Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 21. szám - Igazságügyi viták

— 166 — egy ily személy, és senki más. A létesítendő jogállapot a sajtó jogi különlegességét abba helye/J: hogy eltérőlcg az általános beszámítási elvektől, egyenlő büntetéssel, egyenlően tett esi büntetéssel sújtja mindazokat, a kik a sajtóipar terén mozognak, ha a dolus rájuk bizonyul. Szedőgyerekek, hordárok bírálata alá helyezi a sajtót. Elfojtja ott, hol iparának — életének — forrása lüktet. Ehhez járul, hogy halomra döl az esküdtszéki intézmény. Közel fekszik, hogy az 1848. sajtótörvény által sajtóvétségekre behozott jury elé csak azok fognak állíttatni, kik ezen törvény alapján vonandók felelősségre, nem pedig azon számnélküli egyének, a sajtó-ipar távolabb eső tagjai, kik a codex alapján az együttes felelősség elvénél fogva azokon kivül vonhatók bünperbe. Es fenyeget mindezek mellett az osztrák »objectives Verfahren* a codex 62. §-ában. Figyelmeztettünk már nmlt bét előtti számunkban azon veszélyekre, melyekkel a két rendszer combinatiója jár. Ma a képviselőház már döntött. Csak egy lehet még a mentő, a főrendiház. Alkalom van adva a sajtónak, mutassa, tudja-e megvédeni magát; alkalom van adva a főrendi háznak, mutassa, van-e érzéke a kor haladt intézményei iránt. Igazságügyi viták. A mult heti képviselőházi viták a büntető-törvénykönyvek életbeléptetésének a jogügyi bizottság által revideált határozmáuyai felett érdekes világosságot deritettek azon pálya alakulására, melyen nehezen kivívott uj anyagi büntetőjogunk a gyakorlati életnek bemutattatni fog. Számára oly diadalkapu emeltetett, melyen nem egy sophisma-hervasztotta levél, nem egy éles töviskorona díszeleg. A codificatio által alkotott jogbizonyosságnak értékét s üdvös hatását ha fel nem áldozza, legalább csorbítja és kétessé teszi, midőn a kivitel és alkalmazás közegei szakértelem nélkül, jogi ellenőrzés nélkül, hathatós felelősség nélkül kezelvén a bizonyos jogot, azt a gyakorlatban ismét bizonytalanná teszik vagy épen képtelenek biztosítékot nyújtani a legfőbb jogczél, a jogbiztonság tekintetében. Fájdalom nagyon is jogosult bizalmatlanság kifolyása voltak azon ellenzéki ellenvetések, melyeket Veszter, C bor in, Eötvös, a gyakorlat emberei, az egyes bírói hatáskörnek súlyosabb és gyakori vétségekre kiterjesztése ellen felhoztak és melyekre a közigazgatási hatóságok büntető bíráskodásának jogi ellenőrzésének, birói felebbviteli fórumnak követelményét, alapították. E jogosult gyakorlati kivánalmak természetesen mellőztettek. Az ideiglenes »eddigi gyakorlat*, melyre Emmer, Zsiros, Pauler és Tisza hivatkoztak, napról napra még a főváros területén is a rendőri biró és egyes bíró büntető törvénykezésének oly eseteit tünteti fel, melyek másutt az általános felháborodás viharát keltenék, míg nálunk, mert természetesen rendszerint tudatlan, szegény embereket sújtanak, legjobb esetben a hivatalos hatalommal való visszaélés miatti intést voüják maguk után. Hiszen nem rég történt meg, hogy a belügyi minisztérium egy rendőri közeg törvénytelen hatalmaskodását annak »világos jogtudatlanságával* mentette ki. Mit várhatnak a büntető-törvénykönyvek tudományos beszámítási elvei a közigazgatási hatóságok kezelésében, arra legfőbb forumoknak ezen ominosus felfogásából vonhatunk következtetést. Más eset. Budapesten székelő egyes biró szokás szerint elrendeli kihágásról gyanúsított előleges letartóztatását tagadása miatt, mig terhelő tanukkal szembesittethetik, mire hosszabb határidő tűzetik ki, mint a mennyi a kihágásban bebizonyított vétkesség esetén büntetésül kiszabható lenne. E praparatorius detentio ezen egyes biró felfogása szerint felebbezhetlen, mert nem »irásbelk, azaz végzés nélkül rendeltetik el (!), mert a táblára nem lehet felebbezni, mivel az meritorius második instantia (!), a törvényszéki appellatorium pedig csak vizsgálóbírói letartóztatás eseteire vonatkozik. Ilyen a felfogás és módszer az »eddigi gyakorlatban* a minisztériumtól '/8 mértföldnyi távolságon belül. Mielőtt a hosszú határidő lejár, a letartóztatott a szülés közelsége miatt a törvényszéknek adatik át, mert az egyes biró nem rendelkezik kórházzal. A törvényszéki orvosi vizsgálat, coristatálja, hogy a terhesség még uem előrehaladott és hogy a lebetegedésről még hónapokig sem tarthatni. De miután az egyes biró az »átszolgáltatott« fogolyt nem tartja többé evidentiában, ez »előzetes« letartóztatásban elfeledve lesz és több hónapon át ülve marad. Most folyik a fegyelmi vizsgálat szép csendesen, mely a kir. ügyészségnek ily esetben ismert »lovagiassága« folytán bizonyára hivatalos »helytelenítéssel* íog végződni, mert mindennek oka tulajdonkép a »szóbelileg* letartóztatott, ki szó nélkül leült annyi időt. Ezek a »leggyengébb* esetek példái, minők százával előfordulnak. Nincs bennük egy csepp rosz akarat, csupa szokott kényelem, alaktalanság és bevett gyakorlat. Es ezen 20 évi ^ideiglenes* joggyakorlat, mely tettleg a jogtalan gyakorlata, most törvényes szentesítést nyert! Az aggódó kedélyek megnyugtatására Emmer és Pauler az egyes birói büntető eljárásnak kilátásba helyezett, rendeleti szabályozására utaltak, mely majd megalkotja a vádeljárás, nyilvánosság, védelem, vizsgálati fogság korlátozása stb. jogbiztositékait és véget vet a bevett osztrák reactionarius eljárás önkényü zsarnokságának. Azzal is vigasztaltak, hogy a túlságos hatáskörből eredő, most törvényesített bajok majd orvosolhatók (!) lesznek felebbvitel utján, mely alkalmasint a ^szóbeli* letartóztatás ellen is ^birtokon kívül* azaz »kóteron belül* kegyesen megengedtetni fog. Azt persze ezen logikával sem magyarázhatták meg, hogyan lehessen egész eljárást néhány rendeleti szakaszszal rendezni, hogyan lehet az állam elleni bűnesetekben magán panaszost fogni, ki a kir. ügyészt pótolja és vádeljárást biztosit (!), hogyan lehet hatályosan ellenőrizni a nyomozó és itélő egyes biró eljárását, mikor a felső bíróság ezen egyes biró actáiból meríti még az egész tényállást is. E nehézségek méltatása nem akadályozta Zsiros Lajost abban, hogy egy az általános vitán elfojtott speechet állapotaink és »gyakorlati« igazságügyi politikánk védelmére el ne mondjon és ki ne jelentse, hogy ő nem helyesli a büntetőtörvénykönyvek nem nemzeti szellemű intézkedéseit és hogy ő az egész európai jogfejlődésnek büszkén odaveti keztyüjét. Mert Ő ellenmondá3t lát az állam, károsult fél és tanuk érdeke és az egyéni szabadság biztositékai között és ő az elsőt többre tartja az utóbbiaknál. Hivatkozott arra, hogy testületi bíróságaink is egyes birák kitűnő vizsgálatai alapján járnak el, stb. Nem tudjuk, felvette-e a kihívott európai jogfejlődés Zsiros Lajos kt-ztyüjét, de már vizsgálatainkról tudjuk a testületi, főleg felsőbb bíróságok kifogyhatatlan panaszait a felett, hogy e hiányos, helytelen vizsgálatok büntető eljárá' sunk rákfenéjét képezik. Ha tehát egyes birói rendszerünk mértéke ez legyen, akkor gyenge lábon áll nemzeti jogunk, melyet a Bachkorszakból átvettünk. Eredeti volt Bokross. Csak akkor szólalt fel az egyes biró elleni harmadik instantia feleslegességéről, midőn a közigazgatási hatóságok biráskodása 60 kihágási esetben, két hónapig, 300 írtig terjedő büntető-hatalommal már biztosítva volt. Ha itt nincs semmi jogi garantia, amott elég a táblai controle, mert a tábla igen jó — Bokrossnak. Ez érvelés trivialiter azt tartja: ha tegnap felhőszakadást bocsátottunk rátok és mégis megtagadtuk a íedelet, akkor ma a csendes eső ellen ne kérjetek ernyőt. Bokross szerint ez illogikus volna, ü a helytelenségeket párosan szereti, a symmetria embere. A logikát »csak ezen törvény keretébení ismeri. Ez persze furcsa logika. Legérdekesebb természetesen Szilágyi Dezső és Tisza Kálmán dialektikus párbaja volt, melyben utóbbi vesztett ügyet, a közigazgatási hatóságok gyors eljárását védte s azok birói ellenőrzésében a sikeres működésük és felelősségük korlátozását akarta felfedezni.