Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 2. szám - Átalános magánjogi törvénykönyv

Rendkivüli Melléklet a »M. ThenuV 1880. 2. számához. — ISII- §• Ha dolgok átküldetnek és az átvevő a szállító személyt vagy szállító intézetet meghatározta, mely által azokat magához küldetni kívánja: az átvevő azon időponttól, midőn az átküldött dolgok a meghatározott szállítónak vagy szállitóintézetnek az átadó által átadattak, azok birtokát szerzi meg. 12. §. A hirtok jogszerű, ha a tulajdon szerzésére alkalmas jogczimen alapszik, különben jogszerűtlen. 13. §. Jóhiszemű birtokos az, aki hiszi, hogy ő az általa birt dolognak tulajdonosa; ingatlannál különösen jóhiszemű birtokos az, aki hiszi,hogy birtoka tulajdonszerzésre alkalmas jogczimen alapszik. A birtokos jóhiszeműsége az ellenkezőnek bebizonyításáig vélelmeztctik. 14 §• . Roszhiszemü azon birtokos, a ki a tulajdonszerzést akadályozó okról a birtokszerzésnél tudomással birt, vagy a kin^k ez később tudomására esett. Roszhiszemü birtokosnak tekintendő az is, a ki per esetében a birtok kiadására Ítéltetett és pedig a per megindításától kezdve; továbbá az, a ki a birtokszerzéskor a tulajdonszerzést akadályozó akár jogi, akár ténybeli okokat menthetlen tévedésből nem tudta meg. 15. §. Törvényes képviselő által gyakorolt birtoknál ennek, ha pedig többen vannak a többségnek tudomása szerint, bírálandó meg a jóhiszeműség. Ha a képviselt akaratképes, saját roszhiszemüségének hátrányai terhelik, habár képviselője jóhiszemű. Megbízottnál a megbízó tudomása dönt. 16, §. Hibás annak birtoka, a ki a delgot erőszakkal vagy alattomosan t. i. a birtokos tudta és beleegyezése nélkül önhatalmúlag birtokba vette; vagy a ki a tetszés szerinti visszakivánatig átvett dolgot a visszakivánás után ki nem adja. 17- §• A dolog birtoka elveszíttetik, ha a dolog elenyészik vagy egyéni létét elveszti, ha a birtokos elhal, ha a dolog feletti hatalom gyakorolhatása lehetetlenné válik, ha a rendelkezési képességgel biró birtokos a dolog birtokát feladja vagy azt elidegeníti. 18. §. Különösen ingó dolog birtoka elveszíttetik, ha más valaki a dolgot elsajátitja, ha a birtokos a dolgot elveszti, vagy az őrizete alatt nem álló dolgot meg nem találja, vagy ha a dolog hozzá nem férhető helyre jut. Ingatlan birtoka pedig elvész, ha a birtokos más által akár annak tudtával avagy tudta nélkül a birtokból kiszorittatik. 19. §. Mig remény van arra, hogy valamely elveszett dolog visszakerül, a birtok megtartására maga az akarat elégséges. A birtokos távolléte, vagy birtokszerzésre képtelenné válása a már szerzett birtokot meg nem szüntetik. Úgyszintén nem szűnik meg a birtok, ha a birtokos törvényes önvédelem gyakorlatában a tőle elvett birtokot azonnal visszaszerzi. 20. §. Helyettes által gyakorolt birtok elveszíttetik: ha a helyettes saját akarata nélkül a dolog íeletti hatalom gyakorolhatásának lehetőségét a fenebbi módon elveszti, vagy ha az általa birt dolgot elsajátítási szándékkal a birtokosnak kiadni vonakodik, ha a felett mint tulajdona felett rendelkezik, vagy ha azt másnak birtokába átengedi. 2L §• A birtokos a birtokot egyedül az által el nem veszti, hogy a helyettes elhal vagy eszét elveszti, hogy a helyettes szándékát akkép változtatja, miszerint jövőre a maga vagy más nevében fog birni, hogy a helyettes a birtokkal felhagy vagy az ingatlant ott hagyja. Ha a helyettes a tőle elvett birtokot a jogos önvédelem gyakorlatában azonnal visszafoglalja, a birtok elveszitettnek nem tekintendő. 22. §. A ki birtokában tényleg háborittatik, az ellen, a ki háboritotta, birtokának védését, további háboritásoknak pénzbírság fenyegetése melletti eltiltását és kárának megtérítését kérheti. 23. §. Mindenki az ellen, a ki ő irányában hibásan bir, birtokba való visszahelyezést és kártérítést kérhet. Ezen kereset oly harmadik ellen is érvényesíthető, a ki a birtokszerzésnél arról tudomással birt, hogy elődje a dolgot hibásan bírta. 24. §. Birtokháboritás vagy birtokelvétel iránt indított kereset ellen alperes azon kifogással védheti magát, hogy felperes ő tőle a birtokot hibásan szerezte, vagy hogy felperes a birtokszerzésnél elődjének hibás birtokbavételéről tudomással birt; és alperes esetleg viszonkereset utján felperes ellen visszahelyezést is kérhet. A birtokháboritásból vagy elvételből származó keresetek a jogosultnak örököseire is átszállanak. A birtokháboritást vagy elvételt elkövető félnek örökösei ellen az okozott kár megtérítése iránti kereset örökségük erejéig minden esetre átszáll, azonban a háboritásból vagy elvételből származó egyéb igények ellenük c^ak annyiban érvényesíthetők, a mennyiben a háboritást vagy a birtok visszatartását folytatják. 26. §. Birtokkereset azt is megilleti, a ki valamely dolgot használat vagy jogainak biztosítása végett avagy mint zárgondnok birlalja. 27. §. A fenebbi 22.—26. §§-ban érintett birtokkeresetek egy év alatt, a mennyiben pedig alperes a birtok háboritása vagy elvétele által gazdagodott, három év alatt évülnek el. A hibás birtok kifogása szintén • egy év alatt évül el, azon időponttól kezdve, midőn ez iránt a kereset | megindítható volt. 28. §. Jogbirtok tárgyát képezik: 1) a szolgalmak; 2) oly jogok, melyek ismételten gyakorolhatók, és melyeknél vagy a jogosultság vagy az ennek megfelelő kötelezettség ingatlan birtokával van összekötve; végre 3) a valamely helyben vagy községben gyakorolt kiváltságos jogok. A jog birtoka ennek önnevében való gyakorlata által szereztetik. 29. §. A jog gyakoroltatik különösen, ha valaki mástól valamit mint tartozást követel és ez azt részére teljesiti, továbbá ha valaki oly dolgot, mely másé, annak megengedésével avagy a nélkül is saját hasznára fordítja; és végre, ha valaki illetőleg helyettese másnak tilalmára avagy háborgatására felhagy avval, amit különben tenni jogában állana. 30. §. A jog birtoka megszűnik: ha az ellenfél kijelenti, hogy a mit eddig teljesített, többé teljesíteni nem akarja, ha más jogának gyakorlatát többé nem tűri, vagy ha az iránti tilalomra, hogy valamivel felhagyjon, többé nem ügyel, a birtokos pedig mindezen esetekben a dolgot abbanhagyja és birtokának megtartása végett keresetet nem indit. A jognak puszta nem használása által a törvényben meghatározott elévülési eseteken kivül a birtok el nem veszíttetik. 31. §. A fenebbi 1.—27. §§. határozatai egyébiránt a jogbirtokra is hasonszerüen alkalmazandók. II. Czim. A tulajdonjog. I. Fejezet. Általános határozatok. 32. §. A tulajdonjog a dolog feletti teljes és kizárólagos rendelkezésre jogosít. A tulajdonjog kiterjed a dolog alkatrészeire, növedékére, teleknél az a feletti térre és arra, a mi természetnél fogva alatta létezik. 33. §. A tulajdonos dolgát kénye kedve szerint megváltoztathatja, elhasználhatja, megsemmisítheti. Jogosan rendelkezik felette, különösen azt egészben vagy részben elidegenítheti. Elidegenitésnek tekintetik a tulajdonnak feladása másokra való átruházással vagy a nélkül, és egyes jogosultságoknak dologbani jogképi átengedése. 34. §. A tulajdonos a dolog minden hasznait húzza. Őt illeti a dolog birtoka, és mindenkit a dolog birtokából és használatából kizárhat. 35. §. A tulajdonjog korlátoltnak tekintendő, ha az abból folyó egyes jogosítványok törvényes rendelet avagy más által szerzett dologbani jog alapján egészben vagy részben a tulajdonostól elvonatnak. 36. §. Semmis oly elidegenítés, melyet a törvény közérdekből tilt. Ha a törvény az elidegenítést csak magán fél érdekében tiltja, valamint ha az elidegenítési tilalom jogerejü birói határozaton, végrendeleten vagy szerződésen alapszik: az érdekelt fél az elidegenítést harmadik ellen érvénytelenítheti. Végrendeleti és szerződéses elidegenítési tilalom csak akkor bir jogi hatálylyal, ha ez által másnak várományi joga biztosíttatik, és amennyiben ingatlanra vonatkozik, telekkönyvileg feljegyeztetik. 37. §. A tulajdonjog egyidejűleg ugyanazon dolog felett többeket nem | osztatlanul, hanem csak eszmei részekben illethet.