapest, 1SSO. június 24. Kfil5n mellékletek: a ..Döntvények gy.liteménye" ai „Igazságügyi rendeletek iára- és az ..Igazságügyi törvények anyaggyiijtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Főút 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR Előfizetési árak THEMIS (helyben házhoz hordással, vai-v vidékre bérmeiites szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimii mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, télévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b i ft, vidékr i y utján A MAGYAR JOGASZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TAHTALOM; A kártérítés tanához. Dr. Nagy Ferencz, nagyváradi kir. jogtanártól. — Tárcza : Azok az ügyvédek! I. — Az ügyvédi kérdéshez. (Wr.) — »A közraktári zálogjeay későbbi átruházásainak bejegyzése.* A q u i 1 a. — Jogirodalom. (Pranz v. Holtzendorff: "Wesen und Werth der öffentlichen Meinung). Dr. Eeiner Edé-tol. — A német főtörvényszékek büntetőjogi praxisából. — Az ügyvédi kamarákbí.1. — Legközelebbi csődbejelentési határdök. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csó'dmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet: a ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. 99 Felhívjuk azon vidéki előfizetőinket, kiknek megrendelése lejár, annak minél előbbi megújítására, hogy a lapot fenakadás nélkül küldhessük. A „31. TJieniity" kiadóhivatala. A kártérítés tanához. A kártérítési perek nemcsak minálunk képezik gyakori panasz tárgyát. Németországban és Ausztriában liasonló panaszok hallbatók. Gyakran történik itt is utalás arra, hogy a kárvallott felek jogosult igényeinek érvényesitése minő nehézségekbe ütközik; hogy a kivételekhez tartozik, ha valaki kártérítési követelésével a bíróságok által teljesen meghullgattatik, feltéve hogy egyáltalában megballgattatik ; hogy számos esetben az elért eredmény még a perrel járó költségekkel sincs arányban, stb. Miként nálunk, ugy Németországban és Ausztriában is a bíró szükkeblüséggel vádoltatik, mely nem engedi meg, hogy a kár liberális megállapítást nyerjen s utalás történik itt is a franczia, belga, olasz, angol biróságokra, melyek sokkal liberálisabb szellemben ítélnek a kártérítési perek fölött s melyek előtt H jogosult igény teljes érvényesitése soha sincs koczkáztatva. E panaszok első sorban az alaki jogban találják alapjukat. Az Írásbeliség, kapcsolatban a formális bizonyítási rendszerrel, fő-oka a bajnak. Míg Francziaországban és másutt a tényállás szabad méltánylása és az anyagi igazság érvényre juttatása képezik a polgári eljárás sarkpontjait, addig Németországban (az uj perrend előtt s a hol írásbeliség dívott), Ausztriában és nálunk, a biró szabad meggyőződése egészen háttérbe szorul, a biró kezei kötve vannak számtalan form^listikus szabály és a tárgyalási elv tulhajtása által, s az anyagi igazságot pótolja az alaki igazság, mely igen gyakran a legnagyobb igazságtalanság. Pedig ha valahol, ugy a kártérítési perekben indokolt a biró szabad meggyőződésének tág tért engedni, mert sehol másutt nem ütközik a formális bizonyítás annyi nehézségbe, sehol az individuális viszonyok szabad méltánylása nem játszik oly nagy szerepet. A biró szabad meggyőződését a kártérítési perekben kizárni annyi, mint a kártérítési pereket majdnem lehetetlenné tenni, a mint az nálunk is, másutt is tényleg történik. »Unterstüzt von einer höchst engherzigen Praxis — mond Ausztriára nézve Hasenöhrl — ist durch die Ausschliessung des freien richterlichen Ermessens die Durchfühiung eines Schadenersatz-Prozesses in Oesterreich beinahe zur Unmöglichkeit geworden.« A tényállás szabad méltánylását a becslő eskü sem képes pótolni, mégha annak alkamazása körül liberálisabb eljárás is követtetik, mint azt tényleg tapasztaljuk. De a kártérítési perek körüli viszásságok részben az anyagi jogra is vezetendők vissza. Az anyagi kártérítési jog ki nem elégítő volta nemcsak ott képezi panasz tárgyát, hol mint nálunk, törvényes szabályok csak kivételesen, ill. az ország kisebb részében léteznek s a felek jóformán a biróönkényének vannak alávetve; hanem nevezetesen Ausztriában is panaszkodnak a jogászok az anyagi jog hiányossága fölött, jóllehet az osztrák polg. törv.-könyv II. részének 30. fejezete elég számos szabályt tartalmaz ugy a kár fogalmának megállapítására, mint annak bebizonyítására, beszámítására és megtérítésére nézve, s ezen kivül még némely speciális törvények is léteznek. Az osztrák jogászok panasza e mellett főleg oda irányul, hogy az o. p. t. intézkedései nincsenek összhangzásban sem a modern jogi felfogásokkal, sem a mai gazdasági élet követelményeivel, miért is elkerülhetlenül szükségesnek találják, hogy a kártérítési jog mielőbb gyökeres reform tárgyává tétessék. E reform-követelmény legélesebb kifejezést nyert azon indítványban, melyet a küszöbön álló osztrák ügyvédgyülés elé Dr. Strauss Miksa bécsi ügyvéd terjesztett s mely szószerint így hangzik. »Der österreichische Advocatentag spreche seineRechtsüberzeuguog dahin aus, dass eine gründliche Revision des 30. HauptstückesII. Theiles des A. B.G. B. (Von dem Rechte des Schadenersatzes und der Genugthuung) ím dringenden Interessé der Rechtspflege liege.« Az inditvány kétségkívül igen fontos; annyival fontosabb, mert a kártérítési jog belenyúl az összes polgári jogba, annak minden részeível szerves összefüggésben áll. Reánk nézve pedig, a kik a kártérítési jogot az egész polgári joggal kapcsolatban most kodifikálni készülünk, az inditvány kétszeres jelentőséggel bir, s az a fölötti viták az osztrák jogászok körében reánk nézve annyival tanulságosabbak lesznek, mert az osztrák jog szabályai nálunk még ott ís követtetnek, hol azok törvényes erővel nem birnak. E viták már is megindultak; mindenekelőtt azon vélemények folytán, melyek az inditvány fölött írattak. Egy ilyen vélemény fekszik most előttünk, a bécsi egyetem egyik kiváló tanára, az osztr. p. tkv. kitűnő kommentátora: Dr. Pfaff Lipót tollából.*) A mi ezen véleményt érdekessé teszi, az a homlokegyenest ellenkező álláspont, melyet szerzője az inditványnyal szemben elfoglal, mig a vélemény értéke, a ritka alaposság és valódi tudományosság mellett, melylyel irva van, különösen az által emelkedik, hogy szerzője, miként a Hofmannal együtt kiadott kommentárjában, az osztr. polg. tkv. intézkedéseit főleg annak előmunkálatai, nevezetesen a törvénykönyv tárgyalási jegyzőkönyvei alapján törekszik kifejteni és magyarázni, a mi eddigelé Zeiller óta még nem történt, a mi pedig a törvény intézkedéseinek kellő megértésére okvetlenül szükséges. Ezen előmunkálatok gondos tanulmányozása s az osztr. p. tvk. intézkedéseinek mindenoldalú megbirálása alapján szerző azon eredményre jön, hogy az osz'rák kártérítési jog távolról sem oly rosz és hiányos, mint azt mások állítják; hogy nem a törvény az oka, ha a kártérítési perek kielégítő képet nem nyújtanak, hanem (eltekintve az eljárástól) a polg. tvk. intézkedéseinek félszeg és szűkkeblű magyarázata, és *) Zur Lehre vom Schadenersatz und Genugthuung nach österreichischem Eecht. Ein Gutachten, dem Advocatentage erstattet vou Prof. Dr. L. Pfaü". Wien. • 1880. Nagy 8-r. 127 1.