Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

— 15 — 57. §. Egyesitett vagy összekevert dolgok elválaszthatók illetőleg elkülöníthetők, ha mindegyike eredeti lényeges állapotába visszahelyezhető és a visszaállitási költség az egész dolog értékének egy negyedrészét meg nem haladja. 58. §. Ha az egyesítés vagy összekeverés véletlenül történt, vagy az érdekelt felek egyike által jóhiszemüleg eszközöltetett: az idegen dolog megszerzője annyiban, a mennyiben gazdagodott, az előbbi tulajdonost kártalanítani tartozik. Ha az érdekelt felek egyike idegen dolgot tudva a magáéval egyesitett, és ezáltal az idegen dolog tulajdonát megszerzi: az előbbi tulajdonosnak teljes elégtétellel tartozik ; ha pedig ezáltal az ő dolgát más szerzi meg: attól kárpótlást csak annyiban követelhet, a mennyiben az egyesítés vagy összekeverés szükséges költekezésnek tekinthető. Ha pedig az egyesítés vagy összekeverés folytán az egyesitett vagy összekevert dolgok tulajdonosai a fenebbiek szerint közös tulajdont szereznek: azon esetre, ha az egyesítés vagy összekeverés az érdekelt felek egyike által vétkesen eszközöltetett: ez a többieknek teljes elégtétellel tartozik. 59. §. A ki idegen dolgon maga javára ir, fest, nyomtat, rajzol, vagy reája egyébként írást vagy képet idéz elő; a dolog tulajdonát szerzi meg, kivéve, ha munkájának terménye a dologhoz alárendelt viszonyban áll. A szerző a dolog előbbi tulajdonosának, ha jóhiszemüleg járt el, kártalanítással, amennyiben gazdagodott; ha pedig roszhiszemüleg járt el, teljes elégtétellel tartozik. Viszont, ha a fenebbiek szerint a dolog a tulajdonosnak megmarad, ez a festőnek, irónak, stb. csak annyiban tartozik kártalanítással, amennyiben gazdagodott. V. Átadás. 60. §. Átadás által ingó dolog tulajdona az által szereztetik meg, hogy az eddigi tulajdonos annak birtokát tulajdonátruházási szándékkal másnak átengedi és ez tulajdonszerzési szándékkal azt átveszi. 61. §. Az átadás érvényéhez megkívántatik, hogy az átadó rendelkezési képességgel bírjon, hogy a dolog tulajdona őt illesse, vagy hogy ezt később megszerezze, avagy az elidegenítésre más jogczimnél fogva jogosítva legyen. Későbbi tulajdonszerzés vagy a tulajdonosnak későbbi jóváhagyása esetében a tulajdon már az átadás időpontjától kezdve tekintetik átruházottnak. 62. §. Azon körülmény, hogy az átadó és átvevő az átruházási jogczim iránt különböző véleményben voltak, vagy hogy tulajdonátruházási jogczimet téves feltevéshői alapul vettek: a tulajdonszerzést nem akadályozza. 63. §. Az átadás érvényéhez nem szükséges, hogy átadó előtt az átvevő személyisége egyénileg ismeretes legyen; ugy a személyiségben történt tévedés is az átadást csak az esetben teszi érvénytelenné, ha csak az egyénileg meghatározott személynek akart az átadó átadni. 64. §. Érez- és papírpénz vagy egyéb a bemutatóra szóló forgalmon kívül nem helyezett értékpapírok tulajdonát a jóhiszemű átvevő megszerzi, ha az átadó nem is volt tulajdonos, sőt még azon esetben is, ha ezen tárgyak ellopattak vagy elvesztek. A roszhiszemü átvevő csak a fenebbi 56. §. esetében szerez tulajdont ily tárgyak átadása által. Bemutatóra szóló értékpapírok forgalmon kívül helyeztetnek, ha a tulajdonos vagy az adós a tulajdonos tulajdonjogát és a forgalmon kívül helyezést szembeötlő módon az értékpapíron feljegyzi. A feljegyzést a kötelezett állam, illetőleg intézet avagy testület, vagy a tulajdonos is teheti. A törlés ugyanazok által eszközlendő, de közhatóságon kivül csak kir. közjegyző közbejöttével. 65. §. Ha a tulajdonos ugyanazon ingó dolog tulajdonát két különböző személyre ruházta át: a tulajdon azt illeti, a kinek először azt tettleges birtokába átadta, habár másra azt előbb átruházta és az átvevőnek erről tudomása is volt; azonban a tulajdonos a károsított félnek felelős. 66. §. Ha valamely jogügylet folytán valamely személy összes vagyona felett a közösség állapíttatott meg : a tulajdonközösség az ahhoz tartozó ingó dolgokra a jogügylet létrejöttével szereztetik meg, a Délkül, hogy a birtokátadás szükségeltetik. VI Elbirtoklás. 67. §. A ki ingó dolog birtokát harminczkét éven át jóhiszemüleg folytatta: az ennek tulajdonát elbirtoklás által megszerzi. 68. §. Ha pedig a jóhiszemű birtokos a dolgot jogszerűen és hibátlanul szerezte meg: ennek tulajdonát három évi folytonos birtok által szerzi meg. 69. §. A tulajdonosnak az országon kívüli tartózkodása a három évi elbirtoklásnak annyiban áll ellen, hogy az önkénytes és vétlen távolj lét ideje csak felében, következőleg egy év csak hat hónapba ezámit[ tátik, de rövidebb ideig tartó távollét, mely egy teljes évig szakadatlanul nem tart, tekintetbe nem veendő. A vétkes távollétet a három évi elbirtoklási idő alóli kivétel nem illeti. 70. §. A ki az ingó dolog birtokát átadás által szerezte meg: közvetlen elődeinek elbirtoklási idejét a magáéba beszámíthatja. 71. §. Az örökhagyó személyében az elbirtoklásra nézve fenálló akadályok az örökösre mennek át. A különleges jogutódra elődének személyében fenállott ily akadályok ki nem terjednek. 72' §•. Örökösödésnél az örökhagyó elbirtoklási ideje, az örökös általi birtokbavételig folyó időt is beleértve, az örökös elbirtoklási idejével összeszámittatik, feltéve, hogy a birtok folytonossága harmadiknak birtoklása által félbe nem szakittatik. Ugyanez áll hagyományok- és várományoknál, melyeknél az örökös, hagyományos vagy várományos birtoka összeszámitatik. 73. §. A ki örökösödési jogczim mellett bírt, mely azonban később érvénytelennek bizonyult: az esetben, ha azon hitben, hogy ő az örökös, az örökséghez tartozó ingó dolgokat birtokbavette, ezeknek tulajdonjogát rendes elbirtoklás által megszerzi. Azonban ezen jogczim alapján a rendes elbirtoklás a valódi örökös ellen nem érvényesíthető. 1 74. §. ' Az elbirtoklási idő a birtokbavétel napjától kezdődik és a törvényes határidő utolsó napjának lefolytával végződik. A ki bebizonyítja, hogy a dolog birtokát valamely időhatár kezdetén és végén birta, arról vélelmeztetik, hogy a birtokot az egész időhatáron át birta. 75. §. Oly személyek ellen, kik lelki tehetségeik hiánya miatt jogaik érvényesítésére magok nem képesek, mint: árvák, őrültek és kábák ellen, az elbirtoklási idő, hacsak e személyeknek törvényes képviselőik nincsenek, el nem kezdődhetik. A már elkezdett elbirtoklási idő foly ugyan, de soha előbb, mint két esztendő múlva, az akadályok elhárítása után, be nem végeztethetik. 76. §. Hasonlóul a házastársak között, továbbá gyermekek vagy gyámság, gondnokság alattiak és szülőik vagy gyámjaik, gondnokaik között is, míg az elsők házassági szövetségben, az utóbbiak szülői vagy gyámi, illetőleg gondnoki hatalom alatt állanak, az elbirtoklás sem el nem kezdethetik, sem nem folytattathatik. 77. §. Polgári vagy hadi szolgálatbani távollét miatt, vagy igazságszolgáltatás teljes megszűntével, p. o. kórvész, árvíz, vagy háború idejében nemcsak az elbirtoklásnak megkezdése, hanem mig ezen akadály tart, folytatása is megakad. 78. §. Az elbirtoklás félbeszakad, ha az, a ki arra hivatkozni akar, az elbirtoklási idő lefolyta előtt, akár világosan, akár hallgatag, a másiknak jogát elismerte, vagy ha a jogosított által megpereltetik és a kereset kellőleg folytattatik, de ha a kereset jogerejü ítélet által helytelennek nyilvánittatik: az elbirtoklás félbeszakitottnak nem tekintetik. Ha a kereset illetéktelen bírónál adatott be, és e végett a kereset visszautasittatik, a kereset beadása csak az esetben szakítja félbe az elbirtoklást, ha a jogosított fél az uj keresetet az illetékes bíróságnál két hónap alatt beadja. 79. §. Ha a birtokos a saját akarata nélkül elveszett birtoknak viszszaállitása iránt a keresetet egy év alatt megindítja, és ennek folytán birtokát visszaszerzi: előbbi birtoklását, ugy a kereset megindításától folyó időt beszámíthatja. III. Fejezet. Ingatlanok tulajdonának megszerzése. I. Telekkönyvi bejegyzés. 80. §. Ingatlannak tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzés által szerezte! tik, a nélkül hogy a birtokbavétel is megkívántatnék. A telekkönyvi bejegyzés tulajdonszerzésre alkalmas jogczimet feltételez. Ily jogeziraet képeznek a tulajdonátruházás iránt létesült jogügyletek, halálesetre] intézkedés, törvényes örökösödés, bírói határozatok és a közigazgatási hatóságoknak a kisajátítás iránti határozatai.