Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 21. szám - A sajtóügyi felelősség az uj büntetö-törvénykönyvben

Tizedik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1880. május 21. Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". Szerkesztőség : Föut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYIÍLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz hordással. ra|?v vidékre kérroei.tes szétküldéssel) a „Magyar Tbemis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimíí mellékletekkel együtte.en: egész évre 10 forint, félévre 5 íonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékr'l legczélszerűbben postauta Ivanv utján küldendők. IWEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A sajtóügyi felelősség az uj büntető-törvénykönyvben. (S. 8.) — Igazságügyi viták. Justus. — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XXII. (Isten-e Krisztus') Dr. Barna Ignácztól. — Jogirodalom. (Dr. Herczegh Mihál: A magyar magánjog mai érvényében.) Dr. Del l'A d a m i Eezső ügyvédtől. — »Magyar Jogászegylete — Kérelem a jogászközonséghez. Dr. Biermann Mihály nagyszebeni jogtanártó;. — Az ügyvédi kamarákból. — Indokolás a »mííemlékek fentartás iról« szóló törvényjavaslathoz. — Legközelebbi cs.ídbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. — (Csődök. — Csüdmegszüntetesek. — Pályázatok. — Igény kereseti felhívások.) — Külön melléklet: a ^Döntvények gyűjteményéinek egy ive. A sajtóügyi felelősség az uj biintetö-törvényköiiyvlben. (S. S.) A képviselőházban az életbeléptotési törvényjavaslat tárgyalásánál minden oldalról hangoztatták azon óhajt, hogy a sajtóf'eleló'sség fenálló rendszerén semmi változtatás ne történjék. E czélra a következő §. igtattatott a javaslatba: » A sajtótörvényt tárgyazó 1848: XVIII. t.-cz. 2, 3., 4, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 18., 19., 20., 24. és 26. §§. helyébe a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv megfelelő intézkedései lépvén, az idézett törvényezikk többi szakaszai, a jelen törvény 46. §-ában foglalt változtatással érvényben maradnak. Nyomtatvány ntján elkövetett büntettek és vétségek eseteiben az 1848. évi XVIII. t.-cz. 13. és 33. §§. alapján felelősségre vonandó személyekre nézve a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyvnek a felelősséget tárgyazó mindazon intézkedései, melyek az 1848. évi XVIII. t.-cz. 13. és 33. §§-tól folyó felelősséggel ellentétben állanak: nem alkalmazandók.* Ezen szakaszszal a képviselőház a s jtófelelősség tárgyában fenálló jogállapotot felforgatta. A büntető-codex együttes és egynemű felelősség alá vonja a nyomtatvány minden terjesztőit. A s terjesztő« szó felöleli mindazon személyeket, melyek a tettesség és részesség fogalmai alá esnek. E szónak más értelmezést sehol törvény, magyarázat nem ád, így állapítja meg azt az osztrák, a belga, a német, a szász törvény.*) Ha alatta csakis az 1848. törvény szerint felelős három személy (szerző, kiadó, nyomdatulajdonos) volna értendő s igy a felelősség alanyainak köre azonosnak volna tekintendő a codexben s az 1848. sajtótörvényben: az idézett §. nak ugy kellett volna hangzania, hogy a codex azon felelősségi intézkedései, melyek az 1848. törvénynyel ellentétben vannak, nem alkalmazandók a terjesztőkre. E helyett kihasította a §. a terjesztők fogalmából az érintett három személyt, kik pedig, miután szorosan véve nem a terjesztés, hanem a közzététel körül tevékenyek, épen nem értethettek volna a »terjesztők* alatt, ha a codex ezen kifejezése nem volna veendő annak széles értelmében. Elérve lett igy, hogy a szerző, kiadó, nyomdatulajdonos, *) O s z t r. sajtótörv. »§ 6. Als Verbreitung kann im Sinne dieses Gesetzes nur der Vertrieb, Verschleiss oder die Vertheilung von Druekscbriften, sowie das Anschlagen, Aufhángen oder Aufegen derselben an öffentlichen Orten, in Lesevereinen, Leihbibliotheken u. dgl. angesehen werden.