Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 23. szám - Törvényjavaslat a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontosított telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. t-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában

— 186 — Fehérvárt megtartott törvényszék társas bíróság volt; és társas bíróság itélt a nem rendes bíráskodásban is. Zsigmond és Mátyás mélyreható reformjai ép oly kevéssé érintették a társas bíróságok szervezetét, a mint megmaradtak a bíróságok társasaknak a magyar reform-korszak kezdetéig, 1848-ig. Az absolut korszakkal plántálták át hozzánk az egyes bíróságokat és ujabb alkotmányos aeránk törvényessé tette ez intézményt hazánkban. Ez képezi Halmágyi Sándor ur füzetének tartalmát. Mindazok, kik érzékkel viseltetnek hazánk igazságügyi politikája iránt, folyvást növekedő érdekkel fogják ezen alapos tanulmányokon felépült, mély judiciumról tanúskodó müvecskét olvasni. Ámde még ha teljesen elismerjük is a mű conclusióját, hogy az egyes bíróság nem a szabadság intézménye; hogy ép oly kevéssé intézménye a jobb igazságszolgáltatásnak és legkevésbbé sem hazai intézmény: óhajtandó és nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a társas bíróságon alapuló bírói szervezet egyes bíróságokkal is bírjon. Nagyon természetes, hogy ezen egyes bíróságok szorosb összefüggésbe kell hogy jöjjenek a birói organismussal, hogy az egyes és törvényszéki biró ne legyen hivatalának martyrja, hanem a társadalomnak méltán nagyrabecsült tagja. Ez minden igazságügyi politika egyik legnemesb czélja, mely hogy megközelitessék, erős akarat és gyökeres rendszerváltoztatásnak lehet csupán gyümölcse. Dr. Beiner Ede. >Magyar Jogászegylet.« — Május 29-én tartott teljes-ülés Csemegi Károly elnöklete alatt. — Manojlovits Emil alelnök bemutatja Mailáth György országbírónak hozzá intézett következő levelét: »Méltóságos ur! A ,Magyar Jogász-egylet' alapszabályainak 4. szakasza értelmében tisztelettel felkérem, hogy engemet az egylet alapító tagjai sorába leendó' felvételre ajánlani szíves legyen. Habára megtisztelő felhívásnak, mely az egylet választmánya utján az elnöki tisztnek elvállalása iránt hozzám intéztetett, részint egészségem állapota, részint sokoldalú foglalatosságim halmaza miatt mély sajnálatomra meg nem felelhettem, mindazáltal élénk érdeklődéssel viseltetem a jogászegylet működése iránt, mely hogy kitűzött feladatát, ^népszerűvé tenni a tudomány vivmányait, és egyrészt felolvasások, másrészt az élőszó hatalmával vezetett komoly és beható vitatkozások utján fejleszteni a hazai jogéletet*; minél sikeresebben oldja meg, szivemből óhajtom. Midőn az alapítványi tőkéhez leteendő kétszáz forintot soraimhoz mellékelve megküldeném, Fogadja Méltóságod hazafiúi üdvözletem tiszteletteljes kifejezését. Budapesten, május hó 28-án 1880. Mailáth György, országbíró.« Ezen kivül felvétettek rendes tagokká: Antal Gyula országgyűlési képviselő, Chorin Ferencz országgyűlési képviselő, Dr. Friedmann Bernát ügyvéd, Gruber József ügyvéd, Dr. Hegedűs Gyula, Dr. Kán Béla ügyvéd, Nagy Lajos közjegyző, Mayer Sándor ügyvéd, Dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő, Popovits Vazul országgyűlési képviselő, Dr. SzeDiczey Ákos belügyminiszteri fogalmazó, Dr. Stern Miksa ügyvéd, Veszter Imre országgyűlési képviselő ; levelező tagokká: Bak Zsigmond ügyvéd Jászberényben, Dr. Stern Mór ügyvéd Pozonyban. Következett ezután Dr. D e 11A d a m i Rezső előadása, melyből fenébb közlünk mutatványt. Az előadás több helyen élénk tetszésnyilatkozatokkal kisértetett. Az ügyvédi kamarákból. — A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága 1880. apr. 3-án özv. K. S-nénak, B. B. pozsonyi ügyvéd elleni panaszos ügyében következő határozatot hozott: A további eljárás, fegyelmi vétség tényálladékának helyre nem állíthatása miatt, beszüntetni rendeltetik. Indokok: Mert az igazoló nyilatkozat mellett"/. alatt eredetiben felmutatott, panaszló özvegy K. S.-né által két előttemező tanú jelenlétében kiállított, 1879. évi július hó 3-án Pozsonyban kelt okmánynyal igazoltatott az, hogy panaszlónő azon esetre, ha B. B. ügyvéd Sch. J.-tól többet hajtana be egyezség utján mint 50 frtot, az 50 ftot meghaladó összeget, tiszteletdíj czimén panaszlottnak önkényt ajánlotta fel. Ha tehát panaszlott egyezségileg 100 frtnyi összeget is ért el ö midőn panaszlónő elismeri, miszerint az általa kikötött 50 frtot megkapta, a többi 50 ftnyi többletet az •/. alatti nyilatkozat alapján annyivalis inkább jogosan tarthatta meg, mivel az •/. alattiban az átengedett tiszteletdíj lekötésének indoka is előadatik, t. i. hogy panaszlónő eo ipso már a per átadásakor a nyerendő összeg felét ígérte oda képviselőjének, panaszlónő tehát megcsalatásról és megrövidítésről nem panaszkodhatik az 1'. alattival szemben, mely magyar nyelven van kiállítva és melynek megmagyarázása a tanuk által is igazoltatik. A mi pedig az okmányok és iratok kiadatásának állítólagos megtagadását illeti, ez az 1874. évi XXXIV-ik t. cz. 44. és 66. §§-ai értelmében az ügyvédi kamara illetőségéhez nem tartozó panaszt képezvén, birálat alá nem vehető. A pozsonyi királyi ügyésznek felebbezése íolytán a magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi május 7-én 208. szám alatt következő határozatot hozott: A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagyatik. — A pozsonyi ügyvédi kamara a trencséni királyi törvényszéknek 1880. évi 456. szám alatti fenyítő osztályi határozata alapján 1880. évi márczius hó 27-én 363. szám alatt következő határozatot hozott: A trencséni fenyítő törvényszéki határozat alapján B. J. ügyvéd az 1874. XXXIV-ik t. cz. 105. §. a) pontja értelmében az ügyvédség gyakorlatától ideiglenesen felfüggesztetik, mely felfüggesztés a kamarai ügyvédek lajstromába iktatandó. B. J. ügyvédnek ezen határozat elleni felebbezése folytán a m. királyi Curia mint lpgfőbb Ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi május 7-én 200. szám alatt következő határozatot hozott: Az elsőbirósági határozatban idézett törvényczikk rendelkezése a büntető bíróság által hozott vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedésétől feltételezve levén: a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata helybenhagyatik. Törvényjavaslat a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontosított telekkönyvezésiről szóló 1868. évi I. t.-cz. módosítása és kiegészítése tárgyában. 1. §. A vasutak és csatornák központi telekkönyvezéséi ől szóló 1868. évi I. t. cz. határozatai következőleg módosíttatnak és egészíttetnek ki. 2. §. Az idézett törvényczikk 5. §-ának b) és c) pontjaitól eltérőleg, a vállalatnak egy község határában fekvő összes földbirtoka egy alkatrésznek veendő s ennélfogva középszélessége és hosszának kitüntetése elmarad; a később szerzett birtok-területek pedig térfogatukra való tekintet nélkül, mint külön alkatrészek, a telekkönyvbe felveendők. 3. §. Az idézett törvényczikk 8. §-ától eltérőleg, a hitelesítő küldöttség tagjait képezendik: a) a központi telekhivatal főnöke, vagy annak helyettese; b) az ezen főnök által kinevezett hitelesítő mérnök; c) az illető telekkönyvi hatóság egy bírája és telekkönyvvezetője. Ezen küldöttséghez a közmunka- és közlekedési minisztérium egy hivatalnokot kirendelhet. 4. §. A hitelesítendő munkálatok a központi telekhivatal főnökénél adandók be, ki azoknak megvizsgálása s a netalán szükségesnek mutatkozott pótlások eszközlése után, a hitelesítési határnapokat kitűzi, az iratokat az illető telekkönyvi hatósághoz elküldi s erről a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz jelentést tesz. 5. §. Minden vasúti és csatorna-vállalat köteles, mihelyt a vállalati míí vagy annak csak része is elkészült, annak a közforgalomba bocsátása napjától számítandó 30 nap alatt a vállalat telekkönyvezését kérni s a közforgalomba átadott vonalrészt, illetőleg a központi telekkönyv összeállítására szükséges, az idézett törvényczikk 5., 6. és 7. §-aiban előirt előmunkálatokat a központi telekhivatalnál beadni. Halasztásnak csak akkor van helye, ha az illető vállalat kimutatja, hogy a hol egyezség nem sikerült, a kisajátítási eljárást már foganatba vette, de az még be nem fejeztetett. 6. §. A központi telekhivatal főnökének kötelessége a fentebbi §-ban megszabott határidő betartása felett őrködni s esetleg az illető vállalatokat arra pénzbirsággal is szorítani. 7. §. Az idézett törvényczikk 7. §-ában e) alatt előforduló »az illető birtokos* megjelölés alatt ott, a hol telekkönyvek léteznek, mindig a telekkönyv szerinti tulajdonos értendő. 8. §. Az idézett törvényczikk 9., 10., 14. és 27. §-aiban a »tör-