Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 18. szám - Törvényjavaslat a műemlékek fentartásáról. (Bejezés)

— 146 — Ha a vélemény nem egyhangú, minden különvélemény indokolva felveendő. A szakértők véleménye aláírásaikkal ellátandó. 49. §. Ezután a kiküldött biró a tárgyalást bezárja s értesiti a jelenlevő feleket, hogy a kártalanitási összeg megállapítása iránti határozat a törvényszék székhelyén mikor fog kihirdettetni. 50. §. A kiküldött biró ezután az összes iratokat a törvényszékhez beterjeszti. A törvényszék, mihelyt az iratok hozzá beérkeztek, a legközelebbi ülésben a kötött egyezséget alaki tekintetben megvizsgálja, s az alakilag kifogástalan egyezség alapján a kisajátítási árat, vagy egyezség nem létében a szakértő becsüsök véleménye figyelembe vételével, az indokok mérlegelése mellett, a kártalanitési összeget itéletileg megállapítja. A törvényszék ezen ítéletének magában kell foglalnia: a) a kisajátítandó ingatlan pontos köiülirását; b) a kártalanitási összegnek pontos meghatározását. A biróság ítéletét a kijelölt időben a kiküldött biró kirdeti ki a j elenlévők előtt. 51. §. A törvényszék itétete ellen a jelenlévő érdekelt felek vagy képviselőik által nemcsak az eljárási formák megsértése miatt emelhető panasz, hanem ugyanazon beadványban a kártalanítás menyiségére nézve is felebbezésnek van helye. Mind a panasz, mind a felebbezés a törvényszéki végzés kihirdetése után közvetlenül bejelentendő a kihirdető bírónál, s három nap alatt benyújtandó s ugyanazon egy beadványban indokolható. 52. §. Mind a panasz, mind a felebbezés fölött az illető kir. tábla itél. 53. §. A kir. tábla határozata ellen felebbezésnek csak a kártalanítás kérdésében van helye a legfőbb itélőszékhez, és pedig csak akkor, ha a kir. tábla a kir. törvényszék által megállapított kártalanítás mennyiségét felemülte, vagy leszállította. Előbbi esetben a miniszteri megbízott, utóbbi esetben a kártalanitási összegre jogosított fél a kézbesítéstől számított három nap alatt élhet további felebbezéssel. 54. §. A kártalanitási eljárás befejezte után: 1. az összes iratok az illető telekkönyvi hatósággal felruházott bírósághoz, a változás telekkönyvi keresztülvitele végett átteendők; 2. a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízottja a kártalanitási összegnek 30 nap alatt a törvényszék letéti hivatalába letételére utasítandó; 3. a jogérvényes bírói Ítélet má'olata az illetékes kir. adófelügyelőhöz oly czélból átteendő, hogy az a kisajátított területrészekre eső adóösszegnek a volt tulajdonos nevéről lejegyzése végett intézkedjék. 55. §. Ezen utasítás kézbesítése után a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisajátított ingatlant, minden további birói közbenjárás nélkül azonnal birtokba veheti, a kézbesítés napjától a kártalanitási letéteményezésének napjáig ezen összeg 6°/0 kamatai is letéteményezendók. 56. §. A jelen törvény értelmében eszközölt végleges kisajátítás által a kisajátított ingatlannak telekkönyvi tehermentes tulajdonjoga szereztetik meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt lévő műemlékek országos alapja részére. 57. §. Az ekképen kisajátított ingatlan birtokrendezés-tagositás, vagy más czimen más ingatlannal fel nem cserélhető és el nem darabolható mindaddig, mig rajta az emléképitmény fentartatik. 58. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, ha a kisajátítási arra vonatkozólag létrejött egyezséget meg nem erősítette, a kártalanítási összeg jogérvényes megállapítása után is mindaddig, mig a kártalanitási összeget vagy ennek részét birói kézbe le nem tette, vagy a kisajátított ingatlant tettleg birtokba nem vette: a kisajátítástól visszaléphet. Ezen esetben a kisajátítási eljárás azonnal megszüntetendő; az eljárás folyamatba tétele által kárt szenvedtek azonban a per rendes utján teljes kártalanitási követelhetnek. 59. §. Ideiglenes kisajátításnak az ország egész területén a jelen törvény értelmében helye van azon földterületre nézve, a melyen a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 3. §. értelmében ásatásokat rendel, és a mely felett kő- vagy téglaépitmény vagy más anyagból készült laképület nem áll. Pa-, érez- vagy vályogépitmények, valamint kő- vagy téglakeritésfalak az ideiglenes kisajátítást nem akadályozzák. 60. §. Az ideiglenes kisajátítást a tulajdonos birtokos és haszonbérlő meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeli el. Ez által a kisajátítás alá eső földterület kizárólagos használatának joga szereztetik meg. A kisajátító a kisajátítás alá eső földterület tartozékait ezen földterületről elvitetheti. 61. §. Az ideiglenes kisajátítás is csak teljes kártalanitás mellett engedtetik meg. Tartozik ennélfogva a kisajátító: 1. a kisajátítandó földterület jövedelmének megfelelő haszonbért fizetni; 2. a kisajátitás idejének lejártával a földterületet lehetőleg azon minőségben visszaadni, a melyben kisajátításkor volt; 3. a tartozékokat is lehetőleg az átvett minőségben visszaadni; 4. a 2. és 3. pont nem teljesítése esetében teljes kártérítést adni. Ellenben a visszaadáskor az értékemelkedésért a kisajátító semmit sem követelhet. 62. §. Az ideiglenes kisajátitás a tulajdonos beleegyezése nélkül egy évnél tovább nem tarthat. 63. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisajátítandó földterületet felméreti, róla térképet és leírást készíttet. A leírásnak magában kell foglalnia: a) a földterület térfogatát, b) a talaj minőségét, c) azon tartozékok részletes leírását, a melyek a földterületen vannak. A tulajdonos az ezen müvek elkészítéséhez szükséges munkálatok teljesítését tartozik tűrni. 64. §. A térkép és leírás a kir. járásbiróhoz benyújtandó. 65. §. A kir. járásbiró a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizottját, továbbá a földtulajdonost, s ha a kisajátítandó terület haszonbérbe van adva, a haszonbérlőt is tárgyalásra idézvén, a jelen törvényben a végkisajátitásnál szabályozott kártalanitási eljárás szabályai szerint a biróság által nevezendő egy szakértő meghallgatása után, megállapítja a kisajátítandó terület térfogatát, a talaj minőségét, s tartozékait, mindezek becsértékével, s a kisajátititó által fizetendő haszonbérrel együtt, s végzését azonnal kihirdeti. 66. §. Ezen végzés ellen azonnal szóval bejelentendő panasznak és folyamodásnak van helye a kir. táblához, mely bejelentés 3 nap alatt írásban indokolható, 67. A kir. tábla végérvényesen határoz. 68. §. A tényleges állapot, becsérték és haszoabér jogérvényes megállapítása után a járásbiró értesiti a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbizottját, hogy a földterületet átveheti és utasítja, hogy a haszonbért azonnal birói kézbe tegye le. 69. §. Az ideiglenesen kisajátított földterület visszaadásakor a tulajdonos kívánságára, a visszaadott tárgyak mennyisége és értéke a fenebbi szabályok szerint megállapittatván, az értékkevesbedést a kisajátító tartozik a tulajdonosnak megfizetni, illetőleg, a midőn a kérdéses ingatlanon telekkönyvileg bekeblezett terhek vagy feljegyzett igények vannak, a telekkönyvi hatósággal felruházott bíróságnál letenni. 70. §. A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásokra vonatkozó minden beadvány, jegyzőkönyv, becslevél, nyilatkozat, egyezség, határozat, panasz és felebbezés bélyeg- és illetékmentes. A telekkönyvi átiratások szintén illetékmentesen eszközlendők. A fizetendő kártalanitási és haszonbéri összegekről szóló nyugtákra azonban az illetékmentesség ki nem terjed. 71. §. A kisajátítási eljárási költségek, nevezetesen a szakértőknek és a gondnoknak a biróság által megállapítandó illetményei, a biróság kiküldött tagjainak napidijai és fuvarköltségei és a hirdetményi költségek a biróság iroda-átalányában előlegezendők s a vallásés közoktatásügyi miniszter által megtérítendők. Az ügyvédek dijaikat csak saját megbízóik irányában számíthatják fel. 72. §. Ha a kisajátitás alá eső tárgyak tulajdonosainak személyében időközben változás történik, a jogelődök nyilatkozatai a jogutódokra is kötelezők lesznek. 73. §. A műemlékek körül felmerülő minden jogi és közigazgatási ügyben a vallás- és közoktatásügyi minisztert a közalapítványok királyi ügyigazgatósága képviseli. 74. §. Minden ezen törvénynyel ellenkező törvény és rendelet hatályon kivül helyeztetik. 75. §. A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi miniszterek bízatnak meg. Budapesten, 1880. év márczius 30-án. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az ügyvédi kamarákból. — A szabadkai ügyvédi kamara D. E. ügyvédet 1879. évi april hó 8-án 88. szám alatt hozott határozatával a felsőbb biróság iránti tiszteletlenség iránti vád alól felmentette. A királyi ügyésznek felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága 1879. évi június hó 20 • án 276. szám alatt következő ítéletet hozott: A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata, helyesebben ítélete megváltoztatik, D. E. bajai ügyvéd az 1874: 34. t.-cz. 68-ik §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik és büntetésül köteles a nevezett ügyvédi kamara pénztárába kétszáz (200) forintnyi birságot megfizetni. Indokok: A tanuk által bebizonyíttatott, miszerint vádlott ügyvéd 1877. év egyik tavaszi napján a bajai Pandár- szigeten többek jelenlétében a felsőbb biróságok, különösen a királyi ítélőtábla iránti tiszteletet mélyen sértő kifejezésekkel élt. Miután ezen nyilatkozatok nyilvános helyen és többek jelenlétében történtek, azok bizalmas baráti körben tett nyilatkozatoknak nem tekinthetők, s miután az ügyvéd már állásánál fogva a biróságok iránt tisztelettel viseltetni köteles: ezen kötelesség megszegése miatt őt fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani és büntetésül az összes körülmények figyelembevétele mellett 200 fit birságban marasztalni kellett.