Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 19. szám - Az életbeléptetési törvényjavaslat függőben maradt szakaszai

Tizedik évfolyam. 10. szám. Budapest, lb80. május 8. Külön mellékletek: a ..Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Fcíut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR -TOGÁSZCTYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz ho a „Magyar Themis", a ..Dontvények gyűjteménye és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel e cy üt t e se n: egész évre tO forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az elSfizetési pénzek bérme legczélszerübben postául küldendők. vldékrS MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Az életbeléptetési törvényjavaslat függőben maradt szakaszai. I. Sajtóügyi felelősség, (x.) II. Járásbirói és szolgabírói hatáskör. (8. S.) — Az uzsora kérdése a német parlamentben. Sarlay Ede ügyvédtől. —Indokolás a »műemlékek fentartásáról« szóló törvényjavaslathoz. — Az ügyvédi kamarákból. — Meghívás a magyar jogászegylet első évi rendes közgyűlésére. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a » Budapesti Közlöny«-bŐl. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Bendeletek Tárá«-nak egy ive. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. E lapolc szerkesztősége áttétetett a F'ótit 18. számú ftásba. Az életbeléptetési törvényjavaslat függőben maradt szakaszai. I. Sajtóiigyi felelősség, (x.) A képviselőház Szilágyi Dezső indítványára a magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat 7. §-át, mely az 1848. évi sajtótörvényt illető derogatorius és salvificatorius intézkedéseket tartalmazza, oly meghagyással utasította vissza a jogügyi bizottsághoz, hogy a sajtótörvénynek a fokozatos felelősségre vonatkozó, érvényben hagyandó szakaszai a büntető-törvénykönyvnek a sajtó utjáni bűncselekményekre vonatkozó határozataival leendő összhangba hozataluk szempontjából vizsgáltassanak át. Találtatott pedig az indítvány támogatásául felhozott discordantia a következőben. Sajtótörvényünk hatályukban fentartandó 13. és 33. §-ai a sajtó utján elkövetett bűncselekményekre nézve a fokozatos felelősség rendszerét állapitják meg. E szerint egyrészt: bizonyos sorrendben mindig csak egy személy büntettethetik. A sorrend szerinti előző felelősségre vonatván, a hátrább következők szabadulnak. Másrészt: a sorrend szerinti személy büntethetősége, eltekintve a szerző felelősségétől, szándékos vagy gondatlan cselekményt nem tételez fel. Nem a bűnrészesek tehát, hanem az első sorban felelős szerzőn kivül, vagy a szerkesztő, vagy a kiadó, vagy a nyomda tulajdonosa tartozik in eventum felelet terhével, ezzel, mert szerkesztő, mert kiadó, mert nyomdatulajdonos, a szóban forgó bűntett vagy vétség tényálladékát megtestesítő nyomtatványhoz való ebbeli viszonyának puszta tényénél fogva, nem pedig a sajtóvétség elkövetésében való dolosus közreműködés czimén. A privilégiumnak,hogy sajtóvétségért csak egy személy felelős, ára, hogy ez az egy személy még akkor is felelős, ha különben az átalános büntetőjogi beszámítás elvei szerint nem is vonattathatnék felelősségre. Büntető-törvénykönyvünknek a sajtótörvény 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. §-ai helyébe léptetendő 134., 140., 149., 158., 171., 172. 173.. 174., 194, 259., 261. §-ai szerint a fokozatos felelősség ezen rendszerével nyilvánvaló ellentétben, a sajtó utján elkövetett minden egyes bűncselekmény alanyi tényálladékához megkívántatik a szándékosság, a (szélesebb értelemben u. n.) sajtóvétséget magában foglaló nyomtatvány tartalmának tudata. Kifejezetten kiemeli a dolus szükségét a btk. 134. §-a; az idevonatkozó többi szakasz pedig részben a 134. §-ban meghatározott módra (és hallgatólag az ott meghatározott feltételre is) való hivatkozás által jelezi a szándékot, részben a btk. 75. §-ában foglalt átalános szabálylyal való kapcsolatos alkalmazandóságánál fogva kivánja a tartalom tudatát. Ha már most — ugy mond az indítványozó — a sajtótörvénynek a fokozatos íelelősséget megállapító 13. és 33. §-ai a büntető-törvénykönyvnek a sajtó utján elkövetett bűncselekményekre vonatkozó határozatai mellett, és azokkal egyetemben fognának alkalmazásba jönni, attól lehetne tartani, hogy »a magyarázat nem szigorú, hanem csak helyes szabályai szerint* a törvényhozó abbeli akaratával, mely szerint a fokozatos felelősség rendszere, a törvényhozás e részbeni jelenlegi állása továbbra is teljes épségben maradjon, homlokegyenest ellenkező eredményt létesiteue a judicatura. Minden sajtóvétség elbirálása két zsinórmérték szerint történnék. Ugyanis midőn a büntető biró azt kérdezné, hogy a fenforgó sajtó vétség miatt ki vonassék felelősségre, akkor venné az egyik zsinórmértéket, a sajtótörvénynek fentartott 13. át és nézné, hogy kin van a felelősség sorrendje. Mikor pedig a sajtóbirónak azon második kérdésre kellene feleletet adni, hogy a sorrend szerint felelős személy büntethetőségének tényálladéki feltételei az adott esetben fenforognak-e, a másik zsinórmértékhez, az uj büntető-codexhez lenne kénytelen nyúlni, azaz annak a szóban forgó sajtóvétségre vonatkozó §-ában meghatározott alanyi és tárgyi tényálladéki mozzanatokat tartoznék a sorrend szerinti személy ellenében megállapítani, jelesül tehát azt is, hogy a kérdéses nyomtatvány tartalmát tudta. Vagyis mig jelenleg, midőn a sajtó utjáni bűncselekmények beszámítására nézve a sajtótörvény a maga egészében és kizárólag irányadó, annak felelősségi rendszere értelmében a szerkesztő, a kiadó, vagy a nyomdatulajdonos, alanyi bűnösségére való minden további tekintet nélkül vonathatik felelősségre, addig a sajtótörvény fentartandó 13. és 33. §-aiban és a büntető-codex idevágó intézkedéseiben érvényre emelt, lényegileg különböző beszámitási elvek combinált, egyidejű hatálya mellett a sorrend szerinti személy ellenében nem kevesebb, mint annak bizonyitása, hogy tudva és akarva működött közre, tehát a szó szoros értelmében probatio diabolica kívántatnék meg. A megfelelő összhangba hozatal nélküli egyidejüleges hatálybaléptetés a fokozatos felelősség rendszerének teljes felforgatásához és végeredményében odavezetne, hogy, miután a sajtóvétségekért nemcsak hogy csupán egy személy, hanem ez az egy személy is csak akkor vonattatnék felelősségre, hahogy ellene dolus bizonyittatik, a sajtó visszaélései elleni repressiónak még azon csekély lehetősége is, mely a jelenlegi sajtótörvény szerint helyt foghat, el fogna enyészni. Mielőtt ezen aggodalom érdemére igénytelen megjegyzéseinket megtennők, a kérdés teljes tisztázása végett helyén valónak látjuk a következőket előrebocsátani. Elsőben is megjegyzendő, hogy sajtótörvényünk 13. és 33. §§-aiban nem csak a fokozatos, hanem a fokozatos és egymást kizáró felelősség (azu.n. »responsabilitésuccessive et isolée« vagy »responsabilité par cascades«) rendszere van megállapítva. Tudvalevő dolog, hogy a fokozatos felelősség rendszerével, nem szükségképen jár egyszersmind