Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 14 A tulajdonjogban foglalt jogosítványok több tulajdonos közt sem oszthatók fel oly módon, hogy az egyiket a főtulajdon, a másikat a haszontulajdon illesse. Egyes jogosítványok átengedése csak idegen dologra való dologbani jogot állapithat meg. II. Fejezet. Ingó dolog tulajdonjogának megszerzése. I. Foglalás. 38. §. Vratlan ingó dolog tulajdona birtokbavétel által szereztetik meg. 39. §. Uratlan ingó dolognak tekintetik, mely még senki tulajdonában sem volt, vagy melynek tulajdona az eddigi tulajdonos által másra való átruházás nélkül elhagyatott. Vad állatok uratlanok, ha természeti szabadságukat élvezik. Vad állatok vadaskertekben és halak halastavakban nem uratlanok. 40. §. Oly uratlan dolgok tulajdonát, melyekre valakit valamely területen vagy egyes földeken az elsajátítás kizárólagos joga illet, birtokbavétel által csak ezen jogosított szerezheti meg. 41. §• Házi méhrajok és más szelid vagy szelídített állatok sem tárgyai a foglalásnak, sőt a tulajdonos ezeket más telkén is keresheti és befoghatja, tartozik azonban a telek birtokosának netán okozott kárát megtéríteni. Azon esetben, ha az anyakas tulajdonosa a rajt két nap alatt be nem fogta, vagy ha valamely szelídített állat magától negyvenkét napon át elmaradt, az uratlan dolognak tekintendő. Beteg állat, melyet eddigi birtokosa idegen területen segély nélkül elhagyott, annak tulajdonává válik, a ki ápolásáról és orvoslásáról gondoskodott. 42. §. Belföldiek vagy szövetséges állam lakosai, kik megengedett módon hadi zsákmányban részt vesznek, birtokbavétel által tulajdont szereznek. 43. §. Ha elásott, befalazott vagy máskép elrejtett dolgok fedeztetnek fel, ezek kincsnek tekintetnek, ha tulajdonosuk az idő hosszúsága miatt ki nem tudható. A találó birtokbavétel által szerzi meg a kincs tulajdonát, ha pedig idegen dologban fedeztetik fel kincs, a birtokbavétel által a találó és a dolog tulajdonosa egyenlő részben szereznek tulajdont. A találó köteles utóbbi esetben a tulajdonost nyoleznap alatt a birtokbavételről tudósítani, avagy a hatóságnak ezt bejelenteni. Ha a dolog, melyben a kincs találtatott, több tulajdonost illet, vagy ha a kincs több földek határán találtatott: a tulajdonosra eső felerész a közös, illetőleg a határos tulajdonosokat egyenlő arányban illeti. 44. §. Ha munkások véletlenül idegen dologban ily kincset találnak, abból őket mint találókat felerész illeti. De ha elrejtett dolgok keresésére más által felfogadtattak, találónak megbízójuk tekintetik. 45. §. A dolognak jóhiszemű birtokosa, melyben a kincs találtatott, valamint az, a ki a dologra visszavonható tulajdonjoggal bir, a tulajdonosra eső rész tulajdonát szerzi meg és a dolog későbbi kiadásánál ezt kiszolgáltatni nem tartozik. 46. §. Ha a találó a tulajdonos engedélye nélkül szántszándékosan idegen dologban kincs iván kutat, vagy ha a találó a kiszabott idő alatt a talált kincsről a tulajdonost nem értesítette, avagy a hatóságnál jelentést nem tett, akkor a találónak része azon község szegénypénztárára száll, amelynek területén találtatott a kincs. 47. §. Aki elvesztett vagy más módon eltévedt dolgot tslál és magához vesz: köteles azt előbbi birlalójának azonnal bejelenteni és rendelkezésére bocsátani; ha pedig nem tudja, ki annak tulajdonosa, vagy ki vesztette el: köteles azt, ha értéke egy forintot meghalad, azon községben, melynek területén találtatott, nyolez nap alatt a községi elöljáróságnak bejelenteni és beadni. A község elöljárósága tartozik a talált dolog külön ismertető jeleinek érintése nélkül a leleményt kellőleg közzétenni, és ha egy hét alatt tulajdonos nem jelentkezik és a talált dolog értéke 50 forintot meghalad, a kir. járásbíróságnak jelentést tenni, mely a leleményt nyilvános hírlapban három Ízben közzéteszi. Ha a talált dolog elásva, befalazva, vagy más módon elrejtve volt, a találmányról mindig azon dolog birtokosa, melvben találtatott értesi'endö. ' A községi elöljáróság illetőleg a kir. járásbíróság, ha a talált dolog veszély nélkül a találónak át nem adható, azt, vagy ha nevezetes kár nélkül fentartható nem lenne, annak közárverésen bejött árát biroi kézhez leteszi, vagy egy harmadiknak őrizet végett átadja Ha a talált dolog értéke egy forintot meg nem halad egy év alatt a tal&ló tulajdoni szerzi meg a nélkül, hogy a bejelentés s.uk^''FrTvéb esetekben ha a találó a fenebbi kötelezettségének elégetett éf? kö ' őí illetőleg az utolsó hírlapi beiktatás napjától kezdve három é alatt a talált dologra igény be nem Jelentetett az elhagyottnak tekintetik, és a talált dolog illetőleg az abból befolyt ete á a találó tulajdonává válik, és a mennyiberi b.ro. 1 tétbe avagy őrizet alá vétetett, az neki a hirdetési és orzesi kiadások hfizetése avagy levonása mellett kiadandó. 49. §. Ha a talált dolog előbbi birlalója vagy tulajdonosa a fenebbi idő lefolyta előtt jelentkezik és jogát kellőleg bebizonyítja, a dolog vagyazabból befolyt pénz a netalán húzott; kamatokkal együtt néki áíadatik. Mindazonáltal köteles az őrzési és hirdetési költségeket meg. téríteni és a találónak kívánságára a közönséges érték t.z százalékát leldijkép megfizetni. De ha ezen számítás szerint a jutalom már egy ezer forintnyi oszszeeie fölrúgott, a fölezettől csak egy százalék számítandó. Oly dolgok után, melyek csak a tulajdonos részére birnak értékkel úgyszintén inaffánkötvénycknél és névre szóló egyéb értékpapíroknál a leldijt a kir. járásbíróság állapítja meg a körülmények tekintetbe vételével. Leldij oly talált dolgok után nem jár, melyeket a tulajdonos elrejtett, és a nélkül, hogy a rejtekhelyről elfeledkezett, más valaki megtalált. 50. §. Ha valamely dolgot egyszerre többen találtak, ezeknek arra nézve egyenlő kötelezettségeik és jogaik vannak. A találó társak közé számíttatik az is, a ki a dolgot legelőször fedezte fel és arra törekedett, habár más azt előbb vette volna is magához. Többeket egyenlő arányban illeti a talált dolog és leldij. 51. §. Ha a találó a fenebbi bejelentést a kiszabott idő alatt meg nem teszi, ha hatósági engedély nélkül e talált dolgot elidegeníti, elhasználja, vagy ha a talált dolgot, mely egy forint értéket meg nem halad, a történt tudakozódásra eltitkolta, a fenebbi 48. és 49. §-okban foglalt kedvezményekben nem részesül és a 48. §. esetében a talált dolog, a 49. §. esetében a leldij tulajdona a találó helyett azon község szegénypénztárára száll át, a melynek területén a dolog találtatott. II. Gyümölcsök szerzése. 52. §. Valamely dolognak természeti gyümölcsei a dolog tulajdonosát illetik, ha a dologtól el is vannak különítve, a mennyiben az elkülönítés által más valaki azok tulajdonát meg nem szerzi. A dolog jóhiszemű birtokosa a dolog természeti gyümölcseinek tulajdonát megszerzi, mihelyt attól elkülönittetnek. 53. §. A ki valamely szolgalomnál vagy követelésnél fogva a dolog használatára fel van jogosítva, a természeti gyümölcsök tulajdonát megszerzi, mihelyt azokat beszedte. Allatok magzatait és tojásokat tulajdonul szerez meg, mihelyt az anyaálattól elválasztattak. III. Átidomít ás és átdolgozás. 54. §. Ha valaki egy vagy több dolgot, legyenek ezek mind idegenek, vagy részben idegenek és részben sajátiak, oly módon átdolgoz vagy átidomít, hogy ez által maga számára lényegileg uj dolgot állit elő, akkor ő ezen uj dolog tulajdonát szerzi meg; azonban tartozik az idegen dolog tulajdonosának, ha jóhiszemüleg járt el, kártalanítással annyiban, a mennyiben gazdagodott, ha'pedig roszhiszemüleg járt el: teljes elégtétellel. IV. Egyesítés és összekeverés. 55. §. Ha több tulajdonosnak ingó dolgai akárki által és akármi módon olykép egyesittetnek, hogy el nem választhatók, az esetben, ha az egyiknek dolga födolognak, a másiké mellékdolognak vehető: a fődolog tulajdonosa szerzi meg a méllékdolog tulajdonát. Egyéb esetben az érdekeltek közt közös tulajdon keletkezik azon érték aránya szerint, melylyel mindegyiknek dolga az egyesítés idejekor birt. Kétség esetében az egyesitett dolgok közül födolognak az veendő, mely értékesebb. 56. §. Az 55. §. elvei szerint közös tulajdon keletkezik az esetben is, ha több tulajdonost illető száraz testek vagy folyadékok avagy foíyékonynyá tett dolgok összekevertetnek, az elkülönítés lehetetlen, és átdolgozás vagy átidomitás nem történt. Ha harmadiknak pénzével fizettetett és az átvevő azt a maga pénzével összekeverte, a nélkül ho<*y a harmadiknak pénzdarabjai kiválaszthatók: az átvevő az idegen péM tulajdonosává válik.