* Belga htk. »383. cz. Quiconque aura exposé, venduoudistribué des chansons, painphlets ou autres éerits imprimés ou non, des figures ou des images oontraires aux bonnes moeurs, sera condamné a un emprissonnement de hűit jours a six mois et k une amende de vingt-six francs k cinq cents francs.* Német sajtótörv. >§ 3. Als Verbreitung einer Druekschrift im Sinne dieses Gesetzes gilt auch das Anschlagen, Anstellen oder Auslegen derselben an Orten, wo sie der Kenntnissnahme durch das Publikum zugánglich sind.i Szász sajtótörv. 5. cz.: »Als Verbreitung eines Presserzeugnisses gilt es, wenn dasselbe zum Verkaufe ausgeboten, vertheilt, zum Vertiiebe versendet, zu gleichem Zwecke auf die Post gégében, angeschlagen, ausgestellt oder zu Jedermanns Einsicht an öffentlichen Orten, z. B. in Schankwirthschaften, Leihbibliotheken, Lesekabineten etc. ausgelegt wird.« csak az 1848. sajtótörvény értelmében lesz felelősségre vonható. Mindazokra azonban, kiket a codex e három személyen kivül belevon a sajtófelelősség körébe, alkalmazandók lesznek a codex felelősségi intézkedései. Ez szigorban túlmegy a Bismark-féle sajtó-megrendszabályoztatás rendszerén. Az a szándékos közreműködők együttes felelősségén kivül fokozatos és kizáró sorrendben csak a culpa vélelmével sujt egyeseket. Csak rendbüntetést szab ezekre. Megengedi a vélelem elleni bizonyítást. Holott nálunk ezentúl a jogállapot a következő. A szerzőt, kiadót, nyomdatulajdonost az 1848. sajtótörvény alapján a dolus fictiója sújtja. A sorrend szerint büntetendők, tettesi büntetéssel ; büntetendők az alanyi tényálladékra való tekintet nélkül még akkor is, ha bebizonyítanák, hogy őket szándékosság nem terheli. S ezekkel egyidejűleg, velük együtt büntetendők a codex alapján a beküldő, a szedők, nyomdászok, kihordok, colporteurek, laptartó vendéglősök, olvasó-terem-, kávéház-, dohánytőzsde-, kölcsönkönyvtár-tulajdonosok stb. Mindezek minden sajtóvétség esetében valamennyien együtte en vonhatók btínperbe. S az utolsó szedőre éskihordóra, kire a kö-.lemény tartalmának tudata bizonyul, ugyanazon büntetési tételt szabja a törvény, mint a szerzőre vagy a szerkesztőre. Egyedül a könyvkereskedő mentes, az 1848:43. §-ának fentartása által. De a colporteurek már nincsenek kivéve; mert a fentartott 27. §. a marasztaló ítélet által sújtott elmeművek újra árusításáról szól csak. Eddig ezen §. folytán mentesek voltak a felelősség alól azok, a kik még nem marasztalt elmemüveket árusitottak el, mert mindeddig az 1848. törvény képezte a sajtófelelősség rendszerének kizárólagos forrását s igy a gyakorlatnak nem volt joga kiterjeszteni a sajtófelelősséget, melyet az 1848. törvény mint egyedül irányadó jogforrás összefüggő rendszerben szabályozott. Immár a sajtófelelősség tárgyában kétféle törvény, kétféle rendszer combináltan álland fen egymás mellett. A codexnek csakis azon tétele nem alkalmazandó, a mely ellentétben van az 1848. törvéuynyel, nem pedig azon tételei sem, melyek ezen törvény mellett tovább viszik a felelősséget. Avval, hogy az 1848. törvény megállapítja, mikép büntetendő a marasztaló ítélettel sújtott elmemű újra árusítása, nincs ellentétben a büntetőtörvénykönyv, mely megállapítja, mikép büntetendő a még nem marasztalt bűnös tartalmú elmemű árusítása. Igy azon vészéi}7 is előáll, hogy törvényes ismérv hiányában a bíró magyarázatától, tehát egyéni tetszésétől fog függni, kit tekintsen mentesnek, kit tartson »könyvkereskedődnek, kit nem. Radicalis ellentéte ez a fenálló jogállapotnak. Teljes rendszertelenség. Fen van tartva a fokozatos felelősség minden hátránya annak minden előnye nélkül, combinálva az együttes és egynemű felelősség szigorával. A fenálló rendszer privilegisálta a sajtót, hogy sajtóvétségért csak oly személy vonbató felelősségre, kiről foglalkozása után feltehető, miszerint a sajtófelelősség magaslatán áll és mindig csakis