Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 14. szám - a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához

— 114 — tott a vádlott ügyvéd (tehát 2-vel több felmentő ítélet hozatott mint 1878-ban); a vétkesség kimondásával büntetésképen 2 esetben Írásbeli feddés, 1 esetben pénzbírság, 3 esetben ideiglenes felfüggesztés az ügyvédség gyakorlatától és 4 esetben az ügyvédségtől elmozditás alkalmaztatott (a súlyosabb büntetések e szerint nagyobb mérvben alkalmaztattak, mint 1878-ban). A végtárgyalások folytán keletkezett ítéletek ellen — az 1878-ik évben még jogerőre nem emelkedett ítéletek ellen közbevetett 3 felebbezés hozzászáinitásával — 11 felebbezés adatott be (tehát 5-el több mint 1878-ban), s ezek alapján 6 esetben helybenhagyó és 2 esetben megmásító határozat hozatott a legfőbb ítélőszék által (körülbelül tehát ugyanoly arányban történt az elintézés, mint 1878-ban); 1 felebbezés az év végéig vissza nem érkezett. Büntető bíróság által hozott vád alá hélyezési határozat alapján 3 esetben, csődnyitás folytán 1 esetben lett az illető ügyvéd felfüggesztve; a vonatkozó határozatok ellen felebbezés nem lett közbevetve. Ez évben ezek szerint a mult évről f'enmaradt 1 felfüggesztés hozzászámitásával 9 ügyvéd volt felfüggesztve. Ügyvédjelölt ellen 1 panasz volt beadva (tehát 3-mal kevesebb mint 1878-ban) s ezen panasz felmentő határozattal lett elintézve. Összegezvén már most az ügyforgalmi főbb adatokat: A kamarához 1879-ben érkezett 2500 folyó és 910 fegyelmi beadvány, ehhez számíttatván az 1878-ban elintézetlen maradt 1 folyó és 20 fegyelmi ügydarab, 1879-ben elintézésre várt 2501 folyó és 930 fegyelmi, vagyis összesen 3431 ügydarab (tehát 145 darabbal kevesebb mint 1878-ban); ezek közül ülésben elintéztetett 963 folyó és 598 fegyelmi, ülésen kívül pedig 1527 folyó és 307 fegyelmi, vagyis összesen 3395 ügydarab (tehát 160-al kevesebb mint 1878-ban), elintézetlenül maradt 11 folyó és 25 fegyelmi, összesen 36 ügydarab (tehát 15-el több mint 1878-ban). 1879. év végével az ügyvédek létszáma volt 782 (tehát 9-el kevesebb mint 1878-ban); az ügyvédjelöltek létszáma volt 832 (tehát 34-el több mint 1878-ban), ezek közül az év végén tényleges gyakorlaton volt 445 (tehát 44-el kevesebb mint 1878-ban), mig a gyakorlatból kilépett, de a lajstromból ki nem törült jelöltek száma 387-re rúgott (tehát 78-al több mint 1878-ban). A kamara lajstromába bejegyzettek együttes száma e szerint az év végén 1614 volt (tehát 25-el több mint 1878-ban). Fegyelmi panasz 137 emeltetetett ügyvédek ellen és 1 panasz ügyvédjelölt ellen, ezekhez számíttatván az 1878-ban érdemileg el nem intézett 27 panasz, elintézésre várt 165 panasz (tehát 16-al kevesebb mint 1878-ban), ezek közül megszüntettetett 97, áttétetett 2, rendreutasitással befejeztetett 5, másmódon 7, és a fegyelmi eljárás elrendelésével 25, érdemileg elintézetlenül maradt 29 (tehát 2-vel több mint 1878-ban).— 1879-ben folyamatban volt az 1878. évből hátralékban maradtakkal 32 vizsgálat (tehát 10-el kevesebb mint 1878-ban), és ebből befejeztetett 16 (tehát 12-vel kevesebb mint 1878-ban), befejezetlen maradt 16 (tehát 2-vel több mint 1878-ban). Végtárgyalás összesen 15 tartatott (tehát ugyanannyi mint 1878-ban); ezen tárgyalások alapján 10 esetben vétkesnek és 5 esetben nem vétkesnek találtatott a vádlott; büntetésképen 2 esetben feddés, 1 esetben pénzbírság, 3 esetben ideiglenes felfüggesztés és 4 esetben elmozditás alkalmaztatott. (A súlyosabb büntetések e szerint Dagyobb számban alkalmaztattak mint 1878-ban.) Felfüggesztve volt 1879-ben 9 ügyvéd (tehát 6-al több mint 1878-ban). Ezek szerint a folyó, különösen pedig a fegyelmi beadványok száma, nemkülönben a fegyelmi panaszok száma is jelentékenyen apadt. A bejegyzett ügyvédek száma csökkent, ellenben az ügyvédjelöltek létszáma általában tetemesen növekedett, bár az utóbbiak közül 1879-ben a tényleg gyakorlatban maradtak száma szembeszökőleg csökkent. A fegyelmi ítélettel ellátott ügyek száma nem emelkedett, a súlyosabb büntetések azonban nagyobb számban alkalmaztattak, mint 1878-ban. II. A kamarai tevékenység fenébb vázolt adatainak kiegészítéséül még a következőket kell megemlítenünk: A) a választmány a következő általános érdekű teljesülési határozatokat bozta: 1, A tagfizetés tárgyában: a) Az ügyrend 57. §. szerint a tagdíj az azt megállapító közgyűlés napjától folyó 30 nap alatt lévén befizetendő, pénztárnok által a 30 nap leteltével a hátralékosok névjegyzéke bemutatandó; b) a mennyiben valamely kamarai tag a megállapított tagsági díj fizetése alól vagyontalanságánál fogva magát felmentendőnek véli, vagy annak befizetésére nézve a 30 napon tul terjedő bizonyos idejű halasztási kedvezményt kívánna igénybe venni, e részbeni kérvényét ugyancsak az ügyrend 57. §-ban meghatározott 30 nap alatt annyival inkább mutassa be, minthogy későbbi kérvények figyelembe vétetni nem fognak ; c) mindazon kamarai tagok, kik a pénztárnok bemutatott jelentése szerint tagsági dijukat 30 nap alatt be nem fizették, vagy erre fizetési haladékot nem nyertek, illetve annak fizetése alól fel nem mentettek, mint nyilván kötetességszegők az ügyvédrendtartás értelmében a választmány által igazoló nyilatkozatra felhivatnak egyrészről, másrészről pedig a kamara ügyésze által a hátralékos tagdijaknak esetleg per utján behajtása iránt az intézkedések haladéktalanul foganatosíttatnak; d) oly kamarai tagok, kik tagsági dijaikat meg nem fizetik, vagy azok fizetése alól felmentve nincsenek: kamarai kiküldetésekben és a kamara kinevezésétől vagy ajánlásától függő gondnokságokban, illetőleg megbízatásokban nem részesülhetnek. 2. A kiadandó lajstromkivonatok ezentúl a következendőket tartalmazandják: a) az ügyvéd neve, netalán tudori vagy egyéb czime, a kamarába lett felvételének ideje és utolsó bejelentett lakása ; b) az elrendelt fegyelmi eljárás mindaddig, mig az jogérvényes ítélettel eldöntve nincsen ; (felmentés vagy beszüntetés esetén minden erre vonatkozó feljegyzés törlendő és a kivonatokból kihagyandó;) c) ha a fegyelmi eljárás jogerejü marasztalással végződött, mindaddig, mig a fegyelmi büntetés elévülése be nem állott, csupán az Ítélet intézkedése veendő fel a kivonatba; d) a 73. §. szerinti bármi uton keletkezett megintések a kivonatba fel nem veendők ; e) az elévült fegyelmi büntetések a lajstromból hivatalból törlendők s így a kivonatba fel nem veendők. A lajstrombeli bejegyzések egyébiránt az eddigi gyakorlat szerint folytataudók. A fenebbi határozmányok a természetszerű módosításokkal az ügyvédjelöltek lajstromaira is alkalmazandók. 3. Oly esetben, midőn valamely már kamara területén bejegyzett és a budapesti kamaránál bejegyezve nem volt ügyvéd ellen adatik itt be fegyelmi panasz, ezen panasz nem utasítandó vissza, hanem az illetékes kamarához átteendő és erről a panaszos értesítendő. _ 4. Oly esetben, midőn a fegyelmi bíróság a kamarai ügyész indítványa ellenére vádhatározatot hoz és a szóbeli tárgyalásnál sem a kamara ügyésze, sem a kir. ügyész, sem magánfél vádlóként eljárni nem kiván: a választmány képviseletében az elnök rendelhet a vád képviseletére ügyészi helyettest. 5. A közgyűlés kivánatához képest s a választmány teljesülési határozata folytán a kamara tagjai részére a hivatásukban tapasztalt sérelmeknek nyilvántartása és lehető orvoslása czéljából sérelmi jegyzék nyittatott, melynek igénybevétele minden kamarai tagnak szabadságában áll. B) Az 1879. évi felterjesztések közül felemlítjük a következőket: 1. az ügyvédrendtartás módosítása tárgyában (indokolt törvényjavaslat alakjában); 2. a jogszolgáltatás és különösen az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása iránt; 3. az ügyvédek megadóztatása tárgyában ; 4. a csődperekben keletkezett valódisági ítéletek után követelt ítéleti dijak tárgyában: 5. a birói letétek kezelése tekintetében ; 6. véleményes jelentés a polgári törvénykezési rendtartás iránti törvényjavaslat felett; 7. a kamarák fegyelmi bíróságai által kiszabott bíróságok és megállapított eljárási költségek tekintetében a végrehajtás elrendelését illetőleg; 8. egyes ügyvédek által panaszolt sérelmek orvoslása iránt részint az igazságügyi, részint a pénzügyminiszter úrhoz 3 rendbeli felterjesztés intéztetett. Közgyűlési határozat folytán bizottsági tárgyalás alatt áll a kamarai segélyalap gyarapítása, esetleg a ségélyezési ügynek országossá tétele iránti javaslat. Kiemelendőnek tartjuk végre, hogy egy felmerült eset alkalmából, midőn a megkeresett törvényszék az ügyvédi iratok leltározását megtagadta, a választmány semmiségi panaszt emelt, melynek folytán a m. k. Curia mint semmitőszék a neheztelt végzést megsemm sitette, s a kir. törvényszéket a megkeresésnek teljesítésére utasította, mert: »az ügyvédi kamara nem bir kebelén kívül sem birói, sem közigazgatási hatósággal, ennek hiányában pedig hagyatéki értékek leltározása és lezárolására — miután ezek szorosan közhatósági functiót képeznek — hivatva nem lehet, valaminthogy a leltározandó dolgok biztosítása s az esetleg felmerülhető ellenszegülés legyőzése sem áll módjában. Egyébként a neheztelt végzésben idézett ügyvédi rdtts 37. §. első két bekezdésének egybefüggő tartalma minden kétséget kizár arra nézve: hogy az elhalt ügyvéd iratai és értékeinek leltár melleti zár alá vételét mindenkor a bíróság eszközli, habár közvetlenül csak a kamara székhelyétől távolabb eső helyen, — az ügyvédi kamara székhelyén pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezése, vagyis a törvény kifejezésével élve, intézkedése folytán.« — Egy másik esetben, midőn bíróilag a kamarai segélyalap javára kiszabott bírság beszedése iránti végrehajtás alkalmából a kamara a végrehajtási költségek megfizetésére utasíttatott, a választmány által a vonatkozó végzés ellen közbevetett semmiségi panasz folytán a m. kir. Curia mint semmitőszék azt szintén megsemmisítette ; mert: »az ügyvédi kamara az által, hogy a bíróilag marasztalt ügyvédtől beszedendő birság Összegének hovaforditását határozta meg, végrehajtató féllé nem vált, — miután azon meghatározás az ügyvédi rendtartás 106. §-ban reá ruházott mulhatlan köteezettséget képez, melynek hivatalos felhívás folytán lett teljesítéséből, őt semmi anyagi felelősség nem terhelheti. Ebből következik: hogy a végrehajtó megállapított költségeit csak a végrehajtást szenvedő félen veheti meg.« Ha végre felemlítjük, hogy a kamara választmánya Ő Felségeik ezüst menyegzője alkalmából üdvkivánatai és hódolatának feliratilag adott kifejezést; hogy a kamara segélytökéje a lefolyt évben is jelentékenyen növekedett és hogy könytárunk állománya az eszközölt vásárlásokon felül Gelléri Szabó János, Résö-Ensel Sándor és Dr. Tauszig János kamarai tagoknak könyvadományai által ismét tetemesen gyarapodott; hogy végre az ügyvédvizsgáló bizottságnak a kamara által választott tagjai tisztükben a lefolyt évben is teljes odaadással eljártak